Milyen vállalati menedzsmenteszközök segíthetnek egy cég fenntarthatósági menedzserének céljai megvalósításában? Az egyre fontosabbá váló ESG projektek világában milyen kérdéseket érdemes feltenni, hogy ne akadjon el a folyamat a szervezetben? Ezekre a kérdésekre ad választ Andriska Pál, a Sämling Solutions ügyvezetője, aki egy speciális képzéssel akar segíteni a projektgazdáknak. (x)
Jól látható, hogy egyre több uniós és hazai kormányzati „fegyver élesedik” a fenntarthatóbb vállalati működés érdekében, így az idén végre eljöhet az az áttörés, amire a fenntarthatósági szakemberek és a téma iránt elkötelezettek oly rég óta várnak. A jogi és pénzügyi nyomás alatt a cégek működésében jó eséllyel kellő súlyt kap az ESG szemlélet, ahelyett hogy a menedzsment szükséges rosszként varrná a témát a fenntarthatósági vezető vagy a HR nyakába (tisztelet a kivételnek, ahol stratégiai pozícióként tekintenek a fenntarthatósági menedzseri munkakörre). Tehát él a remény, mert sok jel arra mutat, hogy a fenntarthatóságért felelős szakembereknek végre eszközöket is adnak a kezébe! Vagy mégsem?
A fenti dilemmák közepette szerencsére azért egyre több fenntarthatósági menedzser kezdi meg munkáját, vagy fejezi már be első, második, sokadik projektjét. Raádásul a piaci tapasztalat azt mutatja, hogy mind komolyabb projektekről beszélhetünk. Azaz nem csupán egy kis marketinghaszonért gyorsan összedobott, kirakatként szolgáló ESG-jelentés kipipálásáról. Mivel a környezeti változások sebessége sem lassul és a helyzet nem csak nyugaton fokozódik, mintha kezdenének az üzleti világ szereplő valamit megérteni a klímaváltozás következményeinek komolyságából. Egyre több lelkes kolléga keresi, mit is kellene tenni környezeti, vállalati, üzleti és társadalmi fenntarthatósági ügyekben.
Technológiai projektek vs. kultúraváltás
Meg is születnek az elhatározások a lelkes workshopokon, vagy éppen nagyvállalati központok irodáiban és most már „csak” meg kell csinálni.
A technológiai projektekkel nincs is baj, ha éppen van pénz, pályázat, vagy olyan krízis, mint az energiaárak ugrásszerű megnövekedése. Hiszen a vezetői tollvonással meghozott döntés (és jó esetben egy projektmenedzser kinevezése) után már „csak” egy jó kivitelezőre van szükség. Aki időben, költségkereten belül és a megfelelő minőségben leszállítja és installálja nekünk az új napelemeket, hőszivattyúkat vagy más technológiai eszközöket.
Nagyobb bajban van a frissen kinevezett fenntarthatósági menedzser, ha vállalati vagy éppen emberi szokásokat kellene megváltoztatnia a szervezet működésében. Két példa a nehézségekre:
Nem véletlenül sokkal egyszerűbb egy mozgásérzéskelős villanykapcsolót felszerelni, mint rávenni párszáz embert, hogy kapcsolja le a villanyt, ha már nincs rá szükség.
Sokkal egyszerűbb szelektív gyűjtőket kihelyezni, mint rávenni a kollégákat, hogy mondjanak le egy-egy szemétképződéssel járó fogyasztási szokásukról.
A viselkedésváltozást igénylő fenntarthatósági törekvésekhez tehát valami több kell, mint a fenntarthatósági téma beható ismerete, vagy éppen mély meggyőződés annak létfontosságáról.
Menedzselni a változást
Bár a klímaváltozás az emberiség (és ez által a vállalatok) előtt álló egyik legkomplexebb kihívása jelen korunknak, változásként mégsem az első. Szerencsére van hová nyúlni segédeszközökért, ha kellő erővel szeretnénk megmozdítani a szervezetet.
Segít például egy februárban induló speciális képzés, mely a fenntarthatósági menedzserek és az ehhez hasonló pozícióban lévők nehézségeiben ad gyakorlati tanácsokat, eszközöket. A „Klasszikus menedzsmenteszközök a fenntarthatóság szolgálatában” tréningsorozat számos ötletet ad, hogy ne akadjunk fenn a saját szervezetünkben, vállalatunknál tapasztalt, mégis általánosnak mondható jelenségeken, hanem tanuljuk meg uralni, vagy éppen megkerülni azokat, fenntarthatósági céljaink elérése érdekében.
Kicsit kiemelve ugyan a képzés rendszerezett megközelítéséből néhány apró ötletet érdemes önmagában is megfontolni.
Fontos lépések és tisztázandó kérdések a fenntarthatósági kezdeményezések megvalósítása előtt
- A lépcsőzetes szponzoráció kiépítése fontos feladata a fenntarthatósági menedzsernek. Ez biztosítja, hogy ne fogjon el az energia a kezdeményezések mögül. Fontos tisztázni ki-milyen támogatói szerepben lesz a változások során:
- Ki fog engedélyezni változásokat?
- Ki fog erőforrást adni azokhoz?
- Ki fogja elmondani, majd lemintázni, megerősíteni, megszilárdítani szavaival és az általa működtetett rendszerekkel a változást?
- Kik lehetnek a változás zászlóvivői? Milyen embereket keresünk erre a szerepre, akiknek van hozzá hitelessége, energiája, ereje?
- Kik lesznek a változás érintettjei és milyen módon? Hogyan használhatjuk a pozitívumokat és hogyan csökkenthetjük a negatív hatásokat?
- Mit válaszolunk a három fontos kérdésre, ami az elsők között szokott lenni: MI EZ? MIÉRT? MIÉRT JÓ EZ NEKEM?
- Mivel teremthetjük meg a változáshoz szükséges „burning platform”-ot, azaz az azonnali változás szükségességének érzetét?
- Mivel garantálhatjuk, segíthetjük a felsővezetés kitartó támogatását? Mennyi időnk van az első – általuk is elismert – eredmények eléréséig?
- Hogyan építsük fel a szükséges kritikus tömeget a változáshoz?
Eszközök a változáshoz
Rengeteg kérdésre természetesen nincs meg a kész válasz, de meglepően sokra mégis megvan és sokhoz elérhető olyan sablon, amelynek mentén hamar megtalálható a helyes megoldás!
- Különösen az iparvállalatoknál tapasztalható, hogy még mindig hatalmas tartalékok találhatók a belső működésük hatékonyságfejlesztésében, amelyek a Lean, vagy éppen a Six Sigma módszertan segítségével kiaknázhatók. Ezek egyszerre jelentenek pénzügyi motivációt a változáshoz és valós, fenntarthatósági eredményeket anyag- vagy éppen energiafelhasználási oldalról, ami pedig akár a karbonlábnyomunk csökkentéseként is kommunikálható.
- A megfelelő projekttervezési eszköztár használatával rengeteg kellemetlenséget elkerülhetünk, ami a fenntarthatósági projektjeinket illeti, hiszen jó erőforrástervezéssel elejét vehetjük például a költségek alultervezésének, ami komoly veszélybe sodorhatja céljainkat.
- A stakeholderek erejének és támogatásának feltérképezése már az első kapavágás előtt „bölcs irányváltásra” ösztönözhet minket, hogy ne akarjunk fejjel a falnak rohanni.
Ha szeretnél kellően felkészülve szembesülni a fenntarthatósági menedzserek kihívásaival, akkor várunk szeretettel képzésünkre!
