A Vodafone kedvező kamatozású finanszírozást nyújt azon beszállítóinak, akik nyilvánosságra hozzák üvegházhatásúgáz-kibocsátási adataikat, és egyébként is bizonyítják, hogy javítják környezeti teljesítményüket.
A távközlési óriás együttműködik a CDP-vel és a Citibankkal az új pénzügyi projektben. A CDP-vel együtt dolgozták ki azt a keretrendszert, amely egyszerűsíti a beszállítók számára az üvegházhatású gáz kibocsátási adataik nyilvánosságra hozatalát. A keretrendszer 12 kritériumot és kérdést tartalmaz a CDP fenntarthatósági jelentéstételi platformján, amelyet a nagyobb vállalatok számára terveztek.
Motiváció net zero irányban
Az adatokat ezen keretrendszeren keresztül nyilvánosságra hozó beszállítóknak kedvezményes kamat jár. A keretrendszert kezdetben azoknak a beszállítóknak kínálják, akik már részt vesznek a Vodafone szállítási lánc finanszírozási programjában a Citin keresztül. A keretrendszert később más pénzügyi szolgáltatók számára is megnyitják.
A változtatások ösztönözni fogják a beszállítókat, hogy nyilvánosságra hozzák kibocsátási teljesítményüket. A Vodafone Groupnak alapvető érdeke beszállítói motiválása, mivel a vállalatcsoport 2040-re net zero vállalást tett, és kijelölt köztes célokat (science based targets), hogy csökkentse a kibocsátásokat az üzemelés és a beszállítási lánc területén. Ma már senki sem tud úgy beszállítói szerződést kötni a Vodefone-nal, hogy ne egyezne bele bizonyos ESG-kritériumokba.
Más telkó cégeknek is megnyitják
A CDP tervei szerint a jövőben elérhetővé teszik a Vodafone által használt keretrendszer sablonját más szereplők számára a távközlési szektorban. Azt remélik, hogy az összes fontos távközlési beszállító méri és csökkenti szennyezését.
Hiperzöld jegyzet
Ez a rövid hír is mutatja, hogy a fogyasztói és munkavállalói elégedettség növelése mellett kőkemény anyagi érdeke lehet a vállalatoknak komolyan venniük fenntarthatósági jelentésüket, és mérni valós környezeti és társadalmi hatásukat. A másik fontos tanulság, hogy bár a jelentéseket és fenntarthatóságot érintő EU-s vagy tengerentúli szabályozások kezdetben csak a nagy, tőzsdei cégeket érintik közvetlenül, az ezt szolgáló változásokat azonban a nagy cégek keresztülviszik teljes beszállítói láncukon. A Vodafone esetében a „méz és korbács” módszerből az előbbi látjuk, de biztos, hogy más vállalatóriások esetében beszámolhatunk majd a második megoldásról is a későbbiekben.
