Beszállítók és fogyasztók szemléletformálása, várakozás az állami ösztönzőkre, növekvő költségek – többek között ez jut eszükbe a hazai cégeknek a körforgásos gazdaságról. Négy év után ismét körfogásos gazdaság felmérés készült a vállalatok körében a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) jóvoltából. De vajon jól gondolják-e a cégek mindezt?
A korábbi, 2019-ben végzett kutatás eredményeihez képest javulást láthatunk a körforgásos koncepció üzleti szemléletben való megjelenésével kapcsolatban. A cégek láthatóan nagyobb figyelmet fordítanak a körforgásos alapelvek mindennapi vállalati gyakorlatba történő integrálására. Egyre többen alkalmaznak fenntarthatósági – helyenként kifejezetten körforgásos – szakembereket, ami részben az Európai Unió (EU) fenntarthatósági jelentéstételi elvárásaiból adódik.
A felmérésről
2023 elején a Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Holland Királyság Nagykövetsége szakmai támogatásával, másodszorra készített felmérést a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt. A nem reprezentatív felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 95%-a a vállalati szektorban működik, ezen belül 45 % nagyvállalat, 40% pedig kis- és középvállalat. Magas a szolgáltatások aránya, azon belül is az építő és ingatlanipar.
Alacsonyan csüngő gyümölcsök
A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó, már működő tevékenységek közül még mindig a legkönnyebben alkalmazható „alacsonyan csüngő gyümölcsök” a legnépszerűbbek, a komplexebb körforgásos gazdaság modellek még elhanyagolható mértékben terjedtek el. A leginkább alkalmazott területek nem keltenek különösebb izgalmat a fenntarthatósági menedzserek számára:
- fogyasztók és partnerek szemléletformálása
- szelektív hulladékgyűjtés
- körforgásos szempontok beépítése a beszerzésbe
Közöttük csak kisebb átrendeződés történt, a fogyasztók és a partnerek szemléletformálása megelőzte a szelektív hulladékgyűjtést. A körforgásos szemlélet érvényesítése a beszerzés során egyelőre jellemzően kimerül a helyi beszállítók bevonásában. A beszállítók felé megfogalmazott konkrét, akár a karbonsemlegességre, akár az újrahasznosított anyagok felhasználásnak arányára vonatkozó kritériumrendszerek azonban nem jellemzőek.
Forrás: BCSDH
Szigorúbb elvárások a beszállítói lánctól
A körforgásos gazdasághoz kötődő, jelenleg is alkalmazott intézkedések elsősorban az anyag- és energiaáramra, a fogyasztók felé történő kommunikációra és a belső folyamatok szabályozására szorítkoznak. A jövőbeni tervezett intézkedések egyre jobban kiterjedhetnek a beszállítói körre, egyre szigorodhatnak a velük szembeni elvárások. A legégetőbb téma, ahol a legtöbb intézkedést tervezik a vállalatok, és ahol a legnagyobb az elmaradás, a zöld beszerzés kérdése. Ehhez zárkózik fel az üzleti partnerség és a megújulók használatának növelése.
A körforgásos gazdaság felmérés szerint a cégek többsége kiadásként vagy bevételnövelő tényezőként tekint a körkörösségre. A legnagyobb arányban, 39% még mindig költségnövelő tényezőnek tekinti, de közel egyharmada a válaszadóknak már bevételként tekint rá. Pontosabbak költségcsökkentő tényezőként, hiszen a fel nem használt anyag és energia megtakarítást jelent.
Jogszabályi környezet: sok az elvárás
Nagy a várakozás a vállalatok körében az állami ösztönzők és a jogszabályi környezet változása miatt, állítja a tanulmány. Az utóbbi 3 évben Magyarország több olyan szakpolitikai stratégiát is publikált, amely közvetlenül vagy közvetve a körforgásos gazdasággal foglalkozik. A legnagyobb figyelem a hulladékgazdálkodásra irányul, hisz 2021-ben új hulladékgazdálkodási hatóság jött létre, amely 2023-tól koncessziós rendszer bevezetésével kívánja átalakítani a hulladékgazdálkodási piacot. A legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartozik az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021-ben, az illegális hulladéklerakás felszámolása és megakadályozása, valamint az italcsomagolások visszaváltási rendszerének tervezett bevezetése.
Több a szakember a cégeknél
Mivel a fentieket a szabályozás már jórészt „letudta”, a válaszadó cégek vezetői a jövőt elsősorban a termelési folyamatok átalakításában és a hulladék az anyagáramba való minél nagyobb arányú és minél hatékonyabb visszaforgatásában látják. Jó hír, hogy az előző felmérés óta közel megduplázódott azon válaszadó vállalatoknak az aránya, amelyek környezetirányítási rendszert vezettek be, a kitöltő vállalatok 60%-ának már van a körforgásos gazdaságra dedikált szakembere.
Forrás: BCSDH
A BCSDH által készített körforgásos gazdaság felmérés szerint a termelékenyebb és kevésbé erőforrás-igényes gazdaság felé történő elmozduláshoz az ökoinnovációba történő beruházásokra van szükség, ami a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén egyaránt jelentős haszonnal járhat.
