Fotó: Európai Unió, 2023.

2023 volt az eddigi legmelegebb év
a világon

Hiperzöld

A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet – írja az MTI. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában. 2023-ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 Celsius-fokkal magasabb a 2016-osnál, 0,6 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as átlagnál és 1,48 Celsius-fokkal magasabb az 1850-1900-as, iparosodás előtti szintnél. A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.

Novemberben átlagosan 14,2 fok volt

2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere. A felszíni levegő átlagos hőmérséklete elérte a 14,22 Celsius-fokot, ami 0,85 Celsius-fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét. A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 Celsius-fok volt. Ez 0,88 Celsius-fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hőmérsékletet.

A 2023-as év júliusa és augusztusa volt az eddigi legmelegebb július és augusztus a világban. Valamint a június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak volt tavaly, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt a világon. Az átlaghőmérséklet az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius-fok volt. Ez 0,85 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét és 1,78 Celsius-fokkal az 1850-1900 közötti időszak decembereinek átlagát.

Hőhullámok, árvizek, aszályok és erdőtüzek

Tavaly számos szélsőséges eseményt jegyeztek fel szerte a világon. Köztük hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és erdőtüzeket. A globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat. Nagyrészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt – írták.
A földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el. Noha a magas óceáni vízhőmérséklet fő tényezője az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának folyamatos növekedése. A jelenséghez 2023-ban jelentősen hozzájárult az El Nino időjárási jelenség is, amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott – jegyezték meg.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt. Mind a napi, mind a havi mértéke elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában. Az északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése márciusban és szeptemberben volt az eddig feljegyzett negyedik, illetve hatodik legkisebb.

Az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat jelentésének Európára vonatkozó adatai szerint 2023 a második legmelegebb év volt a kontinensen.

Az éves átlagos hőmérséklet 1,02 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020 közötti időszak átlagánál. Ugyanakkor 0,17 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2020-ban, az eddigi legmelegebb európai évben. Tavaly a hőmérséklet tizenegy hónapon át volt az átlag felett. A 2022. december és 2023. február közötti időszak 2022-őt követően az eddig mért második legenyhébb tél volt Európában. A június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 19,63 Celsius-fok volt, ami 0,83 Celsius-fokkal haladta meg az ekkor szokásos átlagot, ezzel a tavalyi nyár az ötödik legmelegebb volt Európában. A szeptember és november közötti őszi időszak átlaghőmérséklete 10,96 Celsius-fok volt a kontinensen, 1,43 fokkal magasabb az átlagnál. Ezzel a tavalyi ősz a második legmelegebb volt Európában, noha mindössze 0,03 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint 2020 azonos időszaka.

Hazánkban az 1901-es mérések óta nem volt ilyen meleg

A HungaroMet Zrt. elemzése szerint hazánkban tavaly a középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt. Ez közel 1,5 fokkal meghaladta az 1991-2020-as években mért 10,75 fokos átlagot. Ezzel pedig a tavalyi a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta.

Az év középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 Celsius fok felett alakult, de az Alföld déli részén többfelé a 13 fokot is meghaladta. Az Alpokalján és északkeleten 11 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a hegyvidéki területeken fordult elő.

A hónapok közül a január tért el leginkább az éghajlati normáltól: 4,5 fokkal haladta meg az átlagot, aminél enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. Jelentősen melegebb volt az átlagosnál szeptemberben és októberben is. A szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb volt a 20. század kezdete óta. Az átlagoshoz közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg a tavalyi ősz a legmelegebb volt 1901 óta.


Olvasd el ezeket is!

  • Greenwashingra kényszerítik a képzetlen marketingeseket?

    A marketingkommunikáció gyakran esik a greenwashing áldozatául. Ezt támasztja alá az a statisztika is, amelyben brit marketingeseket kérdeztek kommunikációs feladataikról. Háromnegyedük annak ellenére végzett már fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációs feladatokat, hogy saját megítélésük szerint nem alkalmasak rá.

  • Nem finanszíroz olaj- és gázprojekteket a gigabank

    Újabb példa arra, hogy a fenntartható banki finanszírozás térnyerésére: a BNP Paribas bejelentette, hogy befejezi az új olaj- és gázkitermelő projektek finanszírozását. Az ügyfélkörében lévő szénhidrogén-termelő vállalatok számára szolgáltatott finanszírozásról szóló határozat az első lépés a BNP Paribas kötelezettségvállalása felé, hogy 2040-ig teljesen elhagyja a fosszilis üzemanyagok ipari hasznosításához kapcsolódó…

  • Eljött az idő! Kkv-k számára is megjelent az EU jelentéstételi tervezete

    Az EU új javaslatot adott ki: kis- és középvállalatokra vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszert. A javaslat célja egy nagyobb európai fenntarthatóság-jelentési rendszer kialakítása a CSRD keretében – írja az ESGtoday. Most a tervezet nyilvános konzultációja kezdődik. A CSRD egyelőre csak az 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat érinti. Jövőre már a 250-nél…

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.