Tudástár

A Föld túlfogyasztási napja (Earth Overshoot Day)

A Föld túllövésének napja (Earth Overshoot Day) az a dátum, amikor az emberi tevékenység okozta természeti erőforrás-felhasználás meghaladja a Föld éves újratermelő képességét. Ez a nap jelzi, hogy az adott évben az emberiség több erőforrást használt fel, mint amennyit a Föld az év során újratermelni képes. Ez a dátum évről évre változik, és azt a Global Footprint Network, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és más szervezetek közös kutatásai alapján határozzák meg.

Átbillenési pont, fordulópont (tipping point)

Ez a kifejezés arra utal, hogy egy rendszer vagy folyamat változása olyan kritikus pontot ér el, ahol egy kis változás vagy hatás hatalmas és gyors változást indít el, amely gyakran nem fordítható vissza. A klímaváltozás tekintetében akkor következik be, amikor az ökoszisztéma vagy klímarendszer eléri a határait, és gyors változások kezdődnek (pl. egy erdő összeomlik; vagy egy klímaváltozás hirtelen és jelentős hatást gyakorol a globális időjárásra).

Biodiverzitás

A biológiai sokféleség összefoglaló fogalma, amely magában foglalja az élőlények és ökoszisztémák változatosságát a Földön. Ez az élővilág sokszínűsége kiterjed az egyedek genetikai, faji és ökológiai szintjére is. A biodiverzitás fontos mérőszám a természetes ökoszisztémák egészségének és stabilitásának felmérésében, valamint a fenntartható fejlődés és a fajok megőrzése szempontjából. Magába foglalja a növényeket, állatokat, mikroorganizmusokat és az őket körülvevő élőhelyeket, valamint az ezek közötti kapcsolatokat. A biodiverzitás védelme és megőrzése kiemelkedően fontos a fenntartható jövő érdekében.

Biokapacitás

A biológiai kapacitás egy adott terület eltartóképessége. A biokapacitás meghatározása vonatkozhat a teljes bolygóra, egy térségre, egy ország területére is. Azt mutatja meg, hogy egy főre mekkora termőterület jut (ez a szám a Föld népességének növekedésével folyamatosan csökken). Egy ország teljes biokapacitása az országban rendelkezésre álló biológiailag produktív föld- és tengeri területek globális hektárban mért összessége, amelyek a fenti igények kielégítésére rendelkezésre állnak.

Biomassza

Biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeg.  Adott ökosziaztémában egy adott időpontban meghatározott mennyiségű szervezet van jelen, amelynek mennyiségét biomasszának nevezzük. Ez a fitomassza (növények tömegének), zoomassza (állatok tömegének) és az egyéb élőlények tömegének az összege. A biomassza élettelen, de nem kevésbé jelentős összetevője a nekromassza, amely nem azonos az elhalt szerves anyaggal. Ez utóbbi a biomasszának – az élőközösség típusától függően – töredéke vagy többszöröse is lehet. A biomassza fontos jellemzője a produkció, mely az időegység alatt keletkező szervesanyag-tömeget jelenti területegységre vonatkoztatva. A szárazföldön pl. az elsődleges produkció révén évente és hektáronként átlagosan mint egy 3,4 tonna szerves anyag keletkezik, így négyzetméterenként 6250 kJ energia kötődik meg. Energetikai hasznosítását az energiahordozóként kialakított biomassza halmazállapota szerint szokták csoportosítani, így szilárd, cseppfolyós és gázhalmazállapotú biomasszáról beszélünk. A szilárd halmazállapotú biomasszát általában közvetlenül eltüzelik, a folyékony halmazállapotút belső égésű motorok üzemanyagaként használják.

Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index, HPI)

Egy olyan mutató, amelyet a társadalmi és környezeti fenntarthatóság mérésére használnak. Azt vizsgálja, hogy egy országban az emberek milyen boldogok és egészségesek, mennyire élhető a környezet, és hogy mennyire fenntartható a gazdasági fejlődés. A Boldog Bolygó Index számos tényezőt figyelembe vesz, beleértve az életminőséget, az egészségügyi mutatókat, a várható élettartamot, a környezeti terhelést és a környezeti fenntarthatóságot. Az index nem csak a gazdasági növekedésre vagy a GDP-re összpontosít, hanem az emberek pszichés jólétére és az ökológiai lábnyomra is.

COP-konferenciák (Klímaváltozási konferenciasorozat)

A Conference of the Parties egy nemzetközi konferencia, amelyet az Egyesült Nemzetek Keretegyezménye a Klímaváltozásról (UNFCCC) keretében rendeznek meg. A konferencia célja, hogy a világ országai és az érdekelt felek együttműködjenek a klímaváltozás globális kihívásainak kezelése érdekében: a résztvevők megvitathatják és értékelhetik a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatások legújabb eredményeit, és tárgyalhatják a kibocsátáscsökkentési intézkedéseket, az alkalmazkodást a változó környezethez, valamint a pénzügyi és technológiai támogatást a fejlődő országok számára.

CSDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive)

A "Corporate Sustainability Due Diligence Directive" kifejezés magyarul "Vállalati Fenntarthatósági Ellenőrzési Irányelv". Ez egy olyan irányelv vagy útmutató, amely a vállalatoknak meghatározott fenntarthatósági szempontok alapján előírja a felelős és átfogó ellenőrzést. A célja, hogy biztosítsa a vállalatok fenntarthatósági tevékenységeinek átláthatóságát, valamint az ESG terülein való elkötelezettségüket.

CSRD

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) rövidítés a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelvet jelenti. Ez egy uniós irányelv, amely a vállalatokra vonatkozó kötelezettséget állít fel a fenntarthatósági jelentési gyakorlatuk tekintetében. A célja, hogy ösztönözze és elősegítse a vállalatok átlátható és összehasonlítható fenntarthatósági jelentéseit. Az irányelv kötelezővé teszi a közepes méretű és nagyvállalatok számára, hogy rendszeresen jelentést tegyenek különböző fenntarthatósági témákban, mint például a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati kormányzás területén.

Egyesült Nemzetek Keretegyezménye a Klímaváltozásról (UNFCCC)

A United Nations Framework Convention on Climate Change (rövidítve UNFCCC) az Egyesült Nemzetek által elfogadott nemzetközi megállapodás, amely az ember okozta klímaváltozás kezelését célozza. Az egyezményt 1992-ben írták alá a Riobanói Földcsúcson, és 1994-ben lépett hatályba. Az egyezmény hivatalosan elismeri a klímaváltozás létezését és a tudományos adatokon alapuló globális kockázatokat. Az UNFCCC összehozza a világ országait, hogy együttműködjenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, a kibocsátások csökkentésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Globális platformot biztosít a klímaváltozás kérdéseinek megvitatására és a nemzetközi együttműködés előmozdítására. Az egyezmény hozzájárult a Párizsi Klímaegyezmény létrejöttéhez is, amely az UNFCCC keretében született meg 2015-ben.

Energia21 Kezdeményezés

Huszonegy közéleti és szakmai személyiség részvételével indult el a kezdeményezés, amelynek célja, hogy támogassa és felgyorsítsa Magyarország zöldenergiára való átállását. Az Energia21 szerint a zöldátálláshoz stratégiára, megfelelő technológiákra, high-tech megoldásokra és energiatárolásra van szükség. 2023. novemberében megfogalmazta első ajánlásait a kormány számára a zöldenergiára való áttéréshez, az első ajánlások a zöldenergia tárolása témakörében születtek.

Energiamix

Ez a kifejezés az energiatermelésben használt energiaforrások különböző kombinációját jelenti. Tartalmazza az összes olyan energiaforrást, amelyeket egy adott terület vagy ország használ az energiaigényeinek kielégítésére. Az energiamixben szerepelhetnek különböző típusú energiaforrások, mint például a szilárd tüzelőanyagok (pl. fa, szén, biomassza); folyékony tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz); gázok; nukleáris energia és megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia és az óceáni energia).

EPR (Kiterjesztett gyártói felelősség)

Az "Extended Producers Responsibility" angol kifejezés rövidítése magyarul a "Kiterjesztett gyártói felelősség". Ez egy környezetvédelmi elv és politika, amelyben a gyártók és a termelők felelősséget vállalnak a termékeik életciklusa során keletkező környezeti hatásokért és hulladékért. A gyártóknak a termékek tervezése, előállítása és forgalmazása során már a kezdetektől gondoskodniuk kell arról, hogy a termékek környezetbarátak, könnyen újrahasznosíthatók legyenek, és a hulladékkezelési folyamatokba is bekapcsolódjanak.

ESG

Az ESG azokra a kritériumokra utal, amelyeket a befektetők és a vállalatok figyelembe vesznek a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási szempontok értékelésekor. Egyre fontosabbá válnak azon befektetők és vállalatok számára, akik szeretnék mérni és értékelni a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi teljesítményét. Az ESG egy angol rövidítés: az E (Environmental), S (Social) és G (Governance) kezdőbetűiből. Az "E" (Environmental) környezeti tényezőt jelent, és a vállalatok környezetre gyakorolt hatására utal. Az "S" (Social) a társadalmi hatást jelenti, és a vállalat társadalmi szempontokkal kapcsolatos teljesítményére utal. A "G" (Governance) a vállalatirányítás, és a vállalat vezetési, irányítási és felügyeleti gyakorlatára utal.

(ENSZ) Fenntartható Fejlődési Célok

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDGs) olyan egyezményes célok és intézkedések gyűjteménye, amelyeket az Egyesült Nemzetek tagállamai fogadtak el a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. A 17 Fenntartható Fejlődési Cél a világ legnagyobb kihívásaira összpontosít, beleértve a szegénység megszüntetését, az éhezés és az alultápláltság visszaszorítását, az egészségügyi ellátás javítását, az oktatás elérhetőségét, az egyenlőséget, az éghajlatváltozás kezelését és az erdővédelmet. Az SDG-k széles körben alkalmazandók minden országban, függetlenül a fejlettségi szinttől, és céljuk a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság előmozdítása.

Fenntarthatósági jelentés

Egy olyan dokumentum vagy kimutatás, amelyben egy vállalat, szervezet beszámol fenntarthatósági törekvéseiről, és eredményeiről. A jelentés célja, hogy  átfogó képet nyújtson a vállalat gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól, a környezeti teljesítmény, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítás (ESG) területein. A dokumentum tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátásának, az energiafogyasztásnak, a hulladékkezelésnek, az alkalmazottak munkakörülményeinek, valamint a társadalmi kezdeményezéseknek mikéntjét, és más fenntarthatósági mutatókat, adatokat, elemzéseket.

Fosszilis energiatermelés

A természeti erőforrásokból történő energiatermelési folyamatokat jelenti, amelyekben a fő energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok, mint például a kőolaj, a földgáz és a szén. A fosszilis energiatermelés során az előbb említett anyagokat kitermelik a földből, majd feldolgozzák és elégetik, hogy energiát nyerjenek belőlük. Ez általában hőerőművekben, erőművekben, járművekben és más ipari folyamatokban történik. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során jelentős mennyiségű szén-dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatáshoz és az éghajlatváltozáshoz. Emellett a fosszilis energiatermelés más környezeti hatásokkal is járhat, mint például a légszennyezés, a vízszennyezés és a talajdegradáció.

GHG-protokoll

A GHG-protokoll kifejezés magyarul a "Üvegházhatású gázokkal kapcsolatos protokollt" jelenti. Ez egy nemzetközi szabvány és módszertan a vállalatok és szervezetek számára, amely segít a vállalati üvegházhatású gáz (GHG) kibocsátás mérésében, jelentésésében és csökkentésében. A GHG-protokoll a vállalatok és szervezetek számára fontos eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben és az üvegházhatású gázok csökkentésében. Segítségével a vállalatok jobban megérthetik és kezelhetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és elősegíthetik a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok és döntések kidolgozását.

Global Footprint Network

2003-ban alakult jótékonysági nonprofit szervezet, amelynek célja olyan eszközök kifejlesztése és népszerűsítése a fenntarthatóság előmozdítására (beleértve az ökológiai lábnyomot és a biokapacitást), amelyek mérik az általunk felhasznált erőforrások mennyiségét és a még rendelkezésünkre álló mennyiséget.

Globális felmelegedés

Ha a Föld átlaghőmérséklete hosszú távon és jelentős mértékben emelkedik, ez az emelkedés a bolygó klímájának egyensúlyának felbomlásával és a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével társul. A globális felmelegedés legfőbb oka az emberi tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és az erdők nagyarányú kivágása, amelyek növelik a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását a légkörbe. Ezek az üvegházhatású gázok megtartják a Napból érkező hőt a Föld légkörében, és ahogy növekszik a koncentrációjuk, megnő a hőmérséklet is.

Greenwashing

A "greenwashing" kifejezés azt jelenti, hogy egy vállalat vagy szervezet hamis vagy megtévesztő módon próbálja környezetbarátnak vagy fenntarthatónak mutatni magát, termékeit vagy tevékenységeit, annak érdekében, hogy pozitív benyomást keltsen és elnyerje a fogyasztók vagy a nyilvánosság támogatását. A "greenwashing" gyakran azért történik, hogy a vállalatok előnyöket, értékeket és felelősséget sugalljanak a környezeti problémák megoldása terén anélkül, hogy valódi erőfeszítéseket tennének. Ez lehet például megtévesztő reklámok, zöld színben pompázó csomagolások vagy üzleti gyakorlatok bemutatása, amelyek valójában nem felelnek meg a fenntarthatósági normáknak.

GRI

Global Reporting Initiative (globális jelentéstételi kezdeményezés). Az amerikai gyökerű, ma Hollandiában működő szervezet a világ legelterjedtebb vállalati fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerét alkotta meg, amely önkéntes alapon alkalmazható, de szigorú szabályok szerint. Fontos szereplője az európai jelentéstételi rendszerek összehangolásának, ezért szorosan együttműködik az ISSB/IFRS és CSRD keretrendszerek standardizálásában.

IEA (Nemzetközi Energiaügynökség)

Az "IEA" rövidítés az International Energy Agency kifejezésre utal, ami magyarul Nemzetközi Energiaügynökséget jelent. Ez egy autonóm nemzetközi szervezet, amelyet az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamai hoztak létre. Célja az energiaügy terén végzett együttműködés és koordináció előmozdítása a tagországok között. Az IEA 1974-ben alakult meg, az olajválság idején, azzal a feladattal, hogy segítse a tagországokat az energiaellátás biztonságának fenntartásában. Azóta a szervezet hatásköre kibővült, és foglalkozik az energiapolitika, az energiahatékonyság, a megújuló energiák, a klímaváltozás és más fontos energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos kérdésekkel. Az IEA fontos szereplő a globális energiapolitikában és együttműködik más nemzetközi szervezetekkel, mint például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével.

IFRS

Az International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Standardok Testülete) többek között a TCFD munkáját is átvette 2023-ban. A közhasznú alapítványként működő testület felelős az egyik legfontosabb fenntarthatósági jelentési keretrendszer (IFRS Standard)ok megalkotásáért. A keretrendszeren dolgozó testületet ISSB néven ismerik (International Sustainability Standards Board, azaz nemzetközi fenntarthatósági keretrendszerek tesülete).

IPCC (Panel on Climate Change)

Az "IPCC" angol rövidítés magyarul Kormányközi Klímaváltozási Testületet jelent. Az IPCC egy nemzetközi tudományos testület, amelyet az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) hozott létre. Célja az éghajlatváltozás tudományos alapjainak értékelése és értelmezése, valamint a kormányokat és a társadalmat tájékoztatása a klímaváltozás hatásairól és lehetséges válaszlehetőségekről. Az IPCC összehangolt módon vizsgálja és értékeli a klímaváltozásra vonatkozó legújabb tudományos kutatásokat és információkat, jelentéseket és értékeléseket készít, amelyek összegzik a klímaváltozással kapcsolatos kutatások eredményeit, a hatásokat az emberi tevékenységre és az éghajlatrendszerre, valamint az alkalmazkodási és csökkentési intézkedéseket. Az IPCC munkájában részt vesznek tudósok és szakértők a világ minden tájáról. Az átfogó és tudományosan megalapozott értékelések hozzájárulnak a klímaváltozás globális megértéséhez és a kormányok és döntéshozók számára fontos iránymutatásokat nyújtanak a politikák és intézkedések kidolgozásához.

ISSB

Az International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Standardok Testülete) többek között a TCFD munkáját is átvette 2023-ban. A közhasznú alapítványként működő testület felelős az egyik legfontosabb fenntarthatósági jelentési keretrendszer (IFRS Standards) megalkotásáért. A keretrendszeren dolgozó testületet ISSB néven ismerik (International Sustainability Standards Board, azaz nemzetközi fenntarthatósági keretrendszerek tesülete).

Karbonlábnyom

Az egyén, vállalat vagy tevékenység által a szén-dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok kibocsátásával összefüggésben létrehozott hatás vagy terhelés a környezetre. A karbonlábnyom az egyén vagy vállalat által előállított üvegházhatású gázok mennyiségét méri, ez magában foglalja az energiatermeléshez, közlekedéshez, épületek fűtéséhez vagy hűtéséhez, termékek előállításához és szállításához, valamint az élelmiszertermeléshez kapcsolódó kibocsátásokat. Az ökológiai lábnyomunk része, amely átfogóbban méri fogyasztásunk hatását a Földre.

Karbonsemlegesség

Ha az egyén, vállalat vagy tevékenység által kibocsátott szén-dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok mennyiségét teljes mértékben kiegyenlítik vagy semlegesítik, általában azáltal, hogy csökkentik a kibocsátást és kompenzációs intézkedéseket hoznak, akkor érhető el a karbonsemlegesség. Ez létrejöhet fenntarthatóbb energiatermelésre vagy energiahatékonyságra való áttéréssel, megújuló energiaforrások használatával, üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálásával és más fenntarthatósági intézkedésekkel. A karbonsemlegesség elérésekor gyakran alkalmazzák a kompenzáció fogalmát is. Ez azt jelenti, hogy a még mindig fennálló kibocsátást a kibocsátás csökkentése által nem lehet elkerülni, azonban a kibocsátást kompenzáló intézkedéseket hoznak.

Klímamodell

Egy matematikai és számítógépes modellezési rendszer, amely a klímaváltozás hatásait és folyamatait szimulálja. A klímamodell a klímaváltozás okainak és következményeinek jobb megértésére és előrejelzésére szolgál úgy, hogy több tényezőt és folyamatot vesz figyelembe (pl. az óceáni áramlatokat, a légköri dinamikát, a felhőképződést, a napsugárzást, az üvegházhatású gázok koncentrációját, stb). A klímamodell segítségével a tudósok és kutatók különböző klímaváltozásra vonatkozó kérdéseket vizsgálhatnak (pl. a jövőbeli hőmérsékletváltozásokat, a csapadékmintázatokat, a tengerszint-emelkedést és más klímajelenségeket). A modellezés során a számítógépes programok az adatokat és paramétereket felhasználva szimulálják a klímaváltozás lehetséges forgatókönyveit és hatásait.

Klímaszorongás

A klímaváltozás miatt kialakuló szorongás, más néven ökoszorongás vagy klímaszorongás egyelőre nem szerepel a mentális betegségek listáján, azonban hasonló tüneteket okoz. Alapvetően nem számít betegségnek, sokkal inkább tekinthető egyfajta jelenségnek, amely azáltal alakul ki, hogy egy ember túl sok időt tölt a globális felmelegedés végkimenetelének elképzelésével. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság úgy definiálja, mint „a környezeti kataklizmától való krónikus félelmet, amely abból fakad, hogy látjuk az éghajlatváltozás visszavonhatatlannak tűnő hatásait, és aggódunk saját magunk és a következő generációk jövőjéért”. Tartós stresszt okozhat, amely lehet bénító, de akár inspiráló is. A fiatal generációk vannak jobban kitéve a klímaszorongásnak, mert úgy érzik, hogy nagyobb valószínűséggel tapasztalják majd meg az éghajlatváltozás hatásait, mint az előző generációk.  

Klímavészhelyzet

A klímaváltozás globális mértékű és súlyos következményei miatt létrejött rendkívüli helyzet vagy állapot, amely sürgős és hatékony cselekvést igényel. A klímavészhelyzet kifejezés azt hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás negatív hatásai, mint például az extrém időjárási események, tengerszint-emelkedés, biodiverzitás csökkenése, vízhiány stb., gyorsan és jelentősen súlyosbodnak, és súlyos veszélyt jelentenek az emberekre, a környezetre és a bolygónk fenntarthatóságára.

Kompenzáció

A környezeti terhelés vagy negatív hatások ellensúlyozása vagy kiegyenlítése egy másik, pozitív hatást eredményező intézkedéssel vagy tevékenységgel. Ez lehet például a kibocsátott üvegházhatású gázok kompenzációja, a fogyasztott energia vagy vízforrások helyreállítása vagy az erdőtelepítés, amely segít a szén-dioxid megkötésében és a biodiverzitás védelmében. A kompenzáció célja, hogy az emberi tevékenységek során okozott negatív hatásokat ellensúlyozza vagy minimalizálja pozitív hatások létrehozásával. Fontos megjegyezni, hogy a kompenzáció nem helyettesítheti az elsődleges célkitűzést, vagyis a környezeti terhelés csökkentését és megelőzését. A kompenzáció inkább kiegészítő intézkedés, amelyet akkor alkalmaznak, amikor az erőfeszítések a kibocsátás csökkentésére vagy a környezeti hatások minimalizálására már megtörténtek, és még mindig fennálló terhelést kell ellensúlyozni.

Körforgásos gazdaság

Egy gazdasági modell vagy elvek rendszere, amelyben a termelés, fogyasztás és hulladékkezelés úgy van kialakítva, hogy a termelési és fogyasztási folyamatok során keletkező anyagokat és erőforrásokat újrahasznosítsák vagy visszaforgassák a gazdaságba, lehetőség szerint minimális hulladék képződésével. A körforgásos gazdaság elve a lineáris gazdasági modell helyett arra törekszik, hogy megszüntesse vagy minimalizálja az anyag- és erőforrás-pazarlást, valamint a hulladéktermelést.

Légszennyezés

Légszennyezésnek nevezzük az olyan anyagok jelenlétét és koncentrációját a levegőben, amelyek káros hatással lehetnek az élőlényekre és a környezetre. Ez a folyamat általában a különböző ipari tevékenységek, közlekedés, energetikai folyamatok és más emberi tevékenységek eredményeként következik be. A légszennyező anyagok lehetnek szilárd részecskék, gázok vagy folyadékok, amelyeket a levegőbe juttatnak a különböző emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a járművek kipufogógáza, a vegyi anyagok kibocsátása és az ipari folyamatok. Ezek az anyagok közvetlenül vagy kémiai reakciók révén károsíthatják a levegő minőségét.

Megújuló energia

Olyan energiaforrások, amelyek a természetben korlátlanul rendelkezésre állnak, és folyamatosan megújulnak. Az ilyen energiaforrásokat fenntartható módon lehet hasznosítani, mivel a felhasználásuk során nem merülnek ki vagy nem okoznak tartós károsodást a környezetben. Ilyen például a napenergia, a szélenergia, a vízenergia (pl. az árapályenergia és a hidroelektromos energia), a geotermikus energia és a biomassza.

Metán

Természetes gáz, amely az üvegházhatású gázok közé tartozik és jelentős szerepet játszik a globális felmelegedésben. A metán (CH4) színtelen és szagtalan, és a föld alatt és a tengerfenéken található természetes kőolaj- és földgázmezőkön képződik, valamint a biológiai folyamatok során is termelődik. A metán hatékonyan tartja vissza a Földön a hőt, így kibocsátása jelentős hatással van a légkör hőmérsékletére és a klímaváltozásra. A fő forrásai közé tartozik az emberi tevékenységek, például az állattenyésztés, a hulladékkezelés, a szénbányászat és a földgáztermelés.

Mikroműanyag

A rendkívül kicsi méretű műanyagrészecskék, amelyek általában 5 milliméternél kisebb átmérőjűek, és a környezetben található műanyag hulladék lebomlásának vagy aprózódásának eredményeként keletkeznek. A mikroműanyagok lehetnek eredetileg kis méretű műanyagtárgyak, például a fürdőszobai kozmetikai termékekben (mint például a mikrogyöngyök a testápolókban és fogkrémekben) vagy mosószerekben; azonban a legnagyobb mennyiségben a nagyobb műanyaghulladékok idővel apró darabokra bomlanak, és így válnak mikroműanyaggá. Ezek komoly környezeti problémát jelentenek, mivel rendkívül tartósak és nagyon lassan bomlanak le a környezetben.

Net zero (nettó nulla, nulla egyenleg)

A kifejezés egy olyan állapotot jelöl, amikor a valamire vonatkozó összes kibocsátás megegyezik azzal, amennyi kivonás vagy kompenzáció révén eltávolítanak vagy csökkentenek belőle. A "net zero" gyakran kapcsolódik a klímaváltozás elleni küzdelemhez, és azt a célt jelenti, hogy a károsanyag-kibocsátást a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és a fennmaradó kibocsátásokat kiegyensúlyozni vagy semlegesíteni kell a károsanyagok eltávolításával vagy elnyelésével. A célkitűzés lényege, hogy az adott szektor, vállalat, vagy akár egy ország  által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét a lehető legalacsonyabbra csökkentsük, és a fennmaradó kibocsátásokat például olyan intézkedésekkel kompenzáljuk, mint az erdőtelepítés vagy az üvegházhatású gázokat tároló technológiák használata.

NFRD (Non-Financial Reporting Directive, Nem Pénzügyi Jelentési Irányelv)

Ez egy az Európai Unió által elfogadott jogszabályi irányelv, amely előírja a vállalatok számára, hogy beszámoljanak nem pénzügyi tényezőkről, például a környezeti hatásról, a társadalmi felelősségvállalásról, az emberi jogok tiszteletben tartásáról és a diverzitásról. Az irányelv célja a vállalati átláthatóság és felelősség növelése, valamint az érdekeltek, például a befektetők, a fogyasztók és a társadalom tájékoztatása a vállalatok nem pénzügyi teljesítményéről és hatásairól.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom egy mérőszám, amely a fogyasztásunk és életmódunk következményeit méri a Föld erőforrásaira és ökoszisztémáira nézve. Kiszámítja, hogy mennyi földterületre van szükségünk az életmódunk fenntartásához, beleértve az energiafelhasználást, a vízfogyasztást, az élelmiszertermelést, az anyagfelhasználást, stb. Mértékegysége általában hektár (ha) vagy globális hektár (gha).

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma egyfajta ökológiai rendszer, ahol az élőlények egymással és a környezetükkel kölcsönhatásban állnak. Egy adott területen található élőlények (állatok, növények, mikroorganizmusok, stb.) és az azok közötti kölcsönhatások összessége, valamint ezek kapcsolata a környezettel (talajjal, vízzel, levegővel, stb.). Az élőlények együttesen alkotnak egy ökológiai közösséget, amelyben minden fajnak megvan a saját szerepe és funkciója. Az ökoszisztémákban az energia és az anyagok áramlanak az élőlények között a táplálék láncokon és táplálékhálózatokon keresztül. Az ökoszisztémákban történő kölcsönhatások és folyamatok eredményeként fenntartják az anyagok ciklusát, az energiatermelést és a biológiai sokféleséget.

Ökoszisztéma-szolgáltatások

A természet által nyújtott kézzel fogható és kézzel nem fogható javak és előnyök összessége. Ezek a szolgáltatások az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek, és hozzájárulnak a társadalom, s benne az egyén jóllétének fenntartásához és növeléséhez. Ilyen szolgáltatás  többek között a tiszta víz, az élelem, a tiszta levegő, a talajképződés, vagy akár egy terület esztétikai értéke.

Ózonlyuk

Ózonlyuk akkor keletkezik, amikor a Föld légkörének bizonyos régióiban csökken az ózonréteg vastagsága vagy teljesen elvékonyodik. Az ózonréteg az atmoszféra felső rétegében található, és az ózonmolekulák (O3) alkotják, és kulcsfontosságú védelmet nyújt a földi élet számára, mivel elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya (UV) sugárzást. Az ózonlyuk képződése összefügg az emberi tevékenységgel, különösen az ipari folyamatokban és az autók közlekedése során kibocsátott kémiai anyagokkal, például klórozott szénhidrogénekkel és fluorozott gázokkal. Ezek az anyagok az atmoszférában felhalmozódnak, majd a polaritásban gazdag felhők formájában megtapadnak a hideg légkörben. Az ózonréteget károsító kémiai reakciókat indítanak el, amelyek eredményeként az ózonmolekulák lebomlanak és az ózonlyuk kialakul.

Párizsi klímaegyezmény (Párizsi megállapodás)

A Párizsi Klímaegyezmény egy nemzetközi megállapodás, amelyet 2015-ben hoztak létre a COP21 konferencián, a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése érdekében. Az Egyesült Nemzetek Keretegyezménye a Klímaváltozásról (UNFCCC) keretében jött létre. Célja a globális felmelegedés mérséklése és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése. Az egyezmény alapvető célkitűzése, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alatt tartsa a iparosodás előtti szintekhez képest, és minden erőfeszítést megtegyen annak érdekében, hogy a növekedés 1,5 Celsius-fokon belül maradjon. Emellett az egyezmény célja a kibocsátások jelentős csökkentése, valamint a sebezhető országok támogatása a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és az alkalmazkodásban. Egy keretmegállapodás, amelyben az országok önkéntesen vállalnak kötelezettségeket a klímaváltozás elleni küzdelem terén. A megállapodás fontos eleme az éghajlatvédelmi intézkedések nemzeti tervének, az ún. "Nationally Determined Contributions" (NDC) kidolgozása és bemutatása, amelyekben az országok vállalják, hogy milyen intézkedéseket hajtanak végre a kibocsátások csökkentése érdekében.

SBTi

A Science Based Targets initiative (Tudományos Alapú Célok kezdeményezés, SBTi) egy 2015-ben létrejött kezdeményezés, amelynek célja a globális felmelegedés negatív hatásainak csökkentése. Ennek eléréséhez különféle vállalatoknak és szervezeteknek segíti felállítani és elérni fenntarthatósági céljaikat. Az SBTi az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra a felére igyekszik csökkenteni, a nettó nulla elérését pedig 2050-re tűzte ki.

TCFD

A Task Force on Climate Related Financial Disclosures (Klímához kapcsolódó pénzügyi jelentések munkacsoport) amerikai kezdeményezésű, önkéntes jelentéstételi keretrendszer. A klímaváltozás vállalatokra gyakorolt hatásaira koncentrál. Honlapjuk: https://www.fsb-tcfd.org/

Természetvédelmi Világalap (WWF)

World Wildlife Fund for Nature (WWF) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. A WWF céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése. ACéljaik megvalósításához sokféle eszközt használnak, ezek közé tartozik a terepi aktivitás, a politikai érdekérvényesítés, különböző figyelemfelkeltő kampányok. A WWF Magyarország a nemzetközi alapítvány hazai szervezete, amely 1991-ben kezdte meg működését. A civil szervezet a nemzetközi természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik, de a hazai igények alapján meghatározott célkitűzéseket követ. Természetvédelmi munkájuk kiterjed a vizesélőhelyek, a természetes erdők védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítunk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.

Újrahasznosítás

Olyan tevékenységet jelent, amely során a hulladékanyagokat, vagy a már meglévő termékeket újra feldolgozzák és átalakítják úgy, hogy azok újra hasznosíthatók legyenek. Az újrahasznosítás célja a hulladék mennyiségének csökkentése és a természeti erőforrások takarékosabb felhasználása. Ezáltal lehetőség nyílik a hasznosítható anyagok újrahasznosítására, új termékek előállítására. A folyamat célja a Föld erőforrásainak kímélése, hozzájárulás a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz, ezzel segítve ezzel a gazdasági és társadalmi fejlődést. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.

UNFCCC

Lásd az Egyesült Nemzetek Keretegyezménye Klímaváltozásról szócikknél.

Üvegházhatás

Egy olyan természeti jelenség, amely során bizonyos gázok a Föld légkörében elnyelik a Napból érkező infravörös sugárzást, és visszatartják azt a Föld közelében. Ennek eredményeként a légkörben lévő gázok, mint például a szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid, fokozzák a hőmérsékletet, hasonlóan ahhoz, ahogy egy üvegházban a falak tartják vissza a hőt. Az üvegházhatás normális és szükséges az élet fenntartásához a Földön, de az emberi tevékenység miatt a földi üvegházhatás erősödik, ami globális felmelegedést eredményez. Ezért fontos a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a fenntartható energiatermelés, valamint a klímaváltozás elleni intézkedések meghozatala.

Üvegházhatású gázok

Olyan gázok, amelyek részt vesznek az üvegházhatás jelenségében. Ezek a gázok, mint például a szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O) és fluorozott gázok, a Föld légkörében elnyelik a Napból érkező infravörös sugárzást, és visszatartják azt a Föld közelében. Ez a folyamat hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez a Föld légkörében, ami globális felmelegedést eredményez.

WHO (Egészségügyi Világszervezet)

A World Health Organization (WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. Fő feladatai: a világszintű iránymutatás az egészségügy területén; együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében; megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása; kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenység az egészségvédelem minden területén.

Zöld hidrogén

A zöld hidrogén (GH2 vagy GH 2 ) olyan energiaforrás, amelyet megújuló energiával, vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával állítanak elő víz elektrolízisével. Felhasználható a nehezen villamosítható ágazatok szén-dioxid-mentesítésére, így segíthet az éghajlatváltozás korlátozásában; valamint zöld ammónia előállítására, amely a szintetikus műtrágyák fő összetevője. Használható akkumulátorok vagy szivattyús-tározós vízenergia helyett az energia hosszú távú hálózati tárolására is. A tanúsított zöld hidrogénhez kb. 60-70%-os kibocsátáscsökkentés szükséges (a tanúsító szervezettől függően).