Az Európai Unió zöld megállapodásának (green deal) előrehaladását értékelő jelentés szerint Európának súlyos változtatásokat kell végrehajtania klímaügyben. Európának fokoznia kell erőfeszítéseit a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez. A klímabizonyítvány kiemeli, hogy bizonyos EU-s politikusok többek közt gazdasági nehézségekre hivatkozva szorgalmazzák a zöld törvényhozás szüneteltetését, azonban a klímatudósok szerint Brüsszelnek és az EU tagállamainak pont, hogy többet kell tenniük. Ugyanis az üvegházhatású gázok csökkentésének üteme meg kell duplázódjon az EU 2030-as céljainak eléréséhez, de a jelenlegi nemzeti tervek csak 49-51%-os csökkentést mutatnak.
A 2050-re vonatkozó nettó nulla cél elérésében az Unió jelentős mértékben lemarad – írja a Politico cikke szerint jelentésében az Európai Klímaváltozás-ügyi Tudományos Tanácsadó Testület. A jelentés számos ajánlást tartalmaz a gazdaság minden területén történő iránykorrekciókhoz. Íme a tancsadó testület hét legfontosabb üzenete:
Növekvő nyomás a nemzeti kormányokon és Brüsszelen
Az EU klímabizonyítvány hangsúlyozza, hogy mind a nemzeti kormányoknak, mind Brüsszelnek aktívan részt kell vennie a klímaváltozás elleni küzdelemben. Brüsszel az utóbbi években számos klímaügyi jogszabályt alkotott, amelyeket az országoknak be kell építeniük jogrendszerükbe. Alkalmazásuk sürgős, mivel az új intézkedéseknek már ebben az évtizedben csökkenteniük kellene az üvegházhatásokat. Azonban az EU tagállamai gyakran nem tartják be a kitűzött határidőket; például tavaly a klímaterv-vázlatok határidejét több ország is elmulasztotta. A Tanács szerint, ha a kormányok nem nyújtanak be megfelelően céltudatos terveket a júniusi határidőig, az Európai Bizottság kénytelen lesz szigorításokat bevezetni, beleértve a jogi eljárásokat is, amelyek bírósági eljárásokkal és büntetésekkel járhatnak.
Adóemelések, népszerűtlen intézkedések az Európai Bizottság előtt
Az utóbbi öt évben a Bizottság számos jogszabályt vezetett be az európai zöld megállapodás érdekében, de munkája még befejezetlen. A nyári választások nyomán kialakuló, következő Bizottságra marad az EU energiaadózási szabályainak felülvizsgálata, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok minimális adókulcsainak emelését és a repülési szektor adókedvezményeinke csökkentését. A 2020-ban bevezetett „Farm to Fork” stratégia sem volt túl eredményes a célkitűzések jogi javaslatokká alakításában. A következő Bizottságnak számos törvényi intézkedést kell hoznia a klímasemlegesség érdekében, mint például a CO2-kereskedelmi rendszer további kiterjesztését és a fosszilis tüzelőanyagok kivonásának felgyorsítását.
Mezőgazdasági megszorítások és a húsadó
A klímabizonyítvány szerint az EU egyelőre nem eredményes a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésében. A jelenlegi mezőgazdasági támogatások nincsenek a kibocsátás-csökkentési célokhoz kapcsolva, és intenzív kibocsátással járó gyakorlatokat jutalmaznak, például a marhatenyésztést; a fenntartható fogyasztásra vonatkozó javaslatokat pedig Brüsszel elhalasztotta. Az EU nyomás alatt van, hogy csökkentse a hús, tej és tojás előállítását és fogyasztását, azonban politikai ellenállásba ütközik. A Tanács egyik megoldása erre az emissziók adóztatása lenne, de az ágazati lobbisták ennek (nyilvánvalóan) erősen ellene vannak.
Ellenállás a zöld témákkal szemben
Kutatások szerint a gazdaság újjáépítésére irányuló tervek, mint például az EU szénadója, problémát okoznak az alacsony jövedelműeknek. Az irányelvek költségei és hozzájárulásuk az inflációhoz jelentős aggodalmat okoznak az EU szavazóinak, ez pedig politikai eszköznek bizonyul a zöld intézkedések ellen. A jelentés szerint a probléma fő okozója az érintettek kompenzációjára létrehozott Social Climate Fund tőkeszegénysége.
A nukleáris energia nem prioritás
A kutatók úgy vélik, a nukleáris energia “nem olyan fontos” a klímaváltozás elleni harcban, így nem része a EU klímacéljainak eléréséhez szükséges eszközöket ecsetelő jelentésüknek. A klímabizonyítvány szerint ennek a nukleáris energia csökkenése, drágulása és a nukleáris projektek túl hosszú előkészítési ideje az oka. Szintén bizonytalanságot okoz a nukleáris ipar kiszolgáltatottsága a nyári aszályoknak. A Tanács szerint az olyan témák, mint a CO2 eltávolítása és tárolása, valamint az újrahasznosítható energiák terjesztése több reflektorfényt érdemel. Az EU klímabüdzséjének aránya a nukleáris energia felé folyamatos vita tárgya, különösen Németország és Franciaország között.
Fogyasztáscsökkentés Európában: kisebb házak és autók
A tanácsadó testület szerint Brüsszel feladata, hogy az európaiakat fenntarthatóbb életmódra ösztönözze. Ennek a folyamatnak részesei olyan intézkedések is, amelyeket a legtöbb európai észre sem venne, mint a meglévő épületek használata az új építés helyett. Vannak azonban olyan intézkedések is, amelyk közvetlenül beleavatkoznának a mindennapokba: a jelentés úgy véli, hogy a kormányok adóváltoztatásokkal ösztönözhetik az embereket, hogy kisebb lakásokba költözzenek, ezzel kevesebb energiát fogyasztva fűtéssel, vagy hogy kisebb, hatékonyabb elektromos autókat vásároljanak a SUV-k helyett.
Az európai üzemanyagfüggésnek meg kell szűnnie
A Tanácsadó Testület szerint az EU-nak 2040-ig “teljesen ki kell vonnia a szén és fosszilis üzemanyagok használatát a közüzemi villamosenergia- és hőtermelésből”. A tömb főleg a gáz elleni fellépés hiánya miatt kapott kritikát. Az EU hozzáállása a fosszilis üzemanyagokhoz nem egyértelmű, ami kivonásuk elhúzódásához és infrastrukturális megkötésekhez vezet. Ennek egy fő oka az EU és tagállamai folyamatos fosszilis-tüzelőanyag támogatásai lehetnek, válaszként a 2022-es energiaválságra. A legtöbb tagállamnak nincs egyértelmű kivonási terve. A tervezett támogatáscsökkentés jelenleg érzékeny kérdés.
