Az EU Környezetvédelmi Tanácsa június 17-én az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL). Ezzel az utolsó lépést megtéve a javaslat törvényerőre emelkedése felé. A WWF szerint az eredmény óriási győzelem Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából.
A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban közbelépett, megváltoztatta az ország korábbi álláspontját és megmentette a jogszabályt.
A WWF EU, a BirdLife Europe, a ClientEarth és az EEB alkotta #RestoreNature koalíció szerint:
Ez a szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében. Hosszú évek intenzív kampánya és számos hullámvölgy után örömmel tölt el bennünket, hogy ez a törvény valósággá vált. Ez a nap a természet és a társadalom számára fordulópontként vonul be a történelembe. Most minden segítségre szükségünk van: a tagállamoknak késedelem nélkül végre kell hajtaniuk ezt a jogszabályt országukban, szorosan együttműködve az összes érintett féllel. Végső soron a természet állapota helyreállhat, az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében.
Magyarország ellene volt
A természet-helyreállítási törvény értelmében az EU-tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk. Azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni. Például erdőket, gyepeket, vizesélőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt, az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra. A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszer-termelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.
A jogszabály az uniós jogalkotás történetének egyik legzavarosabb útját járta be. Miután túlélt egy példátlan és abszurd dezinformációs kampányt, amelynek célja az volt, hogy az Európai Parlamentben megsemmisítsék az NRL-t, a Környezetvédelmi Tanácsban a jogszabályalkotás legutolsó lépcsőfokán az elutasítás veszélyével kellett szembenéznie, miután a magyar kormány, megváltoztatva az álláspontját, az ellenzők táborához csatlakozott. Ekkor a WWF Magyarország partnereivel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Magyar Természetvédők Szövetségével újra felszólalt annak érdekében, hogy visszafordítsa a kormány álláspontját. Végül azonban a törvény támogatása győzött, annak ellenére, hogy Magyarország a 6 ellenző között maradt Finnországgal, Hollandiával, Lengyelországgal, Olaszországgal és Svédországgal együtt.
Napirenden marad a téma
A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait. Ez egyben egyértelmű üzenet az újonnan felálló Európai Parlament és Európai Bizottság számára, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a biológiai sokféleség témáját a napirendjük előkelő helyén tartsák.
Ez az eredmény nagyszabású társadalmi mozgalmat maga mögött tudva született meg. Az elmúlt évek során több mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól, több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, ifjúsági szervezet és számos ágazat civil szervezete újra és újra felszólította a döntéshozókat, hogy védjék meg a törvényt és az uniós zöld megállapodás integritását.
