Csigalassúságú a hazai cégek zöld átállása a K&H fenntarthatósági indexe szerint
Csigalassúság Fotó: Krzysztof Niewolny (Unsplash)

Nincsen pénz a vállalatok zöldülésére

Hiperzöld

Egyre több hazai cég látja a környezeti fenntarthatóság fontosságát, de egyelőre visszafogták megvalósításukat, mert nincs hozzá forrásuk. A K&H fenntarthatósági index szerint a hazai közepes és nagyvállalatok zöld átállása nagyon lassan halad.

A K&H immár negyedik féléve közli a K&H fenntarthatósági indexet, amely ezúttal 39 pontot ért el. Ez az érték ugyan 1 pontos emelkedés az előző félévhez képest, de még mindig nem éri el az egy évvel ezelőtti 40 pontos szintet. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk az adatokban, világos tendencia bontakozik ki. Három területen egyaránt 3-3 ponttal növekedett az index. A cégek egyre inkább érzik érintettnek magukat a fenntarthatósági törekvésekben (69 pont), aktívan tesznek is érte (40 pont). A stratégiaalkotás ennél alacsonyabb szinten, 30-34 pontos sávban mozog (most éppen 34 pontot mértek), ennél még alacsonyabb szinten (12-16 pont között) mozog az indikátorok mérésének és auditálásának alindexe (most éppen 16 pont).

A különböző alindex eredőjeként a fenntarthatósági index növekedhetett volna, de alaposan lehúzta a társadalmi felelősségvállalás (CSR) alindexe. Itt 6 pontos csökkenést rögzítettek a kutatók. A cégek – különösen a nagyok – jelentősen visszafogták társadalmi felelősségi aktivitásukat.

Összefügg a fenntarthatóság és a pénzügyi eredmény

Egyre több cég látja az összefüggést a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése és a pénzügyi eredményei között. A megkérdezett vállalatok 97 százaléka teljes mértékben vagy legalább részben egyetértett azzal, hogy „napjaink gazdasági nehézségei miatt még inkább szükséges lesz a fenntartható, megújuló, alternatív energiaforrások használata”.

A kedvezőtlen gazdasági környezetben a cégek nehezen találnak saját forrást a szükséges beruházások elvégzésére. Így érthető, hogy kiugróan nőtt (70 százalékról 82 százalékra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyetértettek a felvetéssel, hogy „a különböző pályázati források elosztásánál élvezzenek előnyt a fenntartható módon működő vállalatok”.

Alig használnak zöld energiát

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője fontosnak tartja, hogy a vállalatok környezeti fenntarthatóság iránti attitűdje sokat javult, de megjegyezte, hogy a szándék és a tettek között egyelőre nagy a szakadék.

Zöld energiát például jelenleg a vállalatoknak csupán fél százaléka vásárol, pedig ez az egyik legkézenfekvőbb tevőleges hozzájárulás a karbonlábnyom csökkentéséhez

Nem a környezetvédelem a fókusz

Nem csupán a megújuló energiaforrások felhasználása csökkent a fenntarthatósági index számára megkérdezett vállalatok körében. Minden olyan tevékenység mérséklődött, amely valamilyen formában a környezetünk megóvását célozza. Kevesebb figyelem fordítódott az energiatakarékosságra, az ingatlanok hőszigetelésére, a veszélyes hulladékok kezelésére, környezettudatos termékek fejlesztésére, általában a környezetbarát tevékenységre. Egyedül a cégek papírfelhasználása terén mutatható ki folyamatos csökkenés, ami érzékelhetően enyhíti a környezetterhelést.

Mindez bizonyára a recesszió következménye, mindenesetre jelzi, hogy még bőven akad teendő a környezettudatos vállalati működés terén

– kommentálta a kutatási eredményeket Suba Levente. Szerinte biztató jel, hogy a problémakörhöz való hozzáállás egyre javul. Bár írott fenntarthatósági stratégiát egyelőre továbbra is csak 14 százalékuk készít, az első féléves átmeneti visszaesést követően egyre több vállalat építi be beruházási döntéseibe a fenntarthatóság szempontjait, vagy támaszt fenntarthatósági követelményeket beszállítóival szemben.

Felzárkózó beszállítók

A K&H fenntarthatósági indexe a 2,1 és 4 milliárd forint árbevételű, közepes cégeknél trendszerűen és dinamikusan növekszik, kezdenek felzárkózni a nagyvállalatokhoz. „Egyre több nagyvállalat várja el beszállítóitól, hogy minél kisebb karbonlábnyomú terméket vagy szolgáltatást szállítson, hiszen ezek környezetterhelési mutatói is beépülnek a fenntarthatósági jelentésekbe” – kommentálta Suba Levente.

Szakadék a hozzáállás és a tettek között

A négy féléves adatokból látható, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok mintegy 42 százaléka rendelkezik már vagy tervez bevezetni a közeljövőben környezetközpontú irányítási rendszert. (2022 elején ez az arány még csak 24 százalék volt). Ugyanakkor a vállalatoknak csupán 16 százaléka méri vagy tervezi mérni saját karbonkibocsátását. A vállalatoknak mindössze tizede készít kimutatást arról, hogy árbevételének, illetve költségeinek mekkora hányada származik fenntarthatónak tekinthető tevékenységből.

„Szakadék húzódik a cégek fenntarthatósági problémákhoz való hozzáállás és tényleges tetteik között” – mondta a K&H innovációs vezetője. Aggasztónak tartja, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben egyre több cég inkább nehézséget, semmint lehetőséget lát a fenntarthatósági célok elérésében. „A fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása a pénzügyi források előteremtése, legyen szó akár saját forrásról, külső finanszírozásról vagy éppen pályázati pénzekről” – tette hozzá Suba Levente.

Módszertan

A K&H 2022 tavasza óta közli a fenntarthatósági indexet. A negyedik féléves adatgyűjtésre 2023. október 9-e és 31-e között került sor. A K&H 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 48 kérdésből álló kérdéssorból összesen öt, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a fenntarthatósághoz való viszonyról, az ezzel kapcsolatos stratégiakészítésről, különféle aktivitásokról, valamint azok eredményének méréséről adnak átfogó képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H fenntarthatósági indexet.


Olvasd el ezeket is!

  • A körforgásos gazdaság az ESG svájci bicskája?

    A körforgásos gazdaság, mint komplex rendszer, hatékony eszközöket kínál az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására is. Ez a kulcsüzenet állt a a kiemelt érdeklődés mellett, közel 180 fővel tartott, immár hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában.

  • A holnap tegnapja hiperzöld! 2024 januári kiadás

    A 2024-es év várhatóan legizgalmasabb globális fenntarthatósági trendjeiről beszélgetett ismét főszerkesztőnkkel, Mehlhoffer Tamással a radiocafé 98.0 műsorában Nyul Zsuzsi. A holnap tegnapja adása itt meghallgatható!

  • 21 közéleti szakember megalapította a Energia21 kezdeményezést

    Huszonegy közéleti és szakmai személyiség részvételével elindult az Energia21 kezdeményezés. Megfogalmazta első ajánlásait a kormány számára a zöldenergiára való áttéréshez, az első ajánlások a zöldenergia tárolása témakörében születtek.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.