A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása ezen a napon lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.
Bár 2022-ben a túlfogyasztás napja július 28-ára esett, tehát látszólag öt nappal lassult a fogyasztás mértéke. Ám az idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egy napot jelent – közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-vel.
1970-ben még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség. Magyarországon május 30-án jött el a fordulópont – áll a közleményben.
Magyarországon 2023-ban május 30-ra esett a túlfogyasztás napja.
A WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült. Ebben felmérték, hogy miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz és ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. A reprezentatív kutatás 500 fő online megkérdezése alapján készült. Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest.
Bár a klímaváltozás tényét és a környezeti változások bolygóra gyakorolt hatásait ma már csak egy szűk réteg tagadja, jelentős eltérés mutatkozik a lakosság egyes szegmenseiben a részletek ismeretét és a tetteket illetően.
- A lakosság 59 %-át valódi környezettudatosság jellemzi, azonban a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt.
- A lakosság további 20 %-át teszik ki a „pszeudo-környezettudatosak”. Számukra csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot.
- A fennmaradó 20 %-ot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye. A 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban.
