Az élelmezési világnapot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének kezdeményezésére tartják meg minden év október 16-án. A Természetvédelmi Világalap (WWF) a vízellátás válságára figyelmeztetett az élelmezési világnap alkalmából kiadott jelentéseben – írja az MTI.
A WWF The High Cost of Cheap Water (Az olcsó víz magas ára) címmel közölt jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz áll a növekvő globális válság középpontjában. Ez nemcsak az élelmezésbiztonságot fenyegeti, hanem az emberek és a bolygó egészségét is.
A jelentés kiemelte, hogy a víz és az édesvízi ökoszisztémák, a vizes élőhelyek éves gazdasági értéke a becslések szerint 58 ezer milliárd dollár. Ez a globális GDP 60 százalékával egyenlő.
Az édesvíz problémája növekvő veszély
A háztartások vízhasználata, a mezőgazdasági öntözés és az ipari vízfogyasztás évente legalább 7,5 ezer milliárd dollárt tesz ki. A víztisztítás, a talaj egészségének javítása, a szén-dioxid tárolása és a közösségek védelme a szélsőséges árvizektől és aszályoktól viszont ennek hétszeresére. Ez évente mintegy 50 ezer milliárd dollárra rúg. A világ édesvízi ökoszisztémáival kapcsolatos problémák ugyanakkor növekvő veszélyt jelentenek.
A világ 1970 óta elvesztette a vizes élőhelyeinek egyharmadát, miközben a vadon élő édesvízi állatok populációja átlagosan 83 százalékkal csökkent – írja a jelentés.
Egyre több embernek kell szembenéznie a vízhiánnyal és az élelemhez jutás bizonytalanságával. Mivel sok folyó és tó száradt ki, nőtt a vízszennyezettség, és csökkent az élelmiszerforrások mennyisége. A jelentés szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik. A Világbank adatai szerint a mezőgazdaság a felelős az emberiség által használt édesvíz több mint 70 százalékáért.
A jelentés rámutat, hogy a Duna medencéjében a Duna és mellékfolyói mentén az árvízkockázat csökkentését, a talajvíz pótlását és a vízszűrést elősegítő árterek 80 százaléka eltűnt. A Duna-medence folyóinak mindössze 16 százaléka őrizte meg természetes vagy természetközeli állapotát, és további 20 százalékának esetében csökkent csak enyhén a természetközeli állapot.
Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy támogatni kell a természetbarát élelmiszertermelést, meg kell őrizni a szabadon áramló folyókat, fenntartható módon kell felhasználni a földterületeket, és csökkenteni kell az édesvízkészleteket terhelő élelmiszerek fogyasztása iránti keresletet. Mint hangsúlyozta, jelenlegi élelmiszertermelési gyakorlatunk nemcsak az édesvízi ökoszisztémákat sújtja, hanem a biodiverzitás csökkenéséért és a klímaváltozásért is felelős. Hozzáfűzte azonban, hogy az élelmiszeripar is tehet a pozitív változásért a fenntartható gyakorlatok felkarolásával.
A jelentés hét területen fogalmazott meg elérendő célokat
- Az éghajlattal kapcsolatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szorgalmazta minden területen az iparosodás előttihez képest legfeljebb 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés megtartásához.
- A dokumentum szerint az élelmiszerpazarlást 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni.
- A csomagolásban 100 százalékban csak újrafelhasznált anyagokat kell alkalmazni.
- A mezőgazdasági termelésből teljesen ki kell szorítani az erdőirtást és földterület-átalakítást.
- Célként tűzte ki a természetes vizek megőrzését és a biológiai sokféleséget támogató versenyképes és fenntartható mezőgazdaság megteremtését.
- Az évtized végére a tengerekből származó élelmiszerek mind fenntartható forrásból származzanak.
- A jelentés javasolta a növényi alapú élelmiszerek arányának növelését az átlagos táplálkozásban.
