Az Európai Unió új vámja, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, röviden CBAM bevezetésének első fázisa október 1-jén kezdődött meg. A vámtörvény lényegében adót vet ki a szén-dioxidban gazdag termékek importjára, ezzel csökkentve az árkülönbséget a szén-dioxid-intenzív termékeket importáló nem EU-s országok, amelyeknek nincsenek szén-dioxid-díjazási rendszereik, és az EU-ban gyártott termékek között. A The Conference Board nonprofit üzleti tagsági és kutatócsoport szervezet legújabb felmérése szerint azokra az európai importőrökre, akiket érint a CBAM, emelkedő árak és adminisztratív nehézségek várnak – írja a Sustainability.
A visszajelzések
A kutatásban a The Conference Board európai tagjait kérdezték arról, hogy véleményük szerint a CBAM milyen hatással lesz a vállalataikra.
- A válaszadók 83%-a, főleg a beszerzési és fenntarthatósági szakemberek, jelentős áremelkedésekre számít;
- A válaszadók 75%-a azt gondolja, hogy a CBAM jelentősen befolyásolni fogja a jövőbeli beszerzési döntéseiket.
A következtetések
- Jelentős áremelkedések várhatók az EU területein, jóval a vámok érvénybe lépése előtt
A CBAM első fázisának részeként a szabályozott termékek hat kategóriába sorolhatóak:
- vas és acél;
- cement;
- műtrágya;
- alumínium;
- vilamosenergia-termelés;
- és hidrogén.
Ezen anyagcsoportok imporőrei kötelesek lesznek beszámolni a széndioxid-kibocsátásaikról az Európai Unió hatóságainak. Mivel a CBAM adminisztratív kapacitása igen korlátozott, néhány EU-s országban már a vámterhelési időszak – aminek kezdetét 2026 januárjára becsülik – előtt érzékelhető lesz a hatása. A kibocsátási díj körübelül 100 euró (kb. 38 000 forint) lesz tonnánként.
2. Az ellenőrzési kapacitás messze nem elegendő
Európában nagy problémát jelent a minősített, úgynevezett ellenőrök hiánya, akik felmérik és értékelik az importőrök széndioxid-kibocsátási jelentéseit. Belgiumnak (a kontinens egyik legfontosabb importőre) mindössze két minősített ellenőre van, további hat EU tagállamnak pedig egyáltalán nincs. Ez a hiány nagy akadályokhoz vezethet a mechanizmus működésében.
3. A vámeljárás nem mindenhol ugyanolyan hatékony
A vámkapacitási hatékonyság egyenletlenül oszlik el az Európai Unióban, ami tovább nehezíti a a CBAM beépítését a működésbe. Egy példa Olaszországból: az EU legnagyobb vas- és acélimportőre, de vámvizsgálati folyamata annyira hosszadalmas, hogy a CBAM hatására az importárú átszállítása az olasz kikötőkön még kellemetlenebb lesz. Az egész EU-ra kiterjedő, egyenlő vámkapacitás biztosítása további terhet helyez Brüsszelre.
4. Nagy az adminisztratív nyomás, és nem elég a segítség
Az ellenőrök már most is teljes kapacitással dolgoznak, és hatalmas adminisztratív teher van rajtuk. Az EU várhatóan enyhíteni fog néhány minősítési szabályon , de ez a lépés azonban nem biztos, hogy megoldja a fennálló problémát. Máris igen gyakori jelenség, hogy az ellenőrök visszautasítják az európai gyárók új felkéréseit a gyártói kibocsátás-ellenőrzésekre. ESG-szakemberek szerint, ha az EU nem talál minél hamarabb megoldást erre a túlterheltségre, a CBAM akár károkat is okozhat az európai gazdaságnak.
5. Az import eredete sok mindenen változhathat
A CBAM lényege az árkülönbségek csökkentése az EU-s én nem EU-s, széndioxid tarifálási rendszerrel nem rendelkező országok termékei között. De előfordulhat, hogy azokért a termékekért, amelyeket olyan országokból exportálnak, ahol már vannak ilyen rendszerek, nem is kell vámot fizetni, attól függően, hogy hogyan viszonyul a széndioxid árazása az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszeréhez. Az importszabályzat tehát nem egységes, és könnyen találhatók kibúvók alóla.
