Az Európai Bizottság szerdán bemutatta intézkedéscsomagját, az úgynevezett versenyképességi iránytűt, amely az innovációra, a szén-dioxid-mentesítésre és a függőségek csökkentésére, valamint a gazdasági biztonság megerősítésére épül a fenntartható jólét biztosítása érdekében.
Az innovációs szakadék megszüntetése végett a tervezet támogatja az innovatív induló vállalkozások létrejöttét és ipari vezető szerepük erősítését a mély technológiákra alapozva.
A bizottság több kezdeményezést javasol a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásának elősegítésére, valamint cselekvési terveket a kvantumtechnológia, biotechnológia, robotika és űrtechnológia terén. A stratégia ugyancsak javítani kívánja az innovatív vállalkozások tőkéhez való hozzáférését.
Az iránytű intézkedéseket irányoz elő továbbá a tiszta és megfizethető energiához való hozzáférés ügyében.
A stratégia cselekvési terve csökkentené az energiaárakat és -költségeket, míg az ipari dekarbonizáció felgyorsításáról szóló jogszabály egyszerűsítené az engedélyezést az átalakuló iparágakban. Az Európai Bizottság személyre szabott cselekvési terveket is előirányoz az energiaigényes ágazatok számára, mint a fémgyártás és a vegyipar, amelyek az átmenet során különösen sérülékenyek.
Az EU túlzott függőségeinek csökkentése és a gazdasági biztonság növelése érdekében új kereskedelmi és beruházási partnerségek létrehozását tervezi, amelyek biztosítják a nyersanyagok, tiszta energia, fenntartható üzemanyagok és tiszta technológiák szállítását.
Az iránytű tervezetei szerint a versenyképesség támogatásához egyik legfontosabb elem az egyszerűsítés, amely a szabályozási és adminisztratív terhek drasztikus csökkentését célozza. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és a közigazgatási eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és könnyebbé tételével az adminisztratív terhek legalább 25 százalékos, a kis-és középvállalkozások (kkv) számára pedig 35 százalékos csökkentését tűzte ki célul a bizottság.
Az egységes piachoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a stratégia az iparági akadályok felszámolására és új korlátok kialakulásának megelőzésére összpontosít. Emellett a szabványosítási folyamatokat gyorsabbá és hozzáférhetőbbé kívánják tenni, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára.
A versenyképesség finanszírozása érdekében az EU létrehozza az Európai Megtakarítási és Befektetési Uniót, amely új megtakarítási és befektetési termékeket kínál majd, ösztönzi a kockázati tőke mozgósítását, és biztosítja a beruházások zökkenőmentes áramlását az EU-n belül. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés szintén egyszerűsödik az uniós prioritásokkal összhangban.
Az Európai Bizottság emellett kezdeményezi a készségek uniójának létrehozását, amely a beruházásokra, a felnőttképzésre és a folyamatos készségfejlesztésre összpontosít. Továbbá támogatják a méltányos mobilitást, a képzett külföldi munkaerő integrációját, valamint a különböző típusú képzések elismerését, hogy az emberek az EU egész területén dolgozhassanak.
A versenyképességi iránytűt Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke mutatta be, aki beszédében hangsúlyozta: az Európai Unió a világ második legnagyobb gazdasága. Hozzátette azonban, hogy az EU korábbi üzleti modellje a Kínából származó olcsó munkaerőre, az Oroszországból származó olcsó energiára, valamint a biztonsági beruházások kiszervezésére épült.
„Ez a korszak lezárult. Jelenleg az EU elmarad az Egyesült Államok és Kína mögött a termelékenység növekedésében, és a versenyképesség visszaszerzése érdekében fel kell számolnunk a gyengeségeinket”
– emelte ki.
Mint mondta, Európai Unió most rendelkezik egy világos ütemtervvel a versenyképesség javítására, amely mögött megvan a szükséges politikai akarat is. Az elnök szerint a legfontosabb ennek a gyors és az egységes megvalósítása. (MTI)
