A fenntarthatóság erősen adatvezérelt, és a mesterséges intelligencia kreatív felhasználása segíthet valóban javítani a környezeti károkon – ezt állítja véleménycikkében Benyovszky Máté, AI és informatikai szakértő, az AI Szakértő blog alapítója.
Egyre többször hallhatjuk, hogy a fenntarthatóság nem afféle zöld hippi mozgalom, hanem tudományos célokon, mérőszámokon, tehát adatokon alapuló gazdasági fogalom. Ez már a szó kialakulásakor is így volt. A „fenntarthatóság” fogalmát tulajdonképp akkor vezethettük be, amikor elkezdtük figyelni, mérni a környezetünket. Adatokat gyűjtöttünk, észleltük a változásokat és ez alapján megállapítottunk trendeket. Megpróbáltunk az eredmények mögé látni, becsültük a jövőt… Igyekeztünk észrevenni, ha valami nem megfelelő irányba tart. Nevezzük ezt „detektálásnak”, amely alapján – ha nem már korábban – az okokat keresve kialakul egy feltételezés, „hipotézis” a megfigyelt eseményekről.
Józan eszünk ezt követően az azonosított negatív trendeket korrigáló tetteket, de minimum az adott mutatókra történő jobb odafigyelést, mélyebb vizsgálatot diktál.
Ideális esetben a tervezett lépést le tudjuk (valamilyen pontossággal) modellezni, tesztelni. Ennek hiányában marad a kiemelt figyelem és a remény, hogy a beavatkozás után a megfigyelt rendszer immár hosszabb távon fenntartható(bb)an fog működni.
Kopogtatnak a technológiák
A fenti gondolatmenetet követve a fenntarthatóságról nem mondhatunk mást, mint hogy erősen adatvezérelt („data driven”). A folyamatosan rögzített (idősoros) adatok alapján tehetünk megállapításokat, hangolhatjuk a rendszerünket. Hasonló kihívásokkal különböző szenzorokkal egyre sűrűbben és finomabban átszőtt világunkban gyakran találkozunk, a feldolgozásukhoz pedig itt kopogtatnak a médiát is elárasztó AI (mesterséges intelligencia) technológiák.
Az ötlet nem új, de időszerű, és a technológiai óriások hátszelének köszönhetően most kezd nagyobb lendületet kapni.
Aktivizálja magát a Google
A legújabb kezdeményezés kiindulópontja az ENSZ SDG-i vagy fenntarthatósági céljai. A 17 globális cél egy zöldebb, igazságosabb és jobb világért jött létre. A Google már eddig is érdemben adott a közösbe az AI technológiai vívmányaiból (gondoljunk csak például a biológia, környezetvédelem és gyógyszertudomány területén is felhasználható, fehérjék térbeli szerkezetét megjósoló AlphaFold-ra), de nemrégiben 25 millió dollárt ajánlott fel a közös célok megvalósítását támogató AI projektek számára.
Jelenleg a pályázatok kiértékelése folyik, de nézzünk meg egy példát, milyen eredményekre számíthatunk.
Egy frissen publikált kutatásban részletezték, hogy bizonyos körülmények között (számít a levegő páratartalma stb.) a repülőgépek által húzott kondenzcsíkok akár órákig is megmaradhatnak felhőket létrehozva, amivel a légi közlekedés számlájára írható globális felmelegedés 35%-áért lesznek felelősek (ez több mint az elégetett üzemanyag által okozott károk fele). A röppálya módosításával (magas nedvességtartalmú légtömegek elkerülésével) azonban a kondenzcsíkok mennyisége jelentősen csökkenthető.
Kutatásból forradalom?
A jelenséget lemodellezve és AI előrejelző algoritmusokkal kombinálva repült 70 amerikai pilóta az elmúlt fél évben, amelynek eredményeképpen a műholdfelvételek alapján 54 százalékkal sikerült csökkenteni a káros felhőképződést. És eközben csak 2 százalékkal nőtt az üzemanyagfogyasztás.
Talán marginálisnak tűnhet az egy területen körülbelül 10-15 százalékkal alacsonyabb ökológiai lábnyom, de ez csupán egyetlen példa. Van esély rá, hogy ezek a kutatások forradalmat inspirálnak. Kitartó munkával és kreativitással (például AI eszközökkel optimalizált könnyebb repülőgép vázszerkezet, hatékonyabb hajtőművek, forgalom optimalizáció stb.) az MI eszközök más területeken is hozhatnak hasonló eredményeket, amelyek összeségében bőven jelentős hatássá fejlődhetnek.
