Az ENSZ 28. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáját (COP28) idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A november 30. és december 12. között zajló csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt. Az esemény összefoglalója következik.
Várható volt, hogy ellentmondásokkal teli módon zajlik a COP28, az ENSZ klímaügyi csúcstanácskozása. Jellemzi az eseményt, hogy miközben az ENSZ főtitkára arról nyilatkozik, hogy teljesen le kell mondanunk a fosszilis üzemanyagokról a klímaváltozás katasztrofális hatásainak megállításához, a főszervező dubaji elnök szerint nincs tudományos bizonyíték, hogy a fosszilis üzemanyag csökkentése hatással lenne a 1,5 fokos klímacél csökkentéséhez.
Valójában az látszik, hogy valós cselekvési terv helyett különböző lobbik (olaj, atom) ütköznek egymással a háttérben, és próbálják magukat a fenntarthatóság varázspálcájának feltüntetni. Magyarország például az atomenergiában látja a jövőt (Paks2 évek óta húzódó szappanoperáját tekintve ez nem meglepő.), és szintén klímaélharcosnak látja magát. Egyszóval: a COP28 nem az a fenntarthatósági örömünnep vagy inspiráló csúcstalálkozó, ami lehetne.
Klímaaktivisták ezrei követeltek határozottabb éghajlatvédelmi intézkedéseket
Több ezer klímaaktivita vonult fel Brüsszel belvárosában az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetve. Határozottabb fellépést követeltek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – jelentette a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap internetes oldalán vasárnap. A brüsszeli rendőrség adatai szerint 20 ezren vettek részt a brüsszeli klímameneten, a szervezők 25 ezer résztvevőről beszéltek. A szervezők a részvételre szóló felhívásukban kiemelték: Európa nem tesz eleget, vagy nem elég gyorsan cselekszik a klímaváltozás megelőzéséért. Minden tized fok számít a globális felmelegedés hatásainak korlátozására, az emberi jogok, az energiaellátás, az élelmiszertermelés, sőt a biodiverzitás szempontjából is.
Magyarország is csatlakozott a nukleáris egyezményhez
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia teremelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban. A globális nukleárisenergia teremelő kapacitást 2050-re kell megháromszoroznia az aláíró 22 országnak. Az egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy Magyarországon 37 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, s ezen az úton szeretnénk tovább haladni. Hangsúlyozta, hogy cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia.
Hazánk a zöld átállás egyik nyertese lehet
Magyarországnak megvannak a pénzügyi eszközei ahhoz, hogy a világgazdaság zöld átállásának egyik nyertese legyen – jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint Varga Mihály az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján tartott pénzügyminiszteri kerekasztal beszélgetésen. Elmondta: hazánk a klímaváltozás elleni harcban jelentős eredményeket ért el, amelyek magukért beszélnek. Azon kevés állam közé tartozik, amely 1990 óta úgy tudta az ipari termelését növelni, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentette. Nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság jövője a zöldenergia: folytatni kell gazdaság átalakítását modern, fenntartható gazdasággá, ez komoly versenyképességi tényező is.
Varga Mihály kijelentette: az adópolitika, az éghajlati célok költségvetésbe történő bevonása, a zöld kötvények kibocsátása mind hozzájárulnak a klímacélok eléréséhez, utóbbi szempontjából Magyarország különösen sikeres. 2020-ban a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként Magyarország megalkotta első Zöld kötvény keretprogramját és kibocsátotta első Zöld kötvényét.
