Az Európai Unió Tanácsa új szabályokat fogadott el az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében. A felülvizsgált irányelv célja, hogy hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiaszegénység csökkentéséhez az Európai Unióban – írja az MTI.
Az új szabályok értelmében 2030-ra minden új épületnek kibocsátásmentes épületnek kell lennie. 2050-re pedig az EU teljes épületállományát kibocsátásmentessé kell átalakítani.
A nem lakáscélú épületek esetében a felülvizsgált irányelv energiahatékonysági minimumkövetelményeket vezet be. Ennek célja, hogy az ilyen épületek ne lépjék túl az évente négyzetméterenként felhasználható primer vagy végső energia meghatározott maximális mennyiségét.
Az építőipar dekarbonizációja érdekében a nemzeti épületfelújítási terveknek ütemtervet kell tartalmazniuk a fosszilis tüzelésű kazánok 2040-ig történő fokozatos megszüntetésére.
Az új szabályok biztosítani fogják a megfelelő napenergia-létesítmények telepítését az új épületekben, a középületekben és a meglévő, engedélyköteles, felújítás alatt álló nem lakáscélú épületekben. Emellett fenntartható mobilitási infrastruktúrát is biztosítanak. Ideértve az elektromos autók épületekben vagy azok mellett található töltőállomásait, a jövőbeni infrastruktúra elhelyezését szolgáló előkábelezést vagy kábelezést, valamint a kerékpárparkolókat.
Az irányelv kihirdetését követően a tagállamoknak két év alatt kell a rendelkezéseket átültetni nemzeti jogrendszerükbe.
Szintén új szabályok ipari létesítményekre vonatkozóan
A szintén pénteken elfogadott ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv és az ipari kibocsátási portál létrehozásáról szóló rendelet célja az ipari tevékenységek környezeti hatásának szabályozása és nyomon követése lesz.
Az új szabályok az ipari létesítményekből származó káros kibocsátások mennyiségének csökkentésével biztosítani fogják az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmét. Egyúttal előmozdítják az energiahatékonyságot, a körforgásos gazdaságot és a dekarbonizációt – írták. Könnyíteni fogják továbbá a környezeti adatok bejelentését azáltal, hogy a meglévő Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) korszerűsítésével létrehozzák az ipari kibocsátások átfogóbb portálját.
A jogszabály a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Az uniós tagállamoknak ezt követően 22 hónapjuk lesz arra, hogy a rendelkezéseket nemzeti jogrendszerükbe átültessék.
