A Hiperzöld.hu összeszedi a nap legfontosabb, legizgalmasabb fenntarthatósági híreit. A mai válogatásunkból többek között kiderül, hogy a hazai cégek még nem jöttek rá, hogy az ESG nem ingyen van, valamint az is, hogy Trump nem tudja megállítani a vállalati zöldítést, mi több, a pénzügyi alapok szeretnek zöldebbnek tetszelegni, mint a valóságban.
Sokba kerülhet a hazai KKV-knak az ESG-megfelelés
A Portfolio.hu cikke szerint a magyarországi vállalkozások nincsenek felkészülve az ESG-megfelelés komoly pénzügyi és egyéb erőforrásokat is igénylő terheire. A szakértők szerint egy nagyobb vállalatnál a teljes jelentés elkészítése akár ezer munkaórát és több mint egymillió euró költséget is felemészthet a tanácsadói és auditdíjak miatt. A kormány a kis- és középvállalkozások számára 2027-ig, a nagyvállalatoknak pedig két évvel elhalasztaná a kötelező ESG-jelentéstételt, ami időt ad a felkészülésre. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az ESG-t nem csupán egy kötelező megfelelési feladatként kellene kezelni, hanem üzleti lehetőségeket is rejtő, pozitív ösztönzőként.
Zöldre mosott alapok az EU-ban – a felügyelet sem garantálja a zöld jövőt
Egy friss -kutatás feltárta, hogy az európai ESG-alapok körében továbbra is elterjedt a greenwashing. A vizsgálat szerint az új ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) iránymutatásai ellenére sok „zöldnek” nevezett alap még mindig jelentős összegeket fektet fosszilis tüzelőanyagot termelő vagy azzal kereskedő-vállalatokba. A jelentés rávilágít, hogy a szabályozás nem eléggé szigorú. A befektetők megtévesztő módon jutnak „környezetbarát” címkével ellátott termékekhez, amelyek valójában nem felelnek meg a párizsi megállapodás céljainak, vagyis a globális felmelegedés mértékének átlagosan 1,5 fokon tartásához.
Forrás: New NGO research uncovers massive greenwashing in European ESG funds
Az amerikai cégek folytatják az ESG-jelentéstételt a politikai nyomás ellenére
Egy friss felmérés szerint az Egyesült Államok vállalatai a Trump-kormányzat politikai ellenszeleés a kritikák ellenére is elkötelezettek a fenntarthatósági jelentéstétel mellett. A cégek többsége nem vonja vissza a kitűzött céljait, sőt, növeli az ESG-befektetéseket. A Reuters Events fehér könyve szerint az üzleti vezetők a fenntarthatóságot egyre inkább a versenyképesség és a hosszú távú értékteremtés eszközeként kezelik. A vállalatok egyre kifinomultabb eszközöket, például AI-alapú rendszereket használnak a pontosabb adatgyűjtéshez és a beszámolók elkészítéséhez. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az ESG már nem csupán jogi megfelelési kérdés, hanem a modern üzleti stratégia szerves része.
Az uniós Green Deal és az ipari versenyképesség harca
Az Európai Bizottság nemrégiben mutatta be az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt és a Tiszta Ipari Stratégiát, amelyekkel az ipari szereplők aggodalmaira reagál. Bár a Green Deal célkitűzései változatlanok maradnak, a Bizottság egyértelműen a fenntartható jólétre és versenyképességre helyezi a hangsúlyt. A G7 elemzése szerint a két cél összeegyeztethető, de a kihívások továbbra is erősek, és a zöld átállás finanszírozása, valamint a jogszabályokhoz való alkalmazkodás komoly terheket ró a vállalkozásokra. Az új szabályozások, mint a kettős lényegességi (double materiality) vizsgálat, teljesen új megközelítést igényelnek a vállalatoktól.
Forrás: Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is? – G7
