A 2020-as évek kulcsfontosságú cselekvései
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése a klímaváltozás globális kihívásaival foglalkozik és fenntartható módszereket kínál annak kezelésére.
A közelgő jelentős események, például a COP28 klímaváltozási konferencia előkészületeinek részeként adta ki az Ügynökség a fent említett jelentést, amely a Párizsi Klímaegyezmény céljának – tehát a globális hőmérséklet-emelkedésnek 1,5 °C-ra való korlátozásának – eléréséhez szükséges kulcsfontosságú intézkedésekről ír.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a globális felmelegedést a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, hogy megelőzzük a súlyos negatív környezeti és gazdasági következményeket, de a lehetőségeink gyorsan szűkülnek.
Az energiával összefüggő CO2-kibocsátás 2022-ben tovább emelkedett, annak ellenére, hogy folyamatosan csökkennek a tiszta energiatechnológiák költségei, valamint a megújuló energiaforrások; az elektromos autók és egyéb megoldások is dinamikusan terjednek.
A tiszta energiatechnológiák költségeinek csökkenése és az új politikai erőfeszítések hatására 1 °C körüli mértékben csökkent a 2100-ra előre jelzett felmelegedéshez képest a várható átlaghőmérséklet; az országok nettó nulla vállalásai elegendőek lennének ahhoz, hogy a felmelegedést 1,7 °C körüli szinten tartsák 2100-ban.
A jelentés kiemeli a megújuló energiaforrások (pl. napenergia, szélenergia) szerepét, valamint az energiatakarékosságot és az energiahálózatok modernizálását. Ezek a kezdeményezések mind segítenék a CO2-kibocsátás csökkentését. Rámutat arra is, hogy globális szinten összehangolt cselekvésre van szükség, beleértve a kormányok, az ipar és a társadalom széleskörű együttműködését.
A 4 alappillér
A jelentés négy alappilért mutat be eszközként:
- Az energiaszektorban a villamosenergia szén-dioxid mentesítése, az energiahatékonyság felgyorsítása és a villamosítás a kritikus eszköz.
– A megújuló energiaforrások kapacitásbővítése
– Az elektromos autók értékesítésének 2030-ra el kell érnie a 60 százalék körüli piaci részesedést - Az erdőirtás nettó nullára való csökkentése 2030-ra
- A nem CO2-kibocsátás kezelése létfontosságú a csúcsmelegedés korlátozásához.
– a HFC-kről szóló Kigali-módosítás és a globális metánvállalás
– a mezőgazdaságból származó nem CO2-kibocsátásokkal kapcsolatos cselekvés - Még alacsony túllépés esetén is szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra, valamint a légköri szén-dioxid-eltávolításra lesz szükség a nehezen mérsékelhető maradék kibocsátás mérséklése és kompenzálása érdekében.