Fotó: Európai Unió, 2024

Az EU szigorít az ipar és a nagy állattartó gazdaságok szennyezését szabályozó rendeleten

Hiperzöld

Az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát taglaló, a tagállamokkal már korábban megkötött megállapodást, az ipari kibocsátási portálról szóló új rendeletet – írja az MTI.

Az új szabályok kötelezővé teszik a legszigorúbb elérhető kibocsátási szintek meghatározását az érintett ágazatokban. A vízfogyasztásra vonatkozóan kötelezővé válnak a környezetvédelmi teljesítménycélok. A hulladék, az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékonyság és a nyersanyag-felhasználás tekintetében a célok egy tartományon belül lesznek, az új technikák tekintetében pedig iránymutató jellegűek. A felülvizsgált irányelv mostantól a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre és az akkumulátorokat gyártó nagy létesítményekre is kiterjed.

A társjogalkotók megállapodtak abban is, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv intézkedéseit kiterjesztik a 350-nél több állatot számláló sertéstelepekre is. Nem tartoznak ide azonban azok a gazdaságok, amelyek extenzív vagy ökológiai módon, és egy éven belül jelentős ideig szabadtéren tartják a sertéseket. A baromfi esetében az irányelv a több mint 300 darab tojótyúkot vagy 280 darab brojlercsirkét tartó gazdaságokra vonatkozik. A sertést és baromfit egyaránt tartó gazdaságok esetében ez a határérték 380 egység lesz.

A Bizottság 2026 végén fogja értékelni, hogy szükség van-e további intézkedésekre az állattenyésztésben, egyebek között a szarvasmarha-tenyésztésből származó kibocsátások tekintetében. Valamint egy viszonossági záradékra annak biztosítása érdekében, hogy az EU-n kívüli termelők az EU-ba irányuló export esetén az uniós szabályokhoz hasonló követelményeket teljesítsenek.

Az Európai Parlament azt is megszavazta, hogy az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás uniós ipari kibocsátási portállá alakuljon át. Itt a polgárok hozzáférhetnek majd az összes uniós engedélyre és helyi szennyező tevékenységre vonatkozó adatokhoz.

Az előírásoknak nem megfelelő vállalatok a legsúlyosabb jogsértések esetén az üzemeltető éves uniós forgalmának legalább 3 százalékát kitevő büntetésre számíthatnak. A jogszabályt az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A rendelet az EU hivatalos közlönyében kihirdetése után húsz nappal lép hatályba. A tagállamoknak ezután 22 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek az irányelvnek.


Olvasd el ezeket is!

  • GRI és ESRS: új index az átjárhatóságért

    Izgalmas kérdés a szervezeti fenntarthatósági jelentéseket írók számára, hogy a világ leggyakrabban használt jelentéstételi sztenderdje, a GRI miként működik majd együtt a hamarosan bevezetendő ESRS-el, az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokkal. A két sztenderdért felelős szervezet hiánypótló, közös indexet hozott most létre.

  • Energiacímke jön az okoseszközökre is

    A háztartási eszközökön már ismert energiacímkét vezet be rendelettel az EU az okostelefonokra és táblagépekre. A rendelet hamarosan hatályba lép és 2025 közepétől már alkalmazandó. Izgalmas újdonság a javíthatósági pontszám és akkumulátor tartóssága.

  • ESG: mit gondolnak róla a pénzügyi vezetők?

    Az Ernst & Young tanácsadó cég kutatása szerint az ESG-ügyek prioritást élveznek a pénzügyi igazgatók körében. Ugyanakkor költségcsökkentés első áldozatai közé is tartozik.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.