A városok, települések a fenntarthatósági átállás kulcsszereplői, ez a kiindulópontja annak a javaslatcsomagnak, amelyet a Fenntartható Városok kezdeményezés szakértői állítottak össze. Egyik legfontosabb pontja ennek a városi klímaadaptáció. A témát partnerünk, a radiocafé 98.0 A holnap tegnapja című műsora dolgozta fel: Nyul Zsuzsa műsorvezető vendége Bartuszek Lilla, a Fenntartható Városok alapítója volt.
Több, mint zöld – így hívják azt a szakpolitikai javaslatcsomagot, amelyet a Fenntartható Várok szakértői állítottak össze. „Egy olyan összefoglaló anyag megírására és bemutatására vállalkoztunk szakértőink segítségével, amelynek célja, hogy a városokat, településeket érintő leggyakoribb problémakörökre fókuszálva kézzelfogható megoldási javaslatokat kínáljon nemzeti, valamint helyi szinten is döntéshozóink számára. Továbbá lehetőséget teremtsen minden érdekelt szereplő számára ahhoz, hogy közös gondolkodás és cselekvés mentén együtt tehessünk a jövő fenntartható városai, élhető települései mihamarabbi megvalósulásáért”, írja Bartuszek Lilla a bevezetőben.
Az alapító az itt meghallgatható rádióadásban (amelyben Erdei Balázs, a Green Urbanics ügyvezetője is megszólal) a csomag első eleméről, a városi klímaadaptációról beszélt, amelyről azt mondja: a kérdést már nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár. Beleértve a növekvő légszennyezést és egyéb kibocsátást, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, melyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik a katasztrófákkal szemben. Városainknak és falvainknak tisztának és biztonságosnak kell lenniük. Megfelelő lakhatási lehetőségekkel és olyan alapvető szolgáltatásokkal, mint a víz és az áram. Szükségük van tiszta, hatékony közlekedési rendszerekre és zöldövezetekre is. Valamint fejlesztenünk kell a levegőminőséget és a hulladékgazdálkodást is.
Helyi tervezés, helyi stratégia
Helyes várostervezéssel és menedzsmenttel a városi terek befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá válhatnak, valamint élénk csomópontokat jelentenek a kereskedelem, a kultúra, a tudomány, a termelés, továbbá számos más terület számára.
Egyre több városvezető kötelezi el magát a klímatörekvések mellett, a lokális, helyi ügyeket és problémaköröket a középpontba állító települési klímastratégiák elkészítésének köszönhetően. Hazai viszonylatban a legismertebb példa talán a fővárosé. Budapest klímavészhelyzetet hirdetett, illetve külön klímastratégiát fogadott el. A cél: csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, hogy mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait.
Bevételt is hozhat az átalakulás
A helyesen megtervezett, megvalósított és utánkövetett/ üzemeltetett beruházás esetén megfelelően utógondozott projektek akár saját, új bevételi forrást tudnak teremteni az önkormányzatok számára, írja a Fenntartható Városok alapítója. Szükséges tehát, hogy az önkormányzatok versenyképes városkoncepciót alakítsanak ki és olyan fenntarthatósági projekteket tudjanak megvalósítani, amelyek a projekt lezárultával jövőbeli fenntarthatósági szemléletű beruházások lehetőségét ágyazzák meg az egyes települések számára.
Amennyiben azt tételezzük fel, hogy valóban a lokális szintű átalakulás a leghatékonyabb megoldás a nemzetközi szinten megfogalmazott fenntarthatósági keretrendszer implementációjára, úgy szükségeltetik olyan településirányítási modellek kidolgozása, amelyek valóban, mérhetően meghatározzák a települési önkormányzatok számára azt a cselekvési rendszert, melyben a helyi önkormányzatok szerepe és potenciálját kiaknázzák.
Most pedig következzenek a Fenntartható Városok kezdeményezés javaslatai.
A városi klímaadaptáció javaslatcsoportján egy teljes team dolgozott:
- Erdei Balázs, zöld urbanisztika szakértő, Green Urbanics / Future-Now
- Pej Zsófia, adaptációs szakértő, Energiaklub Egyesület
- Páldi Anna, szakértő, Nemzeti Népegészségügyi Központ
- Beleznay Éva, HuGBC
- Farkas Róbert, önkormányzati képviselő, Kozármisleny
- Katona Attila, igazgató, Center for Systems Innovation, társalapító,PHYSI
1. Természet-alapú megoldások és kapcsolódó ismeretek széleskörű elterjesztése, jogszabályi háttér kialakítása
A természet-alapú megoldások (angol eredetiben: nature based solutions, NBS) olyan természet által inspirált, biodiverz, természetes folyamatok által üzemeltetett zöld- és kék infrastruktúra rendszerek, amelyek költséghatékony megoldást nyújtanak modern városi kihívásokra. Ezen felül számos pozitív környezeti, társadalmi, és gazdasági hatással járulnak hozzá a városok fenntarthatóbbá és élhetőbbé tételéhez. Ide tartoznak többek között a városi parkok, zöldfelületek, fasorok, zöldfalak, zöldtetők, esőkertek, városi mocsarak, kertek, közösségi kertek, folyópartok, belső kertek.
Az előnyök között szerepel a levegőszennyezés csökkentése, a villámárvizek és komoly csapadékesemények hatásának mérséklése, a biológiai sokféleség növelése, a lakosság mentális és fizikai egészségének javítása, a rekreáció. Valamint a városi felületek hűtése nyáron, a helyi társadalmi kapcsolatok javítása, a közösségfejlesztés, a plusz munkahelyteremtés. De lehet egyfajta turista attrakció is, pihenőhely, továbbá az egészségügyi költségek csökkentéséhez is hozzájárulnak.
A természet-alapú megoldások nagy mértékben csökkentik az esetleges károk mértékét és növelik a helyi lakosság alkalmazkodó-képességét. Tehát hozzájárulnak „jövőbiztos” társadalom kialakításához, amelyben biztosan magasabb a jóllét, mintha nem használnánk ki a természet-alapú megoldások adta szolgáltatásokat.
Nemzeti szinten:
- szükség van egy alapos, széleskörű ismereteket átadó népszerűsítő kampányra, társadalmi párbeszédre a természetalapú megoldások előnyeiről, illetve vélt és valós hátrányairól (utóbbiakat sem szabad szőnyeg alá söpörni, pl. kevesen szeretnék, ha a városba bekerülő vaddisznók széttúrnák a kertjét, a nyestek szétrágnák az autójának huzalozását, a rókák elvinnének haszonállataikból
- hasznos lenne a közoktatás kötelező elemévé tenni a fenntarthatóság általános témakörei mellett a környezetszennyezés és az emberi egészség kapcsolatát, a klímaváltozás, a mitigáció és az adaptáció viszonyrendszerét, a biodiverzitás csökkenésének kihívását, a természet regenerálását, a természet-alapú megoldások alkalmazási lehetőségeit
- elengedhetetlen néhány hazai, mindenki által elérhető, megtapasztalható, ntaprojekt a természetalapú megoldásokból a széleskörű társadalmi elfogadottság biztosításához
- a változó körülményeket is jó bíró, magánkertekbe, közterületekre telepítésre javasolt nem vagy kevéssé allergén faj- és fajtalista kidolgozása és népszerűsítése, lehetőleg nagyobb földrajzi tájegységenként eltérésekkel is
- megkerülhetetlen lesz idővel, hogy a gazdaság és a társadalom szereplőit jogszabályok kötelezzék arra, hogy a fenntarthatóság (de főként a karbonsemlegesség) érdekében tett erőfeszítéseik egy jelentős hányadát lokálisan megvalósított természetalapú megoldásokkal teljesítsék. Valamint, hogy a ráfordításaik legnagyobb része helyben, hazánkban eredményezzen pozitív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat (és ne virtuális karbon-ellentételezési kreditek vásárlásával váltsák ki azokat.)
Helyi szinten:
- elengedhetelen a természetalapú megoldások várható helyi és környéki haszonélvezőit (lakosok, civil szervezetek, helyben dolgozók, működő vállalkozások, átutazók, stb.) már a koncepcióalkotás során bevonni a társadalmi egyeztetésekbe, hogy mielőbb a sajátjuknak érezhessék a tervezett NBS projekteket
- elengedhetetlen a megvalósult természetalapú megoldásokat alkalmazó beavatkozások jótéteményeit folyamatosan reklámozni, szerteágazó pozitív hatásait monitorozni, visszamérni, ellenőrizni és kommunkálni. Mindezt low-tech és digitálisan kifinomult megközelítésekkel egyaránt (pl. info táblák, kérdőíves felmérések, citizen science és önkéntes kezdeményezések, együttműködés tudományos műhelyekkel, kutatócsoportokkal, digitális ikresítés, virtuális és augmentált valóságot tükröző platformok, webkamerák, IoT szenzorok)
2. Zöld és kék felületek pozitív hatásainak figyelembevétele a döntéshozatalban
Jelenleg a városi természet-alapú megoldások pozitív környezeti (pl. levegőtisztaság, nyári hűtés, szigetelés, biodiverzitás, zajcsökkentés), társadalmi (pl. mentális és fizikai egészség, rekreációs lehetőségek, közösségépítés) és gazdasági (pl. hagyományos infrastruktúra elemek kiváltása, ingatlanárak) hatásainak értékelése nem történik meg szélesebb spektrumon.
Úgy születnek döntések városfejlesztési alternatívákról, hogy nincsenek tisztában a természet-alapú megoldások hasznaival. Leginkább csak a költségek ismertek, ezáltal hátrányba kerülnek a hagyományos szürke infrastruktúrával szemben. Sok esetben a természet-alapú megoldások képesek kiváltani hagyományos, drága infrastruktúraelemeket, és még további társadalmi hasznokat is realizálni. Azonban nem létezhet realisztikus, természeti fejlesztéseket alátámasztó üzleti modell anélkül, hogy ezeket a (köz)hasznokat figyelembe vennénk.
A Fenntartható Városok szerint szükség lenne a természet-alapú megoldások gazdasági-társadalmi hasznainak értékelésére egy szélesebb spektrumon, és nem csak a hagyományos költség-haszon modellek szintjén. Ugyanis a városi természet alkalmas a hagyományos infrastruktúra elemek kiváltására, és ha figyelembe vesszük a különböző egyéb hasznokat, akkor látszik, hogy nagyon jól megtérülő befektetésekről van szó. Ilyen modellek összeállítása, alternatívák digitális modellezése, illetve a hasznok kalkulációja és vizualizációja (pl. PHYSI Solutions megoldásai) fontos részét kell, hogy képezzék a jövő városi infrastruktúrával kapcsolatos döntéshozatalának.
3. A helyi szintű (építési) szabályok adaptívvá tétele
Helyi építési szabályzatban szabályozható:
- Minél magasabb minimálisan elvárt zöldfelületi arány,
- Beépíthetőség, épületek közötti minimum távolság,
- Zöldtető és függőleges zöldfelület telepítési kötelezettség,
- Felszíni burkolatokra magas albedó,
- Telken belüli esővíz-hasznosítás elvárása,
- Vízáteresztő burkolatok alkalmazásának elvárása
A zöldterületek és zöldfelületek, valamint a fás szárú növények védelméről szóló rendeletek első sorban a szigorú védelemmel és pótlási kötelezettségek előírásával segíthetik a zöld infrastruktúra minőségi fenntartását és megújítását. A településkép védelméről szóló rendelet is tartalmazhat határoló/külső burkolati elemek (világos) színére vonatkozó elvárásokat, valamint szabályozást a telepíthető (pl. éghajlatváltozás várható hatásait toleráló) növényekről.
Fontos forrása lehet a helyi környezetvédelmi alap kis léptékű akciók (pl. programok, képzések, közösségi kertek kialakítása, lakossági esővíz-gyűjtő tartályok beszerzése és szétosztása) megvalósításához, amennyiben a szabályozása megfelelő (és az alap terhére megvalósítható programok között szerepel az alkalmazkodás témája).
Érdemes akár rövid információs anyagot összeállítani, és az érdeklődő építtetők, illetve a lakosság felé kommunikálni, állítja a Fenntartható Városok kezdeményezés.
4. Kihasználatlan városi terek közösségi használatba vétele és funkcióbővítése természetalapú megoldásokkal
A kihasználatlan városi felületek összegyűjtése, kategorizálása, majd a legjobb potenciállal rendelkező területek használatának meghirdetése, és megnyitása a helyi lakosok vagy érintettek számára, minimális önkormányzati erőforrások ráfordításával megvalósítható (pl. tájékoztató események szervezése, továbbképzés, eszközök biztosítása).
A kopottas gyep a panelépületek között kiválóan alkalmas lenne arra, hogy természetes növény- és állatvilágnak adjon otthont, hogy közösségi kertek, közösségi kertészkedésre alkalmas felületek jöjjenek létre. Számos városban vannak továbbá olyan foghíjtelkek, melyek használatának megnyitása a helyi lakosok számára közösségi és környezeti szempontból is előnyös projekteket eredményezhet. Értékes közösségi kertek és közösségiterek (melyek alkalmasak összejöveteleket,kertmozit befogadni) jöhetnek létre minimális önkormányzati támogatással. Természetalapú megoldások segítségével számos pedagógiai, gyógyászati funkcióval bővíthetőek továbbá közintézmények, mint például iskolák, idősotthonok és kórházak külterei.
5. A biodiverzitás csökkenése teljes körű (talaj, vízbázisok, élőhelyek) ellentételezésének beemelése a legfőbb megoldásra váró kihívások közé
Ahogy a klímaadaptációs települési erőfeszítések, úgy a biológiai sokféleség eltűnése elleni küzdelem során is egyik legfőbb szövetségesünk a természet. A természet-alapú megoldások alkalmazása szerencsére egyszerre jelenthet megoldást a már ismertetett települési klímaadaptációs kihívásokra és a biodiverzitás erősítésére, a természetes élőhelyek megóvásával, helyreállításával és létrehozásával – akár távolabbi, városokon kívüli természetvédelmi területek között ökológiai folyosók és pufferzónák biztosításával.