Karbonsemleges vagy net zero: melyiket tűzzük ki célnak?

Csulák Dóra

Archív cikk

A vállalati, szervezeti célkitűzésekben szereplő szén-dioxid-semlegesség és a net zero kifejezések gyakran használatosak, de mit jelentenek valójában ezek a fogalmak, és mi a különbség közöttük? Melyiket válasszuk célnak, ha szervezetünk elindul a fenntarthatóság útján?

Mind a karbonsemlegesség, mind a net zero célkitűzés nagyon fontos és üdvözlendő törekvés a klímaváltozás elleni küzdelemben. A vállalatok és szervezetek számára azonban fontos, hogy világosan megértsék az eltéréseket a két célkitűzés között, és hogy a lehető leghatékonyabb megoldásokat válasszák a saját körülményeikhez és igényeikhez igazítva. Az útmutatót a greenly elemzésére alapozzuk.

A karbonsemlegesség

(szén-dioxid semlegesség) azt jelenti, hogy a vállalat vagy szervezet által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség egyenlő azzal az mennyiséggel, amelyet eltávolítanak a légkörből. Ennek elérése érdekében a vállalatok többféle megoldást alkalmazhatnak, például az üzemanyag-hatékonyság javítását vagy a megújuló energiaforrásokra való áttérést.

A net zero

(nettó nulla) azt jelenti, hogy a vállalat vagy szervezet által kibocsátott szén-dioxid mennyiség nulla. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szén-dioxid kibocsátásukat, hanem az összes üvegházhatású gáz-kibocsátásukat is nullára kell csökkenteniük. Az összes kibocsátást általában valamilyen szén-dioxid-eltávolítási technológia, például a szén-dioxid eltávolítása és tárolása (CCS) segítségével semlegesítik.

Bár mindkét fogalom célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a net zero célkitűzése ambiciózusabb és környezetbarátabb megközelítést jelent.

Az áttérés a net zero célkitűzésre ösztönzi a vállalatokat és a szervezeteket a teljes körű átállásra, az üvegházhatású gázok minden forrásának csökkentésére, és a széndioxid-eltávolítási technológiák szélesebb körű alkalmazására.

Így lehetsz karbonsemleges

A karbonsemlegességet a PAS 2060 nevű nemzetközi standard szerint mérik, amely sajnos nem elég szigorú. E rendszerben a szervezetnek 3 dolgot kell tennie:

  1. Megmérni a teljes szén-dioxid kibocsátást
  2. Kitűzni a kibocsátáscsökkentési célokat, amely teljesen egyéni (ezen a ponton már jelentőségét is veszti a standard)
  3. Karboncsökkentési krediteket vásárolni a teljes kibocsátás csökkentésére (offsetting vagy kompenzáció)

PAS 20260 tanúsítványt ezek a szervezetek adnak ki: Control UnionCarbon TrustNQA.

Így lehetsz net zero

Viszonylag friss tanúsítási rendszer az SBTi Net-Zero Standard (a rövidítés a Science Based Targets Initiative, azaz a tudományos alapú célkitűzési kezdeményezést jelenti). E rendszerben a szervezetnek 4 dolgot kell tennie, amely lépések sokkal nehezebbek, mint amit a karbonsemlegességi standard igényel:

  1. Kibocsátáscsökkentés nagy mértékben és gyorsan. A standard a legtöbbször a kibocsátás 90-95%-os mérséklését várja el.
  2. Hosszú és rövid távú, tudományos megalapozottságú célkitűzések megállapítása. A gyakorlatban ez 50%-os csökkentést jelent 2030-ig, hosszú távon 90-95%-ot pedig 2050-ig kell megszüntetni, és kompenzálni a maradékot.
  3. A hosszú távú cél eléréséig a szervezetet tilos net zerónak nevezni.
  4. További klímaváltozást lassító befektetéseket kell felmutatni.

Nem mindegy, hogyan kompenzálsz

Mindezeken kívül a kompenzáció módja sem azonos. A karbonsemlegesség esetében lehetséges széndioxid csökkentő offsetek vásárlására. Ilyenek lehetnek a napelem- vagy szélenergia-farmok, amelyek kiváltják a szennyező energiatechnológiákat.

A net zero esetében azonban ez nem elegendő.

Itt karboneltávolító technológiák jelentik a kompenzációt, amelyek nem kiváltják, hanem effektíve csökkentik a légköri szén-dioxid mennyiségét, ezzel közelebb hozva a 1.5°C-os felmelegedés klímacélját. Ezek a technológiák viszonylag újak, ilyen például a DAC (direct air capture, közvetlenül a levegőből való széndioxid-leválasztás). Persze ilyen az extenzív fatelepítési program is, amely viszont hosszú távon működik csak. Az eltávolítás gyakran tízszer annyiba kerül, mint a sima offsetting, ezért nyilvánvalóan kevésbé népszerű.

Előnyt jelent a nehezebb út

Ennek ellenére nem biztos, hogy érdemes a könnyebb ellenállás, vagyis a karbonsemlegesség irányába lépni, mondván „az is valami”. A McKinsey tanácsadó cég véleménye szerint ugyanis a 2021-es COP 26 egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a banki szereplők egyre kevésbé fogják támogatni, finanszírozni azokat a cégeket, amelyeknek nincsen hihető net zero vállalása. Így tehát a nehezebb út választása hosszú távon versenyelőnyt jelenthet.


Olvasd el ezeket is!

  • Közel négyszeres kereslet a magyar zöld kötvények iránt

    Az idén januárban kibocsájtott 5 és fél éves futamidejű, 1,5 milliárd euró összegű zöld kötvényekért közel négyszeres volt a túlkereslet.

  • Tényleg ráér a cége készülni a CSRD-re? Nem igazán!

    Sok cégvezető legyint az EU fenntarthatósági jelentésekről szóló rendeletére (CSRD), hogy ráér még foglalkozni vele. De számoljunk csak egy kicsit! Több mint száz CSRD-ben érintett európai vállalatot kérdezett meg Hans van Dam, a belga Legile tanácsadó cég fenntarthatósági szakértője, amelyeknek már fenntarthatósági jelentési kötelezettségük lesz 2026-ban a 2025-ös pénzügyi évről.…

  • Itt az EU-s szabályozás a megtévesztő zöldre festés ellen

    Az Európai Unió új szabályozást vezet be, amely valódibbá és hitelesebbé teszi a termékek zöld címkézését, továbbá megbízhatóbb alapokat biztosít a zöld átállásnak - jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden Strasbourgban.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy weboldalunk alapvető funkciói használhatóak legyenek. 

Statisztikai sütik

Weboldalunk fejlesztésének, valamint a felhasználói élmények javításának céljával olyan sütiket is használunk, melyek arról tárolnak információt hogy látogatóink hogyan használják weboldalunkat. Ezek a sütik nem tudják Önt személy szerint beazonosítani, csupán olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt látogatta meg, a weboldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek időtartama, melyek voltak az esetleges hibaüzenetek.
A Google Analytics sütijeivel kapcsolatos tudnivalókról itt olvashat bővebben.