„Köszönöm” e-mailek helyett digitális önismeret

Hiperzöld

MAHOLNAP néven új podcastot indított Nyul Zsuzsa, aki a RadioCafe98.0 Holnap tegnapja című fenntarthatósággal foglalkozó műsorral műfajt teremtett. Az új, önálló beszélgetéssorozat első adásának címe: Felejtsd el „köszönöm 🙂 ” e-maileket, ha ha érdekel egy zöldebb jövő! . A műsor vendége Huszics György, a digitális ökolábnyom csökkentésével is foglalkozó Carbon.Crane társalapítója, CEO-ja. Megtudhatjuk, miért van szükség digitális önismeretre és azt is, miért töröljük régi fotóinkat és nézzünk kevesebb, kisebb fájlméretű videót.

A podcast első epizódjának apropója a Digitális Tudatosság Hete, amelyet idén először rendeznek meg szeptember 22. és 28. között.  A Carbon Crane és a Neo Interactive kezdeményezésére, két egyetem együttműködésével számos támogatóval, előadásokkal és eseményekkel zajlik a tematikus hét. Az alapvetően online felületekre hangolt rendezvénysorozat célja, hogy szakértői cikkek, podcastok, interjúk, napi kihívások segítségével hívja fel a figyelmet a digitalizáció talán kevésbé ismert hatásaira, külön témaköröket szentelve a karbon- és vízlábnyomnak, az energiahatékonyságnak, a kiberbiztonságnak, a hiteles információnak és a tudatos tartalomfogyasztásnak.

Huszics György, az esemény egyik kezdeményezője igyekszik kézenfekvő és hétköznapi példákon keresztül elmagyarázni, mit tehetünk a mindennapokban, hogy csökkentsük a karbonlábnyomunkat.

Amit bárki megtehet

A podcastban elhangzik: globálisan naponta 376 milliárd e-mailt írunk, ami jelentős szén-dioxid kibocsátással jár. Ha mindenki egyetlen „köszönöm” e-maillel kevesebbet írna meg, a megtakarítás egyenlő lenne egy hosszabb repülőút elmaradásával. Magyarországi példa is akad: naponta 1 óra 48 percet töltünk itthon közösségi média fogyasztásával. Ha ezt naponta csupán egyetlen perccel csökkentenénk, akkor kétezer háztartás éves energiaigényét váltanánk ki vele. Másképp érzékeltetve ezt, Huszics György csapata egyszer megmérte egy 70 fős konferenciateremben tartott előadás alatt a közönség social media fogyasztásának karbonlábnyomát: az egy órán át pörgő számlálót 2 tonnánál (!) állították meg.

A megoldás a tudatos tartalomfogyasztás, amelyet az ügyvezető digitális önismeretnek nevezett el.A digitális térben eltöltött idő tudatosítása, majd korlátozása, valamint kisebb változtatások bevezetése mind segíthet a saját életminőségünk javításában, és nem utolsó sorban a fenntarthatóságban is. Néhány javaslat:

  • A videók egymást követő automatikus lejátszásának kikapcsolásával 5-10%-al csökkenthetjük karbonlábnyomunkat
  • Ha van rá lehetőség, mobilnet helyett használjunk wifi-t, amely 5-15%-kal kisebb kibocsátással jár, de egy hatodik generációs wifi már megdöbbentő módon 50-60% különbséget is jelenthet.
  • A böngészők sötét módja (dark mode) kevesebb energiát fogyaszt
  • Régi, soha fel nem használt fotóink törlése is takarékosságot jelent

Fenntarthatóbb és gyorsabb weboldalak

Az egyénnél nagyobb lehetőségei adódnak a karbonlábnyom-csökkentésben a vállalatoknak, még azoknak is, amelyek digitális jelenléte erős. A Carbon.Crane weboldalakat is optimalizál: auditjai során megállapítja, hogy az e-kereskedelmi oldalak vagy más honlapok hol tudnak megtakarítani, például kisebb méretű videók feltöltésével vagy adott esetben videó elhagyásával. (A MAHOLNAP podcast is ezért csupán hallgatható formátumban létezik, és nem tartozik hozzá videó).

Mindez ráadásul nem csupán a jövő iránti elkötelezettség kérdése, hanem kőkemény üzleti érdek is. Az optimális, kis fájlméretű weboldal ugyanis gyorsabban töltődik le, ezáltal a felhasználói élmény is növekszik. Nem is beszélve arról, hogy a statisztika szerint az egy másodpercen belül letöltődő e-kereskedelmi oldalakon 2,5-szer többen vásárolnak. A mesterséges intelligencia válaszaiban is azok a weblapok bukkannak fel többször, amelyek pillanatok alatt felugranak.

Miről esik még szó?

Huszics György az adásban azt is elmeséli, hogyan takaríthatna meg 20 millió forint áramköltséget egy hírportál, és hogy miért van nagyobb potenciál egy digitális auditban, mint mondjuk a céges autóflotta elektromosra váltásában.

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a digitális karbonlábnyom már most is jelentős tényező a fenntarthatóságban, ezért ideje, hogy az ESG-jelentésekben is megjelenjen.

A MAHOLNAP első adása meghallgatható/letölthető Spotify-ról!

A „MAHOLNAP – Beszélgetések Nyul Zsuzsával” médiapartnere a Hiperzöld.hu


Olvasd el ezeket is!

  • 2023 volt az eddigi legmelegebb év
    a világon

    A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot - közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

  • Átadták Magyarország első zöldhidrogén üzemét

    A Bükkábrányi Energiaparkban épült fel Magyarország első zöldhidrogén üzeme, amelyet 2023. június 3-án adtak át.

  • A BCSDH idei célja
    a rendszerszintű változások élére állni

    A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlésén 2024-es céljaként tűzte ki a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések támogatását. Emellett a sokszínűséget támogató vállalati kultúrát és működést, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósításának ösztönzését.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.