Fotó: Pexels

Mérni és értékelni lehet a biodiverzitás csökkenésének pénzügyi kockázatait

Hiperzöld

Lezárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld programja keretében indított közel kétéves kutatási-módszertani projekt a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérésére, valamint az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti eszköztár kialakítására – írja az MTI.

A tájékoztatás szerint a jegybank kezdeményezésére indított az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatósága (DG Reform) 2022-ben biodiverzitási témájú, kutatási-módszertani projektet az MNB Zöld programja keretében. A projekt a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérésére, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertani keretrendszer kialakítására fókuszált. Az EU Technikai Támogatási Eszközével (TSI) finanszírozott projektben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megvalósító partnerként vett részt, együttműködve a DG Reformmal.

Biodiverzitási kockázat, és ami mögötte van

Kiemelik: a biológiai sokféleség csökkenésének felgyorsulása jelentős kockázatot jelent a gazdaságra és a pénzügyi szektorra is. E hatások mérése ugyanakkor jóval bonyolultabb, mint az éghajlatváltozási kockázatoké. A közelmúltig még világszerte hiányosak voltak a biodiverzitáshoz kötődő pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos ismeretek.

Mindez a piacokon pontatlan árazáshoz, a tőke helytelen elosztásához, végső soron az e kockázatnak való fokozott kitettséghez vezethet, amelyek kárai a társadalmi jólétet veszélyeztetik. A döntéshozóknak, pénzügyi felügyeleteknek, jegybankoknak ezért kell alaposan feltérképezniük az e kockázattal kapcsolatos hatásokat, kitettségeket, illetve kezelésük lehetséges módjait.

Az 5 veszélyeztető faktor

A projekt első felében, tavaly az OECD egy általános módszertani felügyeleti keretrendszert dolgozott ki központi bankok számára. Ez segíti a jegybankokat azonosítani, priorizálni és értékelni a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat.

A biodiverzitás erodálásához öt faktor járul hozzá leginkább a keretrendszer alapján: a termőföld- és tengerhasználat, a természeti erőforrások kimerítése, a klímaváltozás, a légszennyezés és az adott helyeken idegen fajok megjelenése.

A közel kétéves együttműködés második szakaszának eredményeit és az ezalatt kidolgozott keretrendszer hazai megvalósításának lépéseit az MNB, az Európai Bizottság és az OECD szervezésében pénteken nemzetközi, hibrid konferencián mutatták be.

A rendezvényen mintegy 34 országból 150-en vettek részt: az Európai Bizottság, az OECD, az Európai Központi Bank, számos jegybank, az Európai Bankhatóság (EBA) és több felügyeleti intézmény, Magyarországról minisztériumok, kereskedelmi bankok, civil szervezetek, valamint az MNB képviseltették magukat. A keretrendszert hivatalosan június 30-án publikálják.


Olvasd el ezeket is!

  • Idén augusztus 1-jére esik a túlfogyasztás napja

    Ez a nap azt az időpontot jelzi, amikorra az emberiség azévi fogyasztása meghaladja a Föld egy év alatt regenerálódni képes erőforrásait. Ettől a naptól kezdve az év hátralévő részében bolygónk természeti „tőkéjét” fogyasztjuk, ami hosszú távon értelemszerűen fenntarthatatlan. Pedig nem csak a Föld, hanem mi magunk is jobban járnánk, ha odafigyelnénk a fogyasztásunkra.

  • A vállalati ESG
    6 trendje 2024-ben

    A Thomson Reuters hat pontban foglalta össze, hogy 2024-ben az ESG milyen trendek meghatározója, milyen módon játszik majd fontos szerepet a vállalati világban.

  • A PwC szerint egyre bizakodóbbak a magyar vállalatvezetők

    A magyarországi vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százaléka a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik 2024-ben a tavalyi rekord pesszimista év után.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.