Az Európai Parlament rábólintott azon jogszabálytervezetre, amely kötelezővé tenné az uniós nagyvállalatok számára, hogy ellenőrizzék, vajon a beszállítóik alkalmaznak-e gyermekmunkát vagy károsítják-e a környezetet.
Még idén júniusban megkezdődhetnek a tárgyalások az uniós tagállamokkal a CSDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) tervezetről. A Vállalati Fenntarthatósági Ellenőrzési Irányelv a cégeknak meghatározott fenntarthatósági szempontok alapján írja elő a felelős és átfogó ellenőrzést. Célja, hogy biztosítsa a vállalatok fenntarthatósági tevékenységeinek átláthatóságát, az ESG területén való elkötelezettségüket.
A javaslat minden olyan Európai Unión belül működő, 500 főnél nagyobb vállalatra vonatkozik, amely 150 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétellel rendelkezik. A CSDD értelmében az érintett társaságoknak be kell azonosítaniuk, és szükség esetén meg kell akadályozniuk tevékenységük emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásait. Az átvilágítási kötelezettség a szervezetek leányvállalataira és értékláncaira, ennek megfelelően beszállítóikra is vonatkozik. Az irányelvnek megfelelően a nagyvállalatoknak rendelkezniük kell egy olyan tervezettel is, amely elősegíti, hogy stratégiájuk összeegyeztethető legyen a Párizsi Megállapodás céljaival. Ezen felül a cégvezetők kötelességeit is egyértelműen meghatározzák a folyamatban. Döntéseiknél még inkább figyelembe kell venniük az emberi jogokat és a környezeti szempontokat.
A fenntarthatóság központi kérdéssé vált a társaságok működése szempontjából, ami miatt egyre inkább beépítik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket a stratégiájukba. A CSDD ezen felül elvárja, hogy a szervezetek alaposabb átvilágítást végezzenek még a beszállítóikon is. Amennyiben nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeiknek, akár súlyos kártérítések megfizetésére is kényszeríthetik őket
– hangsúlyozta Lukács Ákos, az Ernst &Young Magyarország Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. Majd még hozzátette:
Kritikusan fontos, hogy a vállalatok időben felkészüljenek, megtegyék a szükséges lépéseket és számot is tudjanak adni a területen tett erőfeszítéseikről. Egy esetleges botrány ugyanis könnyedén bizalmi válságot okozhat a cég számára munkavállalói, befektetői és vevői körében is.
Ezzel a fenntarthatósági jelentések még inkább kulcsfontosságúvá válnak, mivel ezáltal bizonyíthatják majd a társaságok tényleges eredményeiket a befektetők és a hatóságok számára.
Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalkozásoknak a száma, amelyekre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség. A becslések szerint csak Magyarországon több mint ezer vállalat érintett lesz.
Az Európai Parlament már tavaly év végén elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Lásd. CSRD). A CSRD 2024-től egységesíti a társaságok fenntarthatósági jelentéstételét. Így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság is összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek az ESG-nek megfelelés érdekében.
