A vállalati, szervezeti célkitűzésekben szereplő szén-dioxid-semlegesség és a net zero kifejezések gyakran használatosak, de mit jelentenek valójában ezek a fogalmak, és mi a különbség közöttük? Melyiket válasszuk célnak, ha szervezetünk elindul a fenntarthatóság útján?
Mind a karbonsemlegesség, mind a net zero célkitűzés nagyon fontos és üdvözlendő törekvés a klímaváltozás elleni küzdelemben. A vállalatok és szervezetek számára azonban fontos, hogy világosan megértsék az eltéréseket a két célkitűzés között, és hogy a lehető leghatékonyabb megoldásokat válasszák a saját körülményeikhez és igényeikhez igazítva. Az útmutatót a greenly elemzésére alapozzuk.
A karbonsemlegesség
(szén-dioxid semlegesség) azt jelenti, hogy a vállalat vagy szervezet által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség egyenlő azzal az mennyiséggel, amelyet eltávolítanak a légkörből. Ennek elérése érdekében a vállalatok többféle megoldást alkalmazhatnak, például az üzemanyag-hatékonyság javítását vagy a megújuló energiaforrásokra való áttérést.
A net zero
(nettó nulla) azt jelenti, hogy a vállalat vagy szervezet által kibocsátott szén-dioxid mennyiség nulla. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szén-dioxid kibocsátásukat, hanem az összes üvegházhatású gáz-kibocsátásukat is nullára kell csökkenteniük. Az összes kibocsátást általában valamilyen szén-dioxid-eltávolítási technológia, például a szén-dioxid eltávolítása és tárolása (CCS) segítségével semlegesítik.
Bár mindkét fogalom célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a net zero célkitűzése ambiciózusabb és környezetbarátabb megközelítést jelent.
Az áttérés a net zero célkitűzésre ösztönzi a vállalatokat és a szervezeteket a teljes körű átállásra, az üvegházhatású gázok minden forrásának csökkentésére, és a széndioxid-eltávolítási technológiák szélesebb körű alkalmazására.
Így lehetsz karbonsemleges
A karbonsemlegességet a PAS 2060 nevű nemzetközi standard szerint mérik, amely sajnos nem elég szigorú. E rendszerben a szervezetnek 3 dolgot kell tennie:
- Megmérni a teljes szén-dioxid kibocsátást
- Kitűzni a kibocsátáscsökkentési célokat, amely teljesen egyéni (ezen a ponton már jelentőségét is veszti a standard)
- Karboncsökkentési krediteket vásárolni a teljes kibocsátás csökkentésére (offsetting vagy kompenzáció)
PAS 20260 tanúsítványt ezek a szervezetek adnak ki: Control Union, Carbon Trust, NQA.
Így lehetsz net zero
Viszonylag friss tanúsítási rendszer az SBTi Net-Zero Standard (a rövidítés a Science Based Targets Initiative, azaz a tudományos alapú célkitűzési kezdeményezést jelenti). E rendszerben a szervezetnek 4 dolgot kell tennie, amely lépések sokkal nehezebbek, mint amit a karbonsemlegességi standard igényel:
- Kibocsátáscsökkentés nagy mértékben és gyorsan. A standard a legtöbbször a kibocsátás 90-95%-os mérséklését várja el.
- Hosszú és rövid távú, tudományos megalapozottságú célkitűzések megállapítása. A gyakorlatban ez 50%-os csökkentést jelent 2030-ig, hosszú távon 90-95%-ot pedig 2050-ig kell megszüntetni, és kompenzálni a maradékot.
- A hosszú távú cél eléréséig a szervezetet tilos net zerónak nevezni.
- További klímaváltozást lassító befektetéseket kell felmutatni.
Nem mindegy, hogyan kompenzálsz
Mindezeken kívül a kompenzáció módja sem azonos. A karbonsemlegesség esetében lehetséges széndioxid csökkentő offsetek vásárlására. Ilyenek lehetnek a napelem- vagy szélenergia-farmok, amelyek kiváltják a szennyező energiatechnológiákat.
A net zero esetében azonban ez nem elegendő.
Itt karboneltávolító technológiák jelentik a kompenzációt, amelyek nem kiváltják, hanem effektíve csökkentik a légköri szén-dioxid mennyiségét, ezzel közelebb hozva a 1.5°C-os felmelegedés klímacélját. Ezek a technológiák viszonylag újak, ilyen például a DAC (direct air capture, közvetlenül a levegőből való széndioxid-leválasztás). Persze ilyen az extenzív fatelepítési program is, amely viszont hosszú távon működik csak. Az eltávolítás gyakran tízszer annyiba kerül, mint a sima offsetting, ezért nyilvánvalóan kevésbé népszerű.
Előnyt jelent a nehezebb út
Ennek ellenére nem biztos, hogy érdemes a könnyebb ellenállás, vagyis a karbonsemlegesség irányába lépni, mondván „az is valami”. A McKinsey tanácsadó cég véleménye szerint ugyanis a 2021-es COP 26 egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a banki szereplők egyre kevésbé fogják támogatni, finanszírozni azokat a cégeket, amelyeknek nincsen hihető net zero vállalása. Így tehát a nehezebb út választása hosszú távon versenyelőnyt jelenthet.