A fogyasztók hajlandóak többet fizetni az alacsonyabb környezeti hatású termékekért, mivel egyre jobban aggódnak a klímaváltozás és a környezeti fenntarthatóság miatt. Ugyanakkor sokan még mindig úgy érzik, hogy a fenntartható fogyasztás túl drága – áll egy új tanulmányban, amelyet a globális vezető tanácsadócég, a Bain & Company tett közzé.
A tanulmányhoz a Bain több mint 23 ezer fogyasztót kérdezett meg világszerte a fenntarthatósággal kapcsolatos témákról. Beleértve aggodalmaikat és vásárlási szokásaikat.
A felmérés növekvő érdeklődést mutatott ki a fogyasztók részéről a fenntarthatósági kérdések iránt. A válaszadók közel kétharmada (64%) „nagyon vagy rendkívül” aggasztónak tartja a környezeti fenntarthatóság helyzetét, és 60% mondta azt, hogy az elmúlt két évben fokozódtak félelmei a klímaváltozás kapcsán.
Nem csak a fiatalok félnek
A gyorsan növekvő piacokon úgy tűnik, magasabb szintű aggodalmat mutattak, mint a fejlett országokban élők.
Például Indiában 85%, Brazíliában 81%, Kínában pedig 73% tartja magát „aggódónak”, szemben az Egyesült Államok 53%-os, Németország 54%-os és az Egyesült Királyság 56%-os szintjével.
Bár a közvélemény rendszerint a fiatalabb generációkat azonosítja a klímapánikkal, a felmérés azt mutatja, hogy a klímaváltozási aggodalmak nem változtak jelentősen életkor szerint.
A háború után született boomer generáció 68%-a és az X generáció 69%-a rendkívül aggódik a környezet állapota miatt, a Y generáció esetében 74%, a Z generáció esetében pedig 72% ez az arány.
Minél jobban aggódik, annál többet fizetne
Üzleti szempontból is fontos megállapítás, hogy a fogyasztók körében jelentős az érdeklődés a fenntartható termékek vásárlása iránt. 50% állítja, hogy a fenntarthatóság az egyik legfontosabb 4 vásárlási szempontja közé tartozik. A válaszadók világszerte átlagosan 12%-kal magasabb árat fizetnének az alacsonyabb környezeti hatásért.
A jelentés arra utalt, a vásárlás során mutatott tudatosság egyenesen arányos az aggodalom mértékével. A gyorsabban növekvő piacokon élő fogyasztók nagyobb prémiumokat fogadnak el. Például 20%-ot Indiában, 16%-ot Brazíliában és 15%-ot Kínában, szemben az Egyesült Államok 11, Németország 9 és az Egyesült Királyság 8%-ával.
Annak ellenére, hogy hajlandóak többet fizetni a fenntartható termékekért, a jelentés kimutatta, hogy jelentős különbség van a fogyasztók lehetőségei között. A vállalatok átlagosan 28%-os prémiumot számítottak fel a fenntarthatóbb termékekért, jóval túl azon a szinten, amit a fogyasztók hajlandóak lennének fizetni. Ezért a fejlett piacok fogyasztóinak fele és a gyorsan növekvő piacok egyharmada úgy vélekedik, hogy a fenntartható élet túl drága.
Fogalmuk sincs, mi a fenntartható
A greenwashing jogszabályok indokoltságát jelzi, hogy a fogyasztók nem tudják megállapítani, mely termékek fenntarthatóbbak, annak ellenére, hogy címkékre és tanúsítványokra támaszkodnak.
Például amikor arra kérték őket, hogy döntsék el, két termék közül melyik generál több szén-dioxid-kibocsátást, a felmérés azt találta, hogy a fogyasztók kb. 75%-a nem tudta a helyes választ.
A tanulmány azt is jelezte, hogy fennáll egy disszonancia a fogyasztók és vállalkozások fenntarthatóság meghatározásai és kritériumai között. Amíg a legtöbb vállalat a termékek előállításának módjára összpontosít, mint például az összetevők és a gyártási módszerek fenntarthatóságára, a fogyasztók felének inkább az számít, hogy a termékeket hogyan használják fenntarthatósági szempontból. Vagyis a vevők inkább olyan szempontokat tartanak szemük előtt, mint a termék újrahasznosíthatósága, tartóssága és a hulladék minimalizálása.
