Hamarosan itt a 2023-as Sziget fesztivál, amely az ország legnagyobb nemzetközi fesztiváljaként mindig is elöl járt társadalmi ügyek képviseletében. Mi a helyzet a környezeti fenntarthatósággal egy ilyen hatalmas logisztikájú rendezvény esetében? Milyen tanulságokat vonhat le a rendezvény iparág vagy más vállalatok az itt tett lépésekből? Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatósági menedzsere mutatja be nekünk, mit jelent a fenntarthatóság a fesztiválon.
Milyen fenntarthatósági célokat tűz ki maga elé a Sziget? Itt az ESG (environment, social, governance) betűinek mindegyikét értem, tehát nem csak a környezeti, hanem a társadalmi és vállalatirányítási hatásokat is.
Azzal kell kezdenem, hogy nem a fesztiválipar a legszennyezőbb iparág a világon, valószínűleg az első tízben sincs benne. Ennek ellenére mi már korán nagy hangsúlyt fektettünk az ESG-célokra. A fesztiválok közösségi hatása ugyanis nagy: már a 70-es évektől kezdve progresszív társadalmi kísérletek voltak, mindig is próbáltak mikrotársadalmakat, saját ökoszisztémákat megteremteni. Ennek révén a társadalmat célzó üzenetek mindig markánsan jelentek meg. Mivel egyre nagyobb a fesztivál látogatók és általában a világ érzékenysége a társadalmi, környezeti kérdésekre, nekünk is reagálni kell ezekre, és mindezt hitelesen kell megtennünk.
Mindemellett a mai fenntarthatósági gondolat nem könnyen implementálható, hiszen ez a fogyasztás csökkentéséről szól, miközben a fesztivál fogyasztásorientált műfaj – ezt az ellentmondást kezelnünk kell.
A társadalmi aspektusokat tekintve: a Sziget mindig is a szócsöve volt különböző társadalmi ügyeknek. A Civil Sziget helyszínünk révén a civil szervezetek jelenléte elég markáns volt mindig. 2019 óta a Nagyszínpadon is teret adunk egy-egy társadalmi ügynek ún. special party keretében. Kiállunk Ukrajna mellett, és együtt dolgozunk a Superar gyerekkórussal a hátrányos helyzetű fiatalok zenei neveléséért. Az LMBTQ-ügy is mindig markáns része a rendezvénynek. Idén lesz 20 éves a Magic Mirror helyszín, amit meg is ünneplünk. Ezek a témák programszintűen vannak jelen a Fesztiválon, míg a környezeti intézkedéscsomag inkább rendszerszintű beavatkozás a vendéglátás, a hulladékgazdálkodás és a körkörös gazdasággal kapcsolatos adatfeldolgozás kapcsán.
Itt álljunk meg egy pillanatra, mert ez nagyon érdekesnek tűnik: milyen adatfeldolgozást végeztek, ami a körforgásos gazdasághoz járul hozzá?
A Sziget Zrt. aláírta a Green Deal Circular Festivals nevű holland kezdeményezés dokumentumát, amelyben a résztvevő fesztiválok közös kísérletet tesznek a körforgásos gazdaság megvalósítására. A projekt az adatgyűjtés időszakában van, amelyben információt gyűjtünk a környezeti terhelésről, a felhasznált anyagokról, a látogatók fogyasztói szokásairól. Bár külföldi tulajdonú cég vagyunk, azt látom, hogy az adatalapú döntéshozatal itthon még gyerekcipőben jár a társfesztiválokhoz képest – ez kulturális kérdés lehet. De íme egy példa arra, mit is fogunk csinálni: idén a vendéglátóhelyeknek kötelező lesz egy adatközlő ívet kitölteniük, amelyből arról kapunk információkat, hogy a különböző klímaterheléssel járó menük mennyire vannak jelen a fogyasztásban. Ebből megtudjuk, hogy például a szennyezőbbnek számító marhahúsos fogásokhoz képest mennyi vegetáriánus étel fogy, és a kínálatot befolyásolhatjuk a jövőben ennek mentén.
Tegyük fel, hogy kiderül: sokkal többen kínálnak hamburgereket, mint falafelt. Mit fogtok tenni jövőre? Díjkedvezményt kap az a vendéglátós, aki több vega ételsort kínál vagy jobb promóciót kapnak a klímabarát menük?
Árkedvezménnyel nem szoktunk élni, a kommunikációs eszközöket használjuk inkább. De abban a helyzetben vagyunk, hogy a vendéglátó vállalkozások körében nagy az érdeklődés a Szigeten árusítás lehetősége iránt, így tudunk válogatni közöttük. Például annak mentén, hogy ki hajlandó a fenntarthatóságot jobban tükröző irányba átalakítani a kínálatot.
Ha már kommunikáció: a teljes PR és marketing körülbelül hány százalékát fordítjátok arra, hogy a fenntarthatósági lépéseket bemutassátok a közvéleménynek?
Úgy 10 százalékra becsülném, de erről nincs pontos adat.
Nem kevés.
Sajtóban, hírlevelekben, közösségi médiában kommunikálunk, és a rendezvényen is van öt Green Sziget helyszín. Molinókat is kiteszünk, de ezekből visszafogottan használunk és azokat is újrahasznosítjuk.
A hulladékgazdálkodásban milyen lépéseket tudtok tenni?
Ez a terület folyamatos átalakulásban van, a legújabb rendszerátalakítás épp nemrég lépett életbe. Ez most elég rosszkor jött nekünk, és még most, a fesztivál előtt egy héttel is formálódnak még csak az ezzel kapcsolatos idei megállapodások. Annyit azért biztosan tudunk, hogy szelektíven fogunk gyűjteni és a komposztálható hulladékot is külön gyűjtjük egyes helyszíneken.
Mi a látogatók visszajelzése, mennyire zöld a Sziget?
Erre speciálisan nem szoktunk rákérdezni. Itt realistának kell lennünk, mert a Szigetet nem mondanám zöldnek. A „zöld fesztivál” az nagy mondás. Kifejezetten zöldek az egészen kis rendezvények tudnak lenni, ahol kicsi a közönség is és az infrastruktúra is. A nagyobbak közül itthon az Ozora fesztivál tud az lenni, de egyrészt még az is sokkal kisebb, mint mi vagyunk, másfelől pedig szerencsés helyzetben vannak mind a közönség összetétele, mind a helyszíni adottságok miatt. Ha nem is vagyunk zöld fesztivál, de a zöld intézkedéseink fontosak; én ezt versenyképességi kérdésnek is ítélem meg. Kutatásaink, felméréseink azt mutatják, hogy a látogatók egy része egyre inkább ezt is figyelembe veszi, amikor arról dönt, melyik fesztiválra fizet be. Nem annyira fontos, mint a lineup (nevet), de azért figyelembe veszik.
Készít-e a Sziget fenntarthatósági jelentést?
Az idén nem csinálunk. A tavalyi rendezvényről készítettünk, de nincs értelme igazán annak, hogy minden évben elkészítsük, mert nem tudunk évről-évre látványos változást elérni egy gazdaságilag alapvetően kedvezőtlen időszakban. Hároméves távlatban gondolkodunk, akkor lesz majd megint jelentésünk. Viszont auditunk lesz az idén is, a Greener Future nevű angol szervezet auditálja majd fenntarthatósági törekvéseinket. A feedback riportot, amit kapni fogunk a végén, majd nyilvánossá is tesszük.
A Green Sziget törekvéseiről itt olvashattok részletesen.