- Az ESG szempontok meghatározása
Új sorozatunk a vállalatoknak szól: melyek a megfelelő fenntarthatósági stratégia kulcsfontosságú elemei? Milyen lépéseket kell megtennünk elérésükhöz? Cikksorozatunkban e folyamat mérföldköveit villantjuk fel
Egy jó fenntarthatósági stratégia kialakításának első lépése a fenntarthatóság és a vállalati stratégia összevonása: az előbbi beleépítése az utóbbiba és annak elkerülése, hogy kettéváljanak. A fenntarthatóságot ugyanúgy kell kezelni, mint az üzleti tervezést: először meg kell érteni a releváns fenntarthatósági trendeket, és elemezni a kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A Greenbiz szempontjai szerint listázzuk a lépéseket.
Fel kell tennünk a következő kérdéseket:
- Melyek a vállalatunkra vonatkozó ESG szempontok?
- Mit csinál a konkurencia?
- Milyen hozzáállás és tulajdonságok váltanak ki pozitív visszajelzést az ügyfeleinktől?
- Hogyan tudjuk megszerezni és megtartani a lehető legjobb alkalmazottakat?
- Milyen irányba haladnak a szabályozások?
- Milyen új technológiák segíthetnek?
- Kivel működhetünk együtt céljaink eléréséhez?
Most foglalkozzunk az első kérdéssel: a materiális (tehát a szervezet számára lényeges) ESG-tényezők és a stakeholderek feltérképezésével. Az információkból egy materialitási mátrixot kell kidolgozni.
A materiális ESG tényezők egy vállalat fenntarthatósági stratégiájának alapkövei, megfelelő feltérképezésük és implementálásuk pozitív hatást és pénzügyi hozamokat eredményez. A stakeholderekkel való kapcsolattartás és egy mátrix készítése is elengedhetetlen elemei a stratégia kialakításának.
Az ESG kihívások azonosítása
Fontos kezdő lépés a materiális ESG kihívások azonosítása. A materiális kihívások a gazdálkodás szempontjából jelentős tényezőket jelentik, mind rövid és hosszú távon. Ezek a tényezők lehetnek mind a vállalat, mind a stakeholderek, például a munkavállalók és a társadalom szempontjából. Olyan kérdéseket és lehetséges problémákat is magukban foglalnak, amelyek jelentős hatással lehetnek a vállalatra. Ilyen például az a megállapítás, hogy egy olaj- vagy gázcég sokkal nagyobb mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz, ugyanakkor a klímaváltozás is komoly hatással van a cégekre, mivel a kormányok törvényeket hoznak a szén-dioxid kibocsátás csökkentés érdekében, a polgárok pedig pereket indítanak az energiaipari vállalatok ellen.
Egy 2300 vállalat részvételével végzett részvénypiaci teljesítményt vizsgáló tanulmány 20 évet összefoglaló kutatása után ezeket az adatokat állapította meg:
- azok a vállalatok, akik a materiális ESG szempontokból helytállnak, 6%-kal jobban teljesítenek, mint vetélytársaik,
- azok, akik az materiális és nem materiális téren is jeleskednek. 2%-kal teljesítenek jobban,
- azok, akik csak az materiális téren teljesítettek, csak egy kicsivel jobban, 0,06%-kal múlták felül a többit,
- azok, akik nem foglalkoztak az ESG-vel, -2,9%-kal alulteljesítettek.
A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy minél több ESG kihívással foglalkozik egy vállalat, annál kisebb darabokra esik szét, és nem teljesít olyan jól, mint ha csak a materiális szempontokra összpontosítana. Ennek ellenére az ESG figyelmen kívül hagyása, legyen az materiális vagy más jellegű, szintén problémákat okoz.
A materiális ESG tényezők feltérképezésére számos eszköz áll rendelkezésünkre. Azonban ezek az eszközök gyakran és sokat változnak a kormányok közbeavatkozása miatt. Sokat segítenek a fenntarhatósági jelentési szabványok, például Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Standardok (IFRS), valamint a GRI (Global Reporting Initiative, Globális Jelentéstételi Kezdeményezés). Természetesen az EU-n belül a CSRD a legfontosabb kulccszó, amely keretrendszer a vállalatok egyre nagyobb körére vonatkozóan lesz majd kötelező.
A szabványok áttekintése segít azoknak a kihívásoknak az azonosításában, amelyeket a stakeholderek lényegesnek jelöltek egy adott szektorban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak a materialitás kezdeti elemzése. Még van vele teendő.
Ne feledjük, hogy a szabányok célja a jelentés, nem az irányítás. Ezért folyamat- és kimenet-alapúak, nem teljesítmény- és eredmény-alapúak. Alapvetően két dologból épülnek fel: egy nézőpontból, hogy mi fontos egy adott iparágban, és olyan beszámolói kritériumokból, amiket bármely vállalat felhasználhat. Például a szabványok segítenek kimutatni azt, hogy egy ruházati vállalatnak kiemelten fontos (materiális) a vegyianyag-kezelés, amelynek kritériumai a vegyi anyagok használatának nyomon követése és a felhasználás csökkentése. Ellenben nem kritérium egy specifikus vegyi anyag csökkentése vagy az új technológiák használata.
A stakeholderek feltérképezése és bevonása
Kapcsolatot kell teremteni mind a belső, mind a külső stakeholderekkel. Komolyan kell venni és meg kell fogadni tanácsaikat, visszajelzéseiket. Az érdekeltektől való elfordulás fontos fejlesztési lehetőségek elmulasztásához vezethet. Sok vállalat tart a külső stakeholderekkel való együttműködéstől, azonban pont nekik van a legjobb rálátásuk az olyan lehetséges problémákra, amelyeket egyébként nem venne figyelembe.
Egy vállalat fejlesztésének kulcspontja a stakeholderek véleményének megértése, és az alapján a materiális ESG-kérdések felvázolása. Bár lehetetlen mindnyájukat boldoggá tenni, véleményüket fontos figyelembe venni és beépíteni a stratégiába, ugyanis számos folyamatot megkönnyíthetnek, mint:
- a tehetséges munkaerő keresését,
- a közösségi ellenállás leküzdését,
- a civil szervezetek kritikáinak elkerülését,
- a hosszútávú befektetők bevonzását,
- a materiális ESG aggályok kezelését,
- és a lehetséges egyűttműködő partnerek azonosítását.
A stakeholderek mellett releváns civil szervezetek vélekedéseit is érdemes figyelembe venni. Manapság egyre több vállalat működik együtt velük, például azért, hogy javítson a beszállítási láncok környezeti és társadalmi körülményein.
Materialitási mátrix készítése
A materialitási mátrix a sikeres fenntarthatósági stratégia alapja. Építőelemei a vállalat belső elemzése a materiális ESG kérdések szempontjából, valamint a stakeholderek észlelései és visszajelzései. Egy mátrixon helyezi el a tényezőket, ahol a függőleges tengely az, hogy a stakeholderek egy adott ESG kihívást mennyire tartanak fontosnak, a vízszintes pedig a vállalat belső észlelései az üzleti siker szempontjából.
A mátrix segít a vállalati beruházások rangsorolásában: a jobb felső sarok a legfontosabb, mind a vállalatnak, mind az érintetteknek. Itt kell a cégeknek a legjobban teljesítenie. Azonban minden ESG-probléma figyelmet érdemel, ami megjelenik a mátrixon. Például, a bal felső sarokban lévő problémák a stakeholdereknek nagyon fontosak, de a vállalatnak már nem annyira; ennek ellenére fontos figyelemmel kísérni, mivel idővel kritikussá válhatnak.
Nem mindenki egyformán gondolkodik: ahány stakeholder, annyi ESG-értékelés. Pontosabb eredményt az érintettek feltérképezése során bevetett súlyozással, esetleg a vállalat saját legjobb értékelésével lehet elérni. De így is nagy az esély rá, hogy az egyes materialitási mátrixok még egy ipari szektoron belül is különbözni fognak.
A hasonló vállalatok különböző mátrixaira példaként felhozható az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó cég 2020-as materialitási mátrixának (1. ábra) és a Nestlé ital- és élelmiszeripari vállalat materialitási mátrixának (2. ábra) összevetése. A problémákban és azok elhelyezkedésében egyaránt észlelhetők hasonlóságok és ellentétek.
- Mindkét vállalat a klímaváltozásra és a csomagolásra összpontosít jelentős kockázatokként.
- A Nestlé fontosabbnak tartja a táplálkozást, mint az Unilever.
- Az Unilever fontosabbnak tartja a víz kérdését, mint a Nestlé.
- Mindketten fontosnak tartják az állatjólétet és a biodiverzitást, de inkább a stakeholderek szempontjából, nem a vállalatéból.
- Az Unilever mátrixán kevesebb kihívás jelenik meg.
- 1. ábra
Forrás: Unilever Materiality Matrix 2019/2020
- 2. ábra
Forrás: Nestlé, Creating Shared Value and Sustainability Report 2020 Appendix
Egy materialitási mátrixnak nem csak a jelenlegi kihívásokat kell ábrázolnia, hanem fel kell tárnia a lényeges trendeket is. Kétévente, ha nem évente érdemes módosítani, hogy lépést tartson a fenntarthatóság gyors változásaival.
A sorozatunk következő részében a stakeholderek feltérképezéséről és kapcsolattartásáról lesz szó.
