Fotó: Pexels

Határozott fellépés nélkül a 1,5°C-os cél egyre nehezebben érhető el

Hiperzöld

A továbbra is évente 1,5%-kal növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7%-kal kell csökkenteni ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös Párizsi megállapodásban rögzített 1,5°C-t – fogalmaz a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmány.

The State of Climate Action (Az éghajlat-politika helyzete) kiadvány hangsúlyozza bolygónk éghajlatának aggasztó állapotát, és a globális felmelegedés elleni azonnali, jelentős intézkedések sürgősségét. A tanulmány szerint határozott fellépés nélkül a legfeljebb 1,5°C-os cél egyre nehezebben érhető el. Oroszország és Európa nagy részén (így Magyarországon is) már több mint 2°C-kal, az Északi-sarkvidéken pedig több mint 4°C-kal magasabb volt az átlagos hőmérséklet 2012–2022 között, mint 1900–1920-ban. Miközben az óceánok hőmérséklete is egyre gyorsabban nő, és a globális kibocsátás mértéke még mindig emelkedik.

A tanulmányban szükségesnek meghatározott 7%-os károsanyag kibocsátáscsökkentés példátlanul magas – nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel jártak a Covid-19 válság okozta leállások. A tanulmány szerzői szerint az elmúlt években sok területen történt előrelépés, de továbbra is jelentős hiányosságok vannak a nemzeti kötelezettségvállalások területén, a vállalati éghajlatvédelmi intézkedésekben, a zöld technológiák elterjedésében és a finanszírozásban is.

Rich Lesser, a BCG globális elnöke és a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetségének a főtanácsadója elmondta:

A világnak végre rá kellene ébrednie, hogy a status quo fenntartása többé nem opció. A kormányoknak, a vállalatoknak és mindenki másnak összehangolt lépéséket kell tenni az ambiciózus éghajlati céljaink eléréséhez. Közös felelősségünk, hogy az elkövetkező generációk számára egy élhetőbb és zöldebb jövőt építsünk.

A nemzeti és vállalati kötelezettségvállalások még mindig elégtelenek

A globális károsanyag-kibocsátás 80 százalékáért felelős országoknak már vannak net zéró vállalásai. A helyzet azonban nem ennyire pozitív, hiszen azok az országok, amelyek 2050-re vállalják a net zéró szint elérését – vagyis azt, hogy akkor ők már egyáltalán nem lesznek kibocsátók – csak a mai károsanyag kibocsátás harmadáért felelősek. Azonban, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen utat kell befutni ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a net zérót – és ehhez milyen köztes lépésekre és eredményekre van szükség – akkor azt kell látni, hogy a jelenlegi kibocsátásnak csak a 20 százalékára van 2050-re szóló vállalás.

Mindez azt jelenti, hogy a net zéró szint elérése helyett a mostani károsanyag-kibocsátás 80 százalékával még 2050-ben is együtt fogunk élni. További 10% csökkentésre ugyan van terv, de ennek megszűntetése a várható késések miatt csak 2050 után valósulhat meg.  A jelenlegi kibocsátás 50 százalékának a megszűntetését már jelenleg is csak 2050 utánra tervezik, a fennmaradó 20%-ra pedig semmilyen céldátum vagy net zéró terv nincsen.

Minden tizedfok ront a létfeltételeken

1,5°C felmelegedés felett minden tizedfok ront az emberiség biztonságos létfeltételein, és nagyobb költséggel is jár. Egy idei, 2023-as, tíz fejlődő országot vizsgáló tanulmány szerint 3,5°C-os felmelegedés esetén az egyes országok alkalmazkodási költségei mintegy 60%-260%-kal lennének magasabbak 2030-ra, mint az 1,5°C-os emelkedés esetén, és egy ilyen felmelegedés az esetleges alkalmazkodást követően is jelentős további veszteségekkel járna.

Vállalati oldalon az elmúlt években jelentős, de közel sem elégséges előrelépés történt. Az 1,5°C-os globális céllal összhangban lévő, tudományosan megalapozott kötelezettségvállalásokat tett vállalatok száma 2020 vége és 2023 augusztusa között több mint hatszorosára nőtt. Mindennek ellenére a világ 1 000 legnagyobb vállalata közül 400 még nem vállalt net zéró kötelezettséget. A TOP 1 000 közül alig 200 tűzött ki ilyen tudományosan megalapozott célt. De ezek közül is csak néhánynak van átfogó, nyilvánosan közzétett átmeneti terve a célok elérésére és a tényleges kibocsátáscsökkentésre.

Technológiai és finanszírozási hiányosságok

A net zéró kibocsátáshoz szükséges zöld technológiák többsége már létezik, de számos ezek közül ma még nem versenyképes. Amelyek már versenyképesek vagy hamarosan azok lesznek, mindössze a globális kibocsátás 55%-át fedik le. Számos technológia jelenleg még csak a fejlesztés korai szakaszában jár. A felzárkózás érdekében az innovációnak és az ipari méretnövelésnek szinte példátlan mértékben kell felgyorsulnia.

Az egyik fő ok, amiért az 1.5°C-os cél elúszni látszik az az, hogy 2022-ben már több mint 2 ezer milliárd dollár hiányzott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Kritikus hiányosságok vannak a korai technológiák és az infrastruktúra finanszírozásában, a zöld energia tárolásában, a hidrogén felhasználásában, a zöld repülő-üzemanyagok előállításában – mivel ezekre 2022-ben a kibocsátás csökkentésére szánt forrásoknak csak mintegy 2%-át költötték.

Jelentős korrekció kell

A jelentés több rövid távú prioritást javasol annak érdekében, hogy az 1,5°C-os határérték elérhető közelségben maradjon. Egyebek között ezek az intézkedések szükségesek:

  • 2025-ig globálisan meg kell szüntetni az erdőirtást.
  • A mezőgazdaság és a földhasználat megváltozása miatti kibocsátásokat 50%-kal kell csökkenteni 2030-ig.
  • Az új épületek 100%-a legyen karbonsemleges 2030-ra (ma kevesebb, mint 1% az).
  • 2030-ig évente meg kell négyszerezni az újonnan épített szél- és naperőmű kapacitásokat.
  • 2030-tól ne legyen új fosszilis erőmű.
  • A kereslet 10%-át fenntartható üzemanyaggal működő repülők lássák el 2030-ban (ma 0,1%).
  • 2035-re le kell állítani a belsőégésű motoros gépkocsik gyártását.
  • 2040-ig valamennyi szén- és olajerőmű bezárása.
  • 2050-ig 6 Gt CO2 megkötése (ma 40 Mt, ami a célérték kevesebb, mint 1 százaléka)

Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum éghajlat-politikai kezdeményezésekért felelős vezetője így nyilatkozott:

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a riasztó tendenciákat és az előrelépés hiányát, amiket ez a tanulmány kiemel. Az éghajlati válság már itt van és azonnali összehangolt, globális szintű fellépést követel. A Világgazdasági Fórum elkötelezett amellett, hogy a kormányokkal, a vállalkozásokkal és a civil társadalommal együtt dolgozzon az innovatív megoldások előmozdításán, a fenntartható technológiák hasznosításán és a változások katalizálásán. A tétlenség ára egyszerűen túl magas és közös a felelősségünk, hogy fenntartható és virágzó jövőt biztosítsunk mindenki számára.


Olvasd el ezeket is!

  • Minden vállalatnak kockázat a hőhullám

    A világ legforróbb heteit éljük, és a hőhullám az egészségügyi kockázatokon kívül komoly pénzügyi, gazdasági veszélyeket is jelent. Milyen ágazatok, hogyan veszélyeztettek, és miként tehetnek ellene a cégvezetők?

  • Az EU tíz évvel meghosszabbítja a glifozát engedélyét

    Az Európai Bizottság tíz évvel meghosszabbítja a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét. Bizonyos új feltételek és korlátozások mellett teszik ezt, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), valamint az uniós tagállamok által végzett átfogó biztonsági értékelések alapján

  • Fenntarthatósági díjat alapított a Beszerzés.hu

    A Beszerzés.hu megalapította a Fenntartható Beszerzésért Díjat – jelentette be Südy György a Beszerzői Bár 5.0 rendezvényen több mint 200 beszerzési döntéshozó jelenlétében. – Olyan vállalatokat keresünk, amelyek elköteleződtek és aktívan tesznek is a fenntartható beszerzésért. Felismerik és hatékonyan kezelik beszerzésük és beszállítói láncaik környezeti, szociális, társadalmi és etikai kockázatait…

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.