A vállalatvezetők töretlenül fontosnak tartják a fenntarthatóság ügyét, de a tényleges változások lassulni látszanak. A K&H fenntarthatósági index szerint megtorpant a cégek aktivitása. „Létezik egy nagyvállalati keménymag, amelyet az európai uniós szabályok rászorítanak, hogy kitartóan és következetesen csökkentésék környezeti lábnyomukat” – nyilatkozta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Szerinte ezek a cégek hatni fognak a kisebbekre is, csak ehhez több időre van szükség
Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevételt meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt. „Fényesnek nem mondható eredmény” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, de hozzáteszi: „már az is kedvezőnek mondható, hogy legalább a cégek hozzáállása nem romlott: sok cég még mindig nagyon fontosnak tartja az ügyet”.
A cégvezetők zöme úgy gondolja, hogy a fenntartható működést nem lehet csak a költségek szempontjából vizsgálni, hanem értékalapon kell megítélni. Vallják, hogy minden vállalat hozzá tud tenni a közös fenntarthatósági törekvésekhez. A gazdasági nehézségek azonban késedelmet okoznak a fenntarthatósági programokban. Bár épp ezek miatt még inkább szükség lesz a fenntartható, megújuló, alternatív energiaforrások használatára.
A stratégia a nagyvállalatok játéktere
Sem ágazati szempontból, sem regionális szinten nincsenek jelentős eltérések, bár a félévvel korábbi, kedvező nyugat-magyarországi adatok (43 pont) most visszasimultak a többi régió átlagához (38 pont). Egyértelműen kibontakozik viszont az a kép, hogy a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és jobban teljesítenek, mint a kisebbek. Hozzáállásuk, aktivitásuk egyre növekszik, fenntarthatósági stratégiát is egyre többen készítenek (44 százalékról 54-re nőtt körükben az index). És ha már mérnek, akkor független szakértőkkel auditáltatják is méréseik eredményét.
A stratégia a nagyvállalatok játéktere
– mondja Suba Levente.
Felhívja a figyelmet arra, hogy ezeket a cégeket az európai uniós szabályok is a karbonsemlegesség irányába szorítják. Ugyanis a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell tenniük. Az Európai Bizottság 2021-ben tett javaslatot arra, hogy az Unióban a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatoknak, illetve a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, továbbá egyes pénzintézeti csoportoknak kötelező legyen ilyen jelentést készíteni. A javaslat elfogadása még várat magára, de csupán idő kérdése, és életbe lép. Mivel az értéklánc minden pontján szereplő CO2-kibocsájtás beszámít az éves jelentés mutatóiba, várhatóan a nagy cégek beszállítói kezdik meg a dinamikus alkalmazkodást. Mert a nagy cégek ezt meg fogják tőlük követelni.
Karbonsemlegesség: teher vagy lehetőség?
Érdekesség, hogy számottevően nőtt (összességében 34 százalékról 53-ra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek többé-kevésbé érintettnek tekintik magukat a karbonsemlegességi törekvések terén. Jelentősen, az egy évvel ezelőtti szintre (57%) emelkedett azon vállalkozások részaránya, amelyek pontosan tudták, hogy a teljes karbonsemlegesség elérése az EU célkitűzése ezen a téren. Félévente folyamatosan (24 százalékról 16, majd 13 százalékra) csökken azon cégvezetők hányada, akik nem hallottak még a célkitűzésről.
Ennek ellenére a karbonsemlegességre inkább nehézségként, mintsem lehetőségként tekintenek. Attól tartanak, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében kénytelenek többet beruházni, csökken a nyereségességük, illetve akár piacokat is veszíthetnek.
Félelmek és lehetőségek
Az aggodalmakat az inflációs környezet és a gazdasági visszaesés nyilván felerősíti
– mondja Suba Levente.
Szerinte a források hiánya vezet oda, hogy a környezeti lábnyom-csökkentő tevékenységek lanyhulását mutatták ki. Mindössze néhány, hétköznapibbnak tekinthető tevékenység erősödött. Így például szinte mindenki szelektíven gyűjti a hulladékot (93 százalék); visszafogták a papírfelhasználásukat (88 százalék); illetve csökkentették energiafelhasználásukat (a félévvel ezelőtti 77 százalék helyett immár 86 százalék). A cégek jelentős része (az egy évvel ezelőtti 76 százalék helyett immár 81 százalék) energiatakarékosabbra cserélte gépeit, berendezéseit és informatikai eszközeit. Nagyjából minden második vállalat hőszigetelte az ingatlanát, illetve használ megújuló energiaforrásokat. Az arány az egy évvel ezelőtti 41 százalék helyett immár 50 százalék. A cégek továbbra is alacsony arányban (átlagosan 1,4 százalékban) vásárolnak zöld energiát, bár emelkedett azok aránya, akik 1 éven túl tervezik ezt.
A K&H fenntarthatósági vezetője szerint a stratégiai gondolkodás, a környezeti lábnyom mérése és auditálása, fenntarthatósági jelentés összeállítása a nagyvállalatokra jellemző. A közepes és kisebb cégek ezen a területen is a konjunktúrával együtt mozognak. Vagyis most éppen nem jut se pénzük, se energiájuk erre a kulcsfontosságú kérdésre.
Az egyetlen terület, amely iránt a kisebb és közepes vállalatok minden korábbinál élénkebb érdeklődést mutatnak, az a társadalmi felelősségvállalás (CSR). Igaz, ez az a tevékenység, amely a munkaerőmegtartásban fontos, de talán kevesebb költséggel is megoldható, mint a zöld átállás.
A K&H fenntarthatósági index
A K&H 2022 első féléve óta immár harmadszor készített átfogó felmérést a magyarországi közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóság témakörében. Az adatfelvételre 2023. április 17-e és május 9-e között került sor. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat, illetve régió. A félszáz kérdésből álló kérdéssorból összesen öt, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a főindexben.
