Fotó: Pexels

Élelmezési világnap: a vízellátás krízise közelít

Hiperzöld

Az élelmezési világnapot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének kezdeményezésére tartják meg minden év október 16-án. A Természetvédelmi Világalap (WWF) a vízellátás válságára figyelmeztetett az élelmezési világnap alkalmából kiadott jelentéseben – írja az MTI.

A WWF The High Cost of Cheap Water (Az olcsó víz magas ára) címmel közölt jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz áll a növekvő globális válság középpontjában. Ez nemcsak az élelmezésbiztonságot fenyegeti, hanem az emberek és a bolygó egészségét is.

A jelentés kiemelte, hogy a víz és az édesvízi ökoszisztémák, a vizes élőhelyek éves gazdasági értéke a becslések szerint 58 ezer milliárd dollár. Ez a globális GDP 60 százalékával egyenlő.

Az édesvíz problémája növekvő veszély

A háztartások vízhasználata, a mezőgazdasági öntözés és az ipari vízfogyasztás évente legalább 7,5 ezer milliárd dollárt tesz ki. A víztisztítás, a talaj egészségének javítása, a szén-dioxid tárolása és a közösségek védelme a szélsőséges árvizektől és aszályoktól viszont ennek hétszeresére. Ez évente mintegy 50 ezer milliárd dollárra rúg. A világ édesvízi ökoszisztémáival kapcsolatos problémák ugyanakkor növekvő veszélyt jelentenek.

A világ 1970 óta elvesztette a vizes élőhelyeinek egyharmadát, miközben a vadon élő édesvízi állatok populációja átlagosan 83 százalékkal csökkent – írja a jelentés.

Egyre több embernek kell szembenéznie a vízhiánnyal és az élelemhez jutás bizonytalanságával. Mivel sok folyó és tó száradt ki, nőtt a vízszennyezettség, és csökkent az élelmiszerforrások mennyisége. A jelentés szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik. A Világbank adatai szerint a mezőgazdaság a felelős az emberiség által használt édesvíz több mint 70 százalékáért.

A jelentés rámutat, hogy a Duna medencéjében a Duna és mellékfolyói mentén az árvízkockázat csökkentését, a talajvíz pótlását és a vízszűrést elősegítő árterek 80 százaléka eltűnt. A Duna-medence folyóinak mindössze 16 százaléka őrizte meg természetes vagy természetközeli állapotát, és további 20 százalékának esetében csökkent csak enyhén a természetközeli állapot.

Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy támogatni kell a természetbarát élelmiszertermelést, meg kell őrizni a szabadon áramló folyókat, fenntartható módon kell felhasználni a földterületeket, és csökkenteni kell az édesvízkészleteket terhelő élelmiszerek fogyasztása iránti keresletet. Mint hangsúlyozta, jelenlegi élelmiszertermelési gyakorlatunk nemcsak az édesvízi ökoszisztémákat sújtja, hanem a biodiverzitás csökkenéséért és a klímaváltozásért is felelős. Hozzáfűzte azonban, hogy az élelmiszeripar is tehet a pozitív változásért a fenntartható gyakorlatok felkarolásával.

A jelentés hét területen fogalmazott meg elérendő célokat

  1. Az éghajlattal kapcsolatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szorgalmazta minden területen az iparosodás előttihez képest legfeljebb 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés megtartásához.
  2. A dokumentum szerint az élelmiszerpazarlást 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni.
  3. A csomagolásban 100 százalékban csak újrafelhasznált anyagokat kell alkalmazni.
  4. A mezőgazdasági termelésből teljesen ki kell szorítani az erdőirtást és földterület-átalakítást.
  5. Célként tűzte ki a természetes vizek megőrzését és a biológiai sokféleséget támogató versenyképes és fenntartható mezőgazdaság megteremtését.
  6. Az évtized végére a tengerekből származó élelmiszerek mind fenntartható forrásból származzanak.
  7. A jelentés javasolta a növényi alapú élelmiszerek arányának növelését az átlagos táplálkozásban.

Olvasd el ezeket is!

  • Zöld hitel: az energiatakarékos otthonoké a jövő

    Rengeteget tud spórolni a rezsiköltségeken, aki energiatakarékos ingatlant vásárol, vagy korszerűbbé teszi meglévő otthonát. Pontosan az utóbbit, vagyis az ingatlan korszerűsítését, energetikájának javítását támogatja és célozza az a szabálymódosítás is, amely november 1-től lépett életbe.

  • Krízisek és pofonok:
    podcast a greenwashingról

    „Óriási a nyomás a vevők, munkavállalók részéről a cégeken a klímaváltozás miatt. De ha az indítja el a cselekvést, hogy valamit mondani kell, akkor kezdődik el a greenwashing” – mutat rá a Hiperzöld egyik alapítója, Mehlhoffer Tamás Bőhm Kornél műsorában.

  • Így vizsgáztak a bolti lebomló zacskók

    Egy zacskó bomlott le teljesen 45 nap alatt a Greenpeace és a Humusz Szövetség áprilisban indított kísérletében.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.