Minden vállalatnak kockázat a hőhullám

Mehlhoffer Tamás

Archív cikk

A világ legforróbb heteit éljük, és a hőhullám az egészségügyi kockázatokon kívül komoly pénzügyi, gazdasági veszélyeket is jelent. Milyen ágazatok, hogyan veszélyeztettek, és miként tehetnek ellene a cégvezetők?

A világ éppen a legmelegebb hetét élte át a Meteorológiai Világszervezet szerint, ennek jeleit épp itthon, Magyarországon is tapasztaljuk. Ezt a rekordmeleg június előzte meg, amelyhez most az El Nino jelenség is társul. A páratlan hőség, amely Európa déli részén 45 fok feletti nappali hőmérsékleteket okoz, egészségkárosító és számos halálesetért felel.

A helyzet, amit most tapasztalunk, azt mutatja, hogy a klímaváltozás irányíthatatlanná vált

– így írt António Guterres, az ENSZ főtitkára egy július 7-i posztjában.

Aki a leginkább érintett

A globális hőhullám hatással van a pénzügyi világra is a Bloomberg friss cikke szerint. Ennek megértéséhez nézzük meg, mit okoznak a gazdaságnak a globális felmelegedés szélsőséges jelenségei. India repcemag termelése és Spanyolország epertermése is jelentős csapást szenvedett. Ázsiában egyre gyakoribbak az áramszünetek a légkondicionálók és hűtőszekrények használatának növekedésével. Az amerikai villamosenergia-hálózatok is túlterheltek. A leginkább az emelkedő hőmérséklet által érintett iparágak közé tartoznak a kézi munkaerőre épülő építőipari vállalatok, valamint a közlekedés, amelyet a forró idő miatt érintett utak, alacsony vízszintű folyók és deformált vasúti pályák befolyásolhatnak.

A világ legnagyobb vállalatainak több mint 90%-ának legalább egy eszköze ki van téve a klímaváltozással kapcsolatos kockázatoknak, például a vízhiány, az erdőtüzek vagy az árvizek miatt, a 2050-es évekre vonatkozóan – derül ki az S&P Global Sustainable kutatásából. Az eszközök közé tartozhatnak gyárak, raktárak és adatközpontok is.

Nem értik még a hőhullám pénzügyi kockázatait

Ha a gazdaság kitett a hőhullámoknak, az pénzügyi kockázatot jelent. „A piac még nem érti meg a vállalati eszközökkel kapcsolatos közvetlen és közvetett kockázatokat” – mondja Matthew Wright, a Impax Asset Management kutatási elemzője a Bloombergnek.

A cég egyike a világ legnagyobb befektetési portfólióit kezelő cégeknek, amelyek a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra összpontosítanak. Az Impax portfóliója kizárja azokat a vállalatokat, amelyek közvetlen bevételeket vagy profitot szereznek szénből, olajból vagy gázból, és ehelyett olyan vállalatokra összpontosít, amelyek a megújuló energia, a vízvédelem és az élelmiszerpazarlás csökkentése területén tevékenykednek. De ezeknek a vállalatoknak a fizikai eszközeit is veszélyeztethetik a magas hőmérséklet, a vízhiány és egyéb fizikai hatások.

A felmelegedés  kihívást jelent az eszközkezelők számára, mivel általában nem tudják jól modellezni a hőhullámokhoz és más helyspecifikus katasztrófákhoz kapcsolódó rövid távú befektetési kockázatokat. Sokszor nem is tudják, hogy cégeknek hol vannak olyan fizikai létesítményei, amelyeket nem arra terveztek, hogy kibírják a szokatlan hőséget vagy más időjárási szélsőséget.

Az Impax 3 éve akarta felmérni ezt, de a megkérdezett cégek  csupán13%-a válaszolt. Közülük csak három cég mutatta be, hogy komolyan mérlegelte a klímaváltozással kapcsolatos károk potenciális felelősségeit és terveket dolgozott ki azok csökkentésére vagy alkalmazkodására – állítja az Impax. A legtöbb csak „sablonszöveget” tüntetett fel pénzügyi jelentésben, hogy természeti katasztrófák okozhatnak nem meghatározott károkat a jövőben, írja a cikk.

Veszélyben a globális informatikai hálózat?

A cikk szerint az Impax akkor kezdett igazán aggódni, amikor tavaly nyáron rekordmagas hőmérsékletek zavarták meg a Google és az Oracle londoni adatközpontjait, másképp fogalmazva, a világháló és globális IT-rendszereik egyik legfontosabb központját. Az eszközkezelő szerint azon gondolkodtak, hogy saját ki van téve más vállalatoknak is, amelyek adatközpontokat működtetnek vagy azokra támaszkodnak. Ez különösen igaz Ázsiára, ahol a magas átlaghőmérséklet csökkentheti a víz elérhetőségét és nehezítheti a szerverek hűtését. Egy céget hoznak példának, amely csak emiatt 30 millió dollár veszteséget fog szenvedni.

Wright szerint a valós károk nagyságrendekkel nagyobb lehetnek, és gyakorlatilag minden vállalat a világon ki van téve a kockázatnak. Mondandóját így zárja: ideje aggódni.


Olvasd el ezeket is!

  • 100HA HUNERDŐ néven össztársadalmi akció indult

    100 hektár erdőt újít fel szakszerű módszerrel Magyarországon a Climate Action csapata: a projekt azonban nem csak beavatkozás a biodiverzitás érdekében, hanem egy össztársadalmi kezdeményezés, amelyben bárki, így a vállalatok is szerepet vállalhatnak a klímaváltozás megállítása érdekében.

  • Az On the Spot stábja hozza el magyarul a Klímakönyvet

    Több mint száz szakértő osztja meg tudását és tapasztalatait a Klímakönyvben, hogy felkészítsenek bennünket az éghajlati katasztrófa elleni harcra.

  • Fenntarthatósági jelölőrendszer bevezetését javasolja a GVH

    Sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével – többek között ezekre is rávilágít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most lezárt piacelemzése, amelyben a zöld állításokat és reklámüzeneteket elemezték. A GVH a honlapján közzétett tanulmányban…

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.