Elfogadta az Európai Bizottság a fenntarthatósági jelentések új szabványát, amely a nagyvállalatokon át szivárog majd le a beszállítói láncokon. Meglepetés, hogy a szabályok enyhültek a legutóbbi menet óta. Lehet örülni is, meg nem is a változásoknak, megmutatjuk a két nézőpontot.
Az Európai Bizottság elfogadta az első 12 Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványt (European Sustainability Reporting Standard, ESRS). 2024 januárjától az EU nagy- és tőzsdén jegyzett vállalatainak kötelező lesz az ESRS használata, amint azt a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Direktíva (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) előírja.
A CSRD jelentősen kibővíti a kötelező fenntarthatósági közzétételi követelményeket a kettős materialitás (double materiality) elve alapján. 2023. december 16-tól lép hatályba, és 2024-től kezdve 50 ezer vállalatnak kell beszámolnia fenntarthatósági hatásairól, kockázatairól és lehetőségeiről. Az új szabályok bevezetnek további átmeneti időszakot a 750 alkalmazottnál kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára.
Kisebb cégekhez is elérnek a követelmények
A végső szabályokat még két hónapig vizsgálja az Európai Parlament és az EU tagállamai, akik elutasíthatják, de nem módosíthatják azokat.
A fent jelzett nagy cégeknél kisebb vállalatokat irányítóknak azonban korai lenne fellélegezniük, hiszen, ahogy a Hiperzöld hasábjain többször megírtuk, a jelentéstételre kötelezettek a beszállítóikon fogják behajtani a követelményeket, amelyeket egy ilyen jelentés előír nekik. Így a beszállítói láncok szemei nagyon hamar a megfelelési láncoknak is részeivé válnak.
A címben egy jó és egy rossz hírt ígértünk a friss fejleménnyel kapcsolatban, íme.
A jó hír: figyelembe veszik a korábbi szabványokat
Az Európai Bizottság állításában megerősítette, hogy az ESRS „figyelembe veszi az International Sustainability Standards Board (ISSB) és az amerikai-holland Global Reporting Initiative (GRI) közötti megbeszéléseket annak érdekében, hogy nagyon magas interoperabilitást biztosítson az EU és a globális szabványok között, és hogy megakadályozza a cégek felesleges kettős jelentéstételét”. Ez azért fontos, mert a GRI (amelynek a Hiperzöld csapata őszinte híve és művelője) a világ legelterjedtebb, önkéntes jelentéstételi szabványrendszere – és így, különösen a kettős materialitás szemlélete megkönnyíti az eddig is jelentéseket írók életét.
2012 óta a GRI hivatalosan támogatja az ESRS kifejlesztését technikai együttműködési megállapodás (co-creation agreement) keretében az EFRAG-gal, amelyet felhatalmaztak az ESRS kifejlesztésére. Az EFRAG és a GRI jelenleg a jövőbeli együttműködésük előkészítésén dolgoznak. Ez nagyon egyszerűsítve azt jelentik, hogy a vállalatok mind az ESRS, mind a GRI szabványok szerint jelenthetnek egyetlen jelentésben.
Az EU is látta a harmonizáció szükségességé, ezért támogatja az ESRS és a GRI közötti legmagasabb interoperabilitást, amelynek révén elkerülhető a vállalatok kettős jelentéstétele.
A GRI emellett megállapodott a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok Alapítványával (IFRS Foundation) is, amelynek keretében a két szervezet 2022 márciusa óta együtt dolgozik annak érdekében, hogy a GRI és az ISSB szabványok összehangoltak legyenek. (Ez nem lesz könnyű, mert alapvető szemléletbeli különbségek vannak a két rendszer között, ld. Hiperzöld jegyzet.)
A rossz hír: felhígultak a követelmények
A „rossz hír” ebben az esetben nézőpont kérdése. A tény: az Európa Bizottság enyhítette az EFRAG számviteli szabályozó testületétől kapott ESRS tervezeti szabványokat. Ez a fenntarthatóság ügye és a környezetvédelem iránti nagyobb vállalati elköteleződés szempontjából rossz hír, a vállalatvezetők inkább örülnek, hogy kevesebb a kötelezettség.
Minden vállalat nagyobb rugalmasságot kap az materiális (lényeges) információk meghatározásában és jelentésében, ami egy gyakori megközelítés a pénzügyi jelentésekben. Bizonyos adatok esetében, például a Scope 3, azaz a vevőktől származó szén-dioxid-kibocsátás esetében a vállalatnak jelentenie kell, hogy az adatok „nem lényegesek”, ahelyett, hogy semmit sem jelentene.
Több jelentés mostantól önkéntes alapon történik, nem kötelező, például a biodiverzitás átmeneti terveivel kapcsolatban.
A fentiek miatt az általában viszonylag visszafogott Reuters hírügynökség is „felhígításról” ír. Beszámolójuk szerint az enyhítésre már júniusban figyelmeztettek, amikor a Bizottság nyilvános konzultációra bocsátotta az EFRAG ajánlásaira vonatkozó tervezett változtatásokat.
Az enyhítést a HSBC elemzői akkoriban egy „visszalépésnek” és kevésbé ambiciózusnak értékelték, de az segíthet a fenntarthatósági jelentések világszintű összehangolásában. Az Eurosif, amely a fenntartható pénzügyekért küzd, csalódottságát fejezte ki az elmozdulással kapcsolatban.
Hiperzöld jegyzet
A jó és a rossz hír egyébként összefügghet, hiszen az enyhített követelményekre kitérve az EB arra hivatkozik, hogy az ISSB alapvető megközelítésére tekintettel születtek. Az ISSB pedig pénzügyi szempontú jelentéstételi szabvány, amely nem alkalmazza a kettős materialitás elvét, amely a pénzügyi hatások mellett a bolygóra, a természeti erőforrásokra és az emberekre gyakorolt hatást is figyelembe veszi.
