Napi összefoglaló a legfontosabb fenntarthatósági hírekből. A mai válogatásban egy részletesebb összefoglaló arról, miként változik minden iparágban az árképzés a klímakockázat miatt, valamint egy izgalmas felmérés, amely szerint az ESG szabályozás helyett pénzügyi és üzleti ösztönzők hatásosabbak lennének a fenntartható gazdaság számára.
Ágazatok: minden terméket újraáraz a klímakockázat
A klímaváltozással kapcsolatos megfontolások módszeresen újraárazzák a mindennapi termékeket, mivel a környezeti költségek gazdaságilag is láthatóvá válnak a szén-dioxid-árazás, az ellátási láncok zavarai és a szabályozási követelmények révén.
A klímaváltozás alapvetően átalakítja a mindennapi termékek gazdasági alapjait, a pólóinkban lévő pamuttól kezdve az épületeinkben található acélig, erről ír Lubomila Jordanova legújabb hírlevelében. Ez a transzformáció új költségstruktúrákat hoz létre, amelyek megértése elengedhetetlen a vállalatvezetők számára, hogy kezelni tudják az ellátási láncok kockázatait, az árazási nyomást és a felmerülő versenyelőnyöket. A klímaköltségek beépülése a fogyasztási cikkek árába 2,3 billió dolláros (!) értékű piaci átalakulást jelent, amely minden ágazatot érint, a divattól az élelmiszerig.
Divat és textília: A divatiparban a fenntartható anyagok és gyártási módszerek alapvetően változtatják meg a termékek gazdasági mutatóit. Az organikus pamut például 40-60%-os árazási prémiumot élvez a hagyományos alternatívákhoz képest, míg az újrahasznosított poliészter 20-35%-kal drágább a szűz alapanyagnál. A klímakockázatok további költségnyomást jelentenek, például a bangladesi ruhaipar gyártási költségei 15-20%-kal emelkednek a monszun okozta fennakadások idején. Az EU új hulladékszabályozása ruhánként 2-4 euró pluszköltséget jelenthet az európai piacra szánt termékeknél.
Építőanyagok: Az építőipar is drámai változásokon megy keresztül. A zöld acél 20-30%-kal drágább a hagyományos gyártásnál, de elkerülhető vele a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus, ami tonnánként 50-80 eurós megtakarítást jelenthet az EU-ba exportáló cégeknek. A fenntartható cement 25-40%-os prémiumot hoz, miközben 70%-nál nagyobb mértékben csökkenti a karbonlábnyomot. Az ingatlanfejlesztők arról számolnak be, hogy a karbonsemleges épületek építési költségei 5-10%-kal magasabbak, de 15-20%-os eladási prémiumot érnek el.
Élelmiszer és mezőgazdaság: Az élelmiszerrendszerek azonnali klímagazdasági hatásokat mutatnak, mivel a mezőgazdasági termelés egyre nagyobb klímakockázatokkal néz szembe. A klímatudatos mezőgazdasági termékek 20-30%-os prémiumot érhetnek el. A kávétermelés is érzi a hatásokat, mivel az éghajlatváltozás csökkenti a terméshozamokat és növeli a költségeket. Az alternatív fehérjék piaca is növekszik, a növényi alapú húsok ára 50-80%-kal magasabb, de növekvő piaci részesedést szereznek a klímatudatos fogyasztók körében.
Ipari anyagok: Az ipari gyártásban a szén-dioxid-árazási mechanizmusok globális terjedése új költségeket hoz. Az alumíniumgyártás költségei 25-30%-kal ingadozhatnak az elektromos energia szén-intenzitása alapján. A zöld hidrogén alapú acélgyártás 2-3 milliárd dolláros beruházást igényel, de szénsemlegessé teszi a gyártást, és elkerüli a határon lévő kereskedelmi korlátozásokat. A lebomló műanyagok 40-60%-kal drágábbak, de lehetővé teszik a piacra jutást olyan területeken, ahol betiltották az egyszer használatos műanyagokat.
A stratégiai előnyök azoknál a vállalatoknál jelentkeznek, amelyek a hagyományos költségstruktúráktól való átállás mellett döntöttek. A klímakockázatok és az ehhez kapcsolódó költségek felismerése és beépítése a döntéshozatalba alapvető fontosságú a jövőbeni sikerhez.
Teljes cikk: https://www.linkedin.com/pulse/climate-business-175-hidden-economics-reshaping-basket-jordanova-zchmf/
Inkább ösztönzők, mint ESG-szabályozás
A Google kutatója, Tove Malmqvist írása szerint a fenntarthatósági szakemberek a kormányzati ösztönzőket hatékonyabbnak tartják a szabályozásnál. A GlobeScan által 72 országban végzett felmérésben 844 szakember véleménye alapján kiderült, hogy a fenntarthatóságot leginkább a pénzügyi eszközökkel és piaci mechanizmusokkal lehet felgyorsítani.
A válaszadók 72%-a szerint a fenntartható viselkedést ösztönző támogatások a leginkább hatékony eszközök, amit a karbonárazási mechanizmusok (65%), a fenntarthatóságot támogató városfejlesztési kezdeményezések és a nemzetközi kereskedelmi szabályozások (63%) követnek.
Meglepő módon az EU jogi keretrendszere, a CSRD a lista végén kullog, 40%-al. Ennek oka, hogy bár a kötelező jogi keretek, mint az EU CSRD-irányelve, hasznosnak bizonyultak, hatékonyságuk korlátozottnak ítélték, ha nem párosulnak erős pénzügyi ösztönzőkkel. Az eredmények azt sugallják, hogy a jövőben a legcélravezetőbb stratégia egy hibrid megközelítés lesz, amely ötvözi a szabályozást és a piaci alapú ösztönzőket.
Teljes cikk: https://trellis.net/article/experts-favor-incentives-over-regulation-to-accelerate-sustainability/
