Novemberben elkezdődött a faültetési szezon. A szabadgyökerű facsemetéket késő ősztől kora tavaszig lehet eredményesen a földbe helyezni. Ezért is találkozhattunk a héten több ilyen kezdeményezéssel is, a nagyvállalatok-szervezetek éves stratégiájában elvállalt fenntarthatósági programok teljesítése céljából. De vajon mennyire hatékony bolygónk védelmének ilyen módja? Érdemes követni ezt a példát?
A közelmúltban három kompenzációs faültetésről is hírt kaptunk a hazai gazdasági életből. Az ilyen esetekben arról van szó, hogy a cégek vagy intézmények fenntarthatósági programjuk révén széndioxid-kibocsátásukat a széndioxidot elnyelő felületek növelésével kompenzálják, vagyis fákat, erdőket ültetnek. Ezeket karbonlábnyomuk számítása során feltüntetik és „offszettelik” a kárt, amit az üvegházhatású gáz levegőbe eresztésével okoznak. Először lássuk a híreket, majd a cikk végén leírjuk véleményünket arról, milyen szerepet játszik az ilyen típusú ellentételezés a vállalati fenntarthatóságban.
1. Atlétikai VB: 2023 fából álló örökségerdő
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke, Lord Sebastian Coe szombaton az újpesti Farkaserdőben közösen ültette el a később 2023 fából álló örökségerdő első facsemetéjét Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárral és Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójával – tájékoztatták az MTI-t a vb szervezői.
Schmidt Gábor kijelentette: büszkék arra, hogy a budapesti volt az első olyan atlétikai világbajnokság, amely már a nemzetközi szövetség (WA) fenntarthatósági stratégiája szerint működött.
Reinitz Gábor elmondta, megvizsgálták, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdőkre és megdöbbentek, hogy milyen súlyos károkat okoz például a budapesti erdők állapotában. Ezért is tartja különösen fontosnak a fővárosi erdők megőrzését és megújítását, amelyet jól segít ez a program.
2. MOME: novemberben telepítik az első MOME-erdőt Garaboncon
20 ezer facsemetét ültetnek el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem karbonsemlegességet célzó programjának keretében – írja az MTI. Az akcióhoz kapcsolódva Anne Therese Gennari, a „klímaoptimizmus” képviselője november 15-én előadást tart Budapesten. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány 2022-ben célul tűzte ki, hogy a MOME 2030-ra Magyarország első karbonsemleges felsőoktatási intézményévé váljon – áll az egyetem közleményében.
Háromnapos program keretében a MOME hallgatói, oktatói és munkavállalói erdészmérnökökkel és természetvédelmi szakemberekkel együttműködve ültetik el az első MOME erdőt Garaboncon. Az erdőtelepítés egyik célja, hogy bővítse a résztvevő 170 BA hallgató fenntarthatósághoz fűződő ismereteit, fejlessze ökológiai intelligenciájukat. Az összesen 25 hektáron zajló projekt közösségformáló szerepet is betölt, és élő ökológiai labort biztosít az egyetemi kutatások számára.
3. Gránit bank: faültetés Öko kalkulátorral
A klímaváltozás elleni harcban még többet tehetnek most a Gránit Bank környezettudatos ügyfelei. A bank ugyanis november 19-ig megduplázza a Gránit eBank applikáció Öko Kalkulátorában, a kártyás vásárlások széndioxid-kibocsátásának csökkentésére – az ügyfelek által – vásárolt fák számát. A megvett facsemeték közösségi ültetés keretében kerülnek földbe a 10 millió Fa Alapítvány közreműködésével. Az Öko Kalkulátort használó ügyfelek a funkció 2021 végi elindulása óta már több mint 3500 fa ültetését támogatták.
Hiperzöld jegyzet
Bár számos szakértő csak legyint a vállalati faültetési programokra, mivel azt pótcselekvésnek tartja, a helyzet nem ilyen egyszerű. A carbon offsetting módszerét jogosan éri számos kritika, hiszen az Egyesült Államokban, ahol ezt módszert már régóta alkalmazzák a karbonlábnyom javítására, készült olyan felmérés, amely kimutatta, hogy például a kaliforniai erdőkbe vállalatok által telepített fák semennyivel sem javították a levegőminőséget és nem kompenzálták a valós természeti károkat.
Mi inkább úgy fogalmaznánk: a faültetés vagy más karbonkompenzációs technika megfelelő első lépés egy-egy szervezet esetében. Ahogy az angol fogalmaz, „alacsonyan csüngő gyümölcs”, mint például a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, amelyet egyszerű kivitelezni, látványos és jól kommunikálható. Ha a szervezet keresi az útját annak, miként építheti be a fenntarthatóságot a vállalati kultúra, akkor ezek kedvet csinálhatnak az átfogóbb, mélyebb változásoknak a működésben. Tehát gond inkább akkor van, ha megáll itt az üzleti fenntarthatóság, és több év után sem történik semmi más. Minden pozitív hatásnak örülni kell, de csak egy darabig.
