Fotó: Marcin Jozwiak

5 hatás, amelyet az EU karbonvámja okoz

Mehlhoffer Hanna

Az Európai Unió új vámja, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, röviden CBAM bevezetésének első fázisa október 1-jén kezdődött meg. A vámtörvény lényegében adót vet ki a szén-dioxidban gazdag termékek importjára, ezzel csökkentve az árkülönbséget a szén-dioxid-intenzív termékeket importáló nem EU-s országok, amelyeknek nincsenek szén-dioxid-díjazási rendszereik, és az EU-ban gyártott termékek között. A The Conference Board nonprofit üzleti tagsági és kutatócsoport szervezet legújabb felmérése szerint azokra az európai importőrökre, akiket érint a CBAM,  emelkedő árak és adminisztratív nehézségek várnak – írja a Sustainability.

A visszajelzések

A kutatásban a The Conference Board európai tagjait kérdezték arról, hogy véleményük szerint a CBAM milyen hatással lesz a vállalataikra.

  • A válaszadók 83%-a, főleg a beszerzési és fenntarthatósági szakemberek, jelentős áremelkedésekre számít;
  • A válaszadók 75%-a azt gondolja, hogy a CBAM jelentősen befolyásolni fogja a jövőbeli beszerzési döntéseiket.

A következtetések

  1. Jelentős áremelkedések várhatók az EU területein, jóval a vámok érvénybe lépése előtt

A CBAM első fázisának részeként a szabályozott termékek hat kategóriába sorolhatóak:

  • vas és acél;
  • cement;
  • műtrágya;
  • alumínium;
  • vilamosenergia-termelés;
  • és hidrogén.

Ezen anyagcsoportok imporőrei kötelesek lesznek beszámolni a széndioxid-kibocsátásaikról az Európai Unió hatóságainak. Mivel a CBAM adminisztratív kapacitása igen korlátozott, néhány EU-s országban már a vámterhelési időszak – aminek kezdetét 2026 januárjára becsülik –  előtt érzékelhető lesz a hatása. A kibocsátási díj körübelül 100 euró (kb. 38 000 forint) lesz tonnánként.

2. Az ellenőrzési kapacitás messze nem elegendő

Európában nagy problémát jelent a minősített, úgynevezett ellenőrök hiánya, akik felmérik és értékelik az importőrök széndioxid-kibocsátási jelentéseit. Belgiumnak (a kontinens egyik legfontosabb importőre) mindössze két minősített ellenőre van, további hat EU tagállamnak pedig egyáltalán nincs. Ez a hiány nagy akadályokhoz vezethet a mechanizmus működésében.

3. A vámeljárás nem mindenhol ugyanolyan hatékony

A vámkapacitási hatékonyság egyenletlenül oszlik el az Európai Unióban, ami tovább nehezíti a a CBAM beépítését a működésbe. Egy példa Olaszországból: az EU legnagyobb vas- és acélimportőre, de vámvizsgálati folyamata annyira hosszadalmas, hogy a CBAM hatására az importárú átszállítása az olasz kikötőkön még kellemetlenebb lesz. Az egész EU-ra kiterjedő, egyenlő vámkapacitás biztosítása további terhet helyez Brüsszelre.

4. Nagy az adminisztratív nyomás, és nem elég a segítség

Az ellenőrök már most is teljes kapacitással dolgoznak, és hatalmas adminisztratív teher van rajtuk. Az EU várhatóan enyhíteni fog néhány minősítési szabályon , de ez a lépés azonban nem biztos, hogy megoldja a fennálló problémát. Máris igen gyakori jelenség, hogy az ellenőrök visszautasítják az európai gyárók új felkéréseit a gyártói kibocsátás-ellenőrzésekre. ESG-szakemberek szerint, ha az EU nem talál minél hamarabb megoldást erre a túlterheltségre, a CBAM akár károkat is okozhat az európai gazdaságnak.

5. Az import eredete sok mindenen változhathat

A CBAM lényege az árkülönbségek csökkentése az EU-s én nem EU-s, széndioxid tarifálási rendszerrel nem rendelkező országok termékei között. De előfordulhat, hogy azokért a termékekért, amelyeket olyan országokból exportálnak, ahol már vannak ilyen rendszerek, nem is kell vámot fizetni, attól függően, hogy hogyan viszonyul a széndioxid árazása az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszeréhez. Az importszabályzat tehát nem egységes, és könnyen találhatók kibúvók alóla.


Olvasd el ezeket is!

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.