Megjelent a magyar ESG-törvény szövege. A keretrendszer még részletszabályokra vár, sok kérdést csak most válaszol meg a Nemzeti ESG Tanács. De íme röviden, amit eddig tudni lehet.
December végén jelent meg a „fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló” törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény. Az EU rendelkezéseivel összhangban megalkotott törvényszöveg részletezi, kire vonatkoznak új kötelezettségek.
A törvény tartalmazza az ESG beszámolóra vonatkozó rendelkezéseket is, amelyeket nagyon sommásan úgy lehet összegezni, hogy a vállalkozás évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül hozzáférhetővé teszi a honlapján.
Főszereplő az SZTFH
A magyar ESG-törvény részletszabályainak kidolgozásával és a vele kapcsolatos adatbázisok üzemeltetésével a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) bízták meg. A hatóság tájékoztatása szerint a hazai vállalkozások nagy része ma is szembesül, a piaci és szabályozási trendek miatt pedig mindenképpen szembesülni fognak az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi kényszerrel finanszírozói és vevői oldalról egyaránt. Így szükséges volt világos, egyszerű szabályokat alkotni és a felkészüléshez előremutató támogatást nyújtani a hazai vállalatoknak.
Az ESG adatszolgáltatások (fenntarthatósági jelentés, ESG beszámoló, illetve harmadik fél által bekért adatlapok és kérdőívek) olyan információkat tartalmaznak, amelyek a vállalatok társadalmi, környezeti és vállalatirányítási céljait, politikáját, intézkedéseit, vagy kapcsolódó mérőszámait ismertetik.
Ezek az információk fontosak lehetnek például a befektetők, a pénzügyi intézmények, a megbízók, az ügyfelek, a fogyasztók, illetve a munkavállalók számára is.
Annak érdekében, hogy az uniós kötelezettséggel ne emelkedjenek drasztikusan a vállalatok bürokratikus terhei, az ESG törvény értelmében egy egységes rendszerbe foglalt adatszolgáltatás során tudnak a magyar vállalatok megfelelni a kötelezettségeknek, az online ESG menedzsmentplatform állami szolgáltatáson keresztül.
Kit és hogyan érint a magyar ESG-törvény?
Az uniós kötelezettségek lépcsőzetesen érintik a vállalatokat. A mérlegfőösszeg, nettó árbevétel és foglalkoztatotti létszám alapján érintett vállalatoknak az alábbiak szerint kell adatot szolgáltatniuk:
- A törvény hatálya alapvetően a 250 főnél nagyobb, valamint a törvény által meghatározott mérlegfőösszeget vagy nettó árbevételt meghaladó vállalatokra vonatkozik.
- A törvény hatálybalépése sávosan történik, így először, 2025-ben a legnagyobbaknak kell nyilatkozniuk. Tehát mindenkinek, akinél a következő három mutatóértékből legalább kettő meghaladta a törvény szerinti határértékeket: a foglalkoztatotti létszám (500 fő), a mérlegfőösszeg (10 milliárd forint), valamint az éves nettó árbevétel (20 milliárd forint).
- 2026-ban bővül a kör azokkal a nagyvállalatokkal, akik legalább 250 főt foglalkoztatnak. Illetve meghaladják a 10 milliárd forintos mérlegfőösszeget, a 20 milliárd forintos árbevételt.
- 2027-ben a közérdeklődésre számot tartó (tehát főként tőzsdén jelen lévő) gazdálkodóknak kell jelentést tenniük.
- Azoknak a vállalatoknak, akik az első két évben, tehát 2025-ben és 2026-ban kell ESG beszámolót készíteni, annyi könnyebbséget nyújt a törvény, hogy a benyújtott beszámolójuk nem lesz nyilvános. Illetve az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása nem szankcionálható.
Kulcs: az ESG beszámoló
A vállalkozás az ESG beszámolójában feltünteti tevékenységének a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági és társadalmi kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét, valamint a társadalommal való viszonyát – áll az SZTFH honlapján.
Az ESG beszámoló tartalmazza
- a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott, fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását;
- a vállalkozás azon megállapításait, hogy azonosított-e társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, és ha igen, melyeket;
- a vállalkozás által a tényleges vagy lehetséges hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit;
- annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan értékeli az előbbi pont szerinti intézkedések hatását és eredményességét;
- annak bemutatását, hogy a vállalkozás milyen következtetéseket von le a jövőbeli intézkedésekre nézve és
- a vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében azonosított érintettek körét, a kitűzött céljait, a végrehajtott fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását és eredményeit, valamint a lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit.
Kiből lehet tanúsító és minősítő?
A fenntarthatósági szakmában jelenleg az egyik legizgalmasabb téma, hogy a SZTFH a vállalkozások által készített ESG beszámolókról és az ESG tanúsítókról, tanácsadókról, minősítőkről is nyilvántartást vezet. Ahogy a hatóság fogalmaz: akkreditálja az ESG tanácsadókat; az ESG tanúsítókat; az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat; illetve kidolgozza és működteti az ESG tanácsadók oktatását végző természetes és jogi személyek e tevékenységi körhöz kapcsolódó akkreditációjának rendszerét. A kérdés pedig, hogy ki és milyen feltételek alapján kerülhet be ebbe az adatbázisba. Sok más kérdéssel együtt ez is a részletszabályok tisztázása során derül majd ki.
