Két és félszeresére nőtt egy év alatt azon keresetek száma, amelyeket greenwashing miatt indítottak nagyvállalatokkal szemben. A legtöbb per az Egyesült Államokban és Ausztráliában folyik, amelyek hosszú távon pozitív változást hozhatnak a klímaváltozás elleni harcban.
Tavaly 26 jogi keresetet nyújtottak be bíróságon cégek ellen a greenwashing miatt – ez a szám 2020-ban még csupán 10 volt – írja az Edie.net. Ez a londoni Grantham Klímaváltozási Kutatóintézet új jelentéséből derült ki, amely szerint a 2022-ben világszerte 26 bíróság elé jutott per mellett további 180 beadványból lett vizsgálat, amely azután nem folytatódott. A Kutatóintézet tagjai a pereskedések számának robbanásszerű növekedésére figyelmeztetik az érintett cégeket.
Nem elég a stratégia, ha nem követik tettek
A jogvitákban leggyakrabban a vállalatok éghajlati céljai és stratégiái, valamint befektetéseik és egyéb intézkedéseik tisztázatlanságát és tényleges valóságtartalmát kritizálják, „különösen akkor, ha ezeket nem támasztják alá megfelelő tervek és cégpolitika”. Továbbá indult már per egyes cégek ellen a termékeik és szolgáltatásaik környezeti hatásáról tett félrevezető állítások, az éghajlatváltozási terveket elősegítő politikai döntések elleni lobbizás, vagy a fogyasztók által igényelt éghajlati hatások és kockázatok titokban tartása miatt.
Kutatások szerint a vállalatok ellen klímai okokból indított perek leggyakrabban az Amerikai Egyesült Államokban fordulnak elő. A 2015 és 2022 között benyújtott 2341 ügyből 1600 itt volt. A második helyen Ausztrália áll, ahol 130 per kezdődött. A harmadik helyen pedig az Egyesült Királyság, 102 esettel.
Csak a vállalatok egyharmada halad jó úton?
A „per-robbanás” jó hírt jelenthet az éghajlati változás csökkentésére törekedőknek. Még június elején a Net-Zero Tracker arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati klímacélok elérése csak „növekményesen” javult az elmúlt néhány évben. A CDP hasonlóképpen kijelentette, hogy a vállalkozásik csak egyharmada halad ténylegesen jó úton a céljainak elérése felé.
Mivel a bírák általában a felperesek javára döntenek a bepanaszolt vállalatok ellen, ugyanez a kutatás azt a következtetés vonja le, hogy ezek a jogviták hosszú távon pozitív változást hoznak majd a klímaváltozás elleni harcban. A perek számának jelentős megnövekedése azt is jelzi, hogy ha egy cég nem is kerül bíróság elé, a fogyasztók akár más módon is hajlandóak lépéseket tenni. Ez jelenthet például panasztételt fogyasztóvédelmi ügynökségeknek vagy a médiának.
