A Bükkábrányi Energiaparkban épült fel Magyarország első zöldhidrogén üzeme, amelyet 2023. június 3-án adtak át – írja az MTI.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az üzem ünnepélyes átadóján hangsúlyozta: bár a hidrogén mint alternatív energiaforrás még a jövő ígérete, Magyarország első zöldhidrogén üzeme már a jelen. Ez nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépés az ország energiafüggetlensége felé is.
Bükkábrány határában működik Magyarország egyik legnagyobb, 32 hektáros napelemparkja, amely több mint 22 MWp (megawattpeak) csúcsteljesítményre képes. Az új üzem pedig az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik hazánk nemzeti hidrogénstratégiájához. Ez utóbbinak fontos eleme, hogy a dinamikusan növekedő megújuló energiaforrások termelését kiegyenlítő és szabályozó létesítmények jöjjenek létre – tete hozzá a tárcavezető.
A miniszter elmondta:
A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént.
Külön értéke, hogy nem jó minőségű termőföldre, hanem a korábbi bányászati tevékenységből fennmaradt tájsebre épült. A 32 hektáros területen elhelyezkedő létesítmény a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez – húzta alá.
Országszerte már 6300 megawattnyi, jelentős részben ipari méretű és közel 267 ezer háztartási méretű napelem termel áramot.
Bakos Imre, a park projektvezetője ismertette:
A termelési folyamat során az elektrolizáló a napelem-rendszer által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöld hidrogén magas minőségű. Ez lehetővé teszi a gyógyászati és tudományos célú felhasználását. De üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható.
Jelezte: a közös konzorciumi projekt nemcsak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba. Ott modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést.
