Fotó: Pixabay

Körforgásos gazdaság: mit tesznek a magyar cégek?

Mehlhoffer Tamás

Archív cikk

Beszállítók és fogyasztók szemléletformálása, várakozás az állami ösztönzőkre, növekvő költségek – többek között ez jut eszükbe a hazai cégeknek a körforgásos gazdaságról.  Négy év után ismét körfogásos gazdaság felmérés készült a vállalatok körében a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) jóvoltából. De vajon jól gondolják-e a cégek mindezt?

A korábbi, 2019-ben végzett kutatás eredményeihez képest javulást láthatunk a körforgásos koncepció üzleti szemléletben való megjelenésével kapcsolatban. A cégek láthatóan nagyobb figyelmet fordítanak a körforgásos alapelvek mindennapi vállalati gyakorlatba történő integrálására. Egyre többen alkalmaznak fenntarthatósági – helyenként kifejezetten körforgásos – szakembereket, ami részben az Európai Unió (EU) fenntarthatósági jelentéstételi elvárásaiból adódik.

A felmérésről

2023 elején a Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Holland Királyság Nagykövetsége szakmai támogatásával, másodszorra készített felmérést a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt. A nem reprezentatív felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 95%-a a vállalati szektorban működik, ezen belül 45 % nagyvállalat, 40% pedig kis- és középvállalat. Magas a szolgáltatások aránya, azon belül is az építő és ingatlanipar.

Alacsonyan csüngő gyümölcsök

A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó, már működő tevékenységek közül még mindig a legkönnyebben alkalmazható „alacsonyan csüngő gyümölcsök” a legnépszerűbbek, a komplexebb körforgásos gazdaság modellek még elhanyagolható mértékben terjedtek el. A leginkább alkalmazott területek nem keltenek különösebb izgalmat a fenntarthatósági menedzserek számára:

  • fogyasztók és partnerek szemléletformálása
  • szelektív hulladékgyűjtés
  • körforgásos szempontok beépítése a beszerzésbe

Közöttük csak kisebb átrendeződés történt, a fogyasztók és a partnerek szemléletformálása megelőzte a szelektív hulladékgyűjtést. A körforgásos szemlélet érvényesítése a beszerzés során egyelőre jellemzően kimerül a helyi beszállítók bevonásában. A beszállítók felé megfogalmazott konkrét, akár a karbonsemlegességre, akár az újrahasznosított anyagok felhasználásnak arányára vonatkozó kritériumrendszerek azonban nem jellemzőek.

Forrás: BCSDH

Szigorúbb elvárások a beszállítói lánctól

A körforgásos gazdasághoz kötődő, jelenleg is alkalmazott intézkedések elsősorban az anyag- és energiaáramra, a fogyasztók felé történő kommunikációra és a belső folyamatok szabályozására szorítkoznak. A jövőbeni tervezett intézkedések egyre jobban kiterjedhetnek a beszállítói körre, egyre szigorodhatnak a velük szembeni elvárások. A legégetőbb téma, ahol a legtöbb intézkedést tervezik a vállalatok, és ahol a legnagyobb az elmaradás, a zöld beszerzés kérdése. Ehhez zárkózik fel az üzleti partnerség és a megújulók használatának növelése.

A körforgásos gazdaság felmérés szerint a cégek többsége kiadásként vagy bevételnövelő tényezőként tekint a körkörösségre. A legnagyobb arányban, 39% még mindig költségnövelő tényezőnek tekinti, de közel egyharmada a válaszadóknak már bevételként tekint rá. Pontosabbak költségcsökkentő tényezőként, hiszen a fel nem használt anyag és energia megtakarítást jelent.

Jogszabályi környezet: sok az elvárás

Nagy a várakozás a vállalatok körében az állami ösztönzők és a jogszabályi környezet változása miatt, állítja a tanulmány. Az utóbbi 3 évben Magyarország több olyan szakpolitikai stratégiát is publikált, amely közvetlenül vagy közvetve a körforgásos gazdasággal foglalkozik. A legnagyobb figyelem a hulladékgazdálkodásra irányul, hisz 2021-ben új hulladékgazdálkodási hatóság jött létre, amely 2023-tól koncessziós rendszer bevezetésével kívánja átalakítani a hulladékgazdálkodási piacot. A legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartozik az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021-ben, az illegális hulladéklerakás felszámolása és megakadályozása, valamint az italcsomagolások visszaváltási rendszerének tervezett bevezetése.

Több a szakember a cégeknél

Mivel a fentieket a szabályozás már jórészt „letudta”, a válaszadó cégek vezetői a jövőt elsősorban a termelési folyamatok átalakításában és a hulladék az anyagáramba való minél nagyobb arányú és minél hatékonyabb visszaforgatásában látják. Jó hír, hogy az előző felmérés óta közel megduplázódott azon válaszadó vállalatoknak az aránya, amelyek környezetirányítási rendszert vezettek be, a kitöltő vállalatok 60%-ának már van a körforgásos gazdaságra dedikált szakembere.

Forrás: BCSDH 

A BCSDH által készített körforgásos gazdaság felmérés szerint a termelékenyebb és kevésbé erőforrás-igényes gazdaság felé történő elmozduláshoz az ökoinnovációba történő beruházásokra van szükség, ami a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén egyaránt jelentős haszonnal járhat.

A teljes tanulmány itt olvasható


Olvasd el ezeket is!

  • Az EU első klímabizonyítványa: nem kaptunk ötöst

    Az Európai Unió zöld megállapodásának (green deal) előrehaladását értékelő jelentés szerint Európának súlyos változtatásokat kell végrehajtania klímaügyben. Európának fokoznia kell erőfeszítéseit a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez. A klímabizonyítvány kiemeli, hogy bizonyos EU-s politikusok többek közt gazdasági nehézségekre hivatkozva szorgalmazzák a zöld törvényhozás szüneteltetését, azonban a klímatudósok szerint Brüsszelnek és az EU…

  • A fenntarthatóság első lépései vállalatoknak

    Az ESG szempontok meghatározásaÚj sorozatunk a vállalatoknak szól: melyek a megfelelő fenntarthatósági stratégia kulcsfontosságú elemei? Milyen lépéseket kell megtennünk elérésükhöz? Cikksorozatunkban e folyamat mérföldköveit villantjuk fel Egy jó fenntarthatósági stratégia kialakításának első lépése a fenntarthatóság és a vállalati stratégia összevonása: az előbbi beleépítése az utóbbiba és annak elkerülése, hogy kettéváljanak.…

  • „Úgy csináljuk, mint a nagyok”

    Valószínűleg kategóriájában a Fabrik kávézó az első, amely fenntarthatósági jelentést készít. Erről kérdeztük az alapító Buru Évit, akiről tudni kell, hogy nem háttér nélkül kezdett bele a folyamatba.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy weboldalunk alapvető funkciói használhatóak legyenek. 

Statisztikai sütik

Weboldalunk fejlesztésének, valamint a felhasználói élmények javításának céljával olyan sütiket is használunk, melyek arról tárolnak információt hogy látogatóink hogyan használják weboldalunkat. Ezek a sütik nem tudják Önt személy szerint beazonosítani, csupán olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt látogatta meg, a weboldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek időtartama, melyek voltak az esetleges hibaüzenetek.
A Google Analytics sütijeivel kapcsolatos tudnivalókról itt olvashat bővebben.