Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a szélenergia-ágazat fellendítésére

Hiperzöld

Archív cikk

Annak érdekében, hogy az Európai Unió elérje 2023-as környezetvédelmi vállalásait, az Európai Bizottság azonnali intézkedéseket határozott meg az európai szélenergia-ágazat fellendítésére – írja az MTI.

Az unió célja, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya legalább 42,5 százalékos legyen, de lehetőleg érje el a 45 százalékot. Ennek megvalósításához jelentősen növelni kell a szélenergia beépített kapacitását, méghozzá a 2022. évi 204 gigawattról (GW) 2030-ra több mint 500 gigawattra – mondta Wopke Hoekstra éghajlatpolitikai tárcáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A szélenergia-ágazat uniós növekedését azonban kihívás elé állítja az elégtelen és bizonytalan kereslet. Ezeken felül az engedélyezés lassúsága és összetettsége, a nyersanyagokhoz való hozzáférés nehézsége, a magas infláció és a magas nyersanyagárak. Valamint a nemzeti tenderek nem támogató jellegű kialakítása, a nemzetközi versenytársak részéről tapasztalható fokozott nyomás és a képzett munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok is nehezítik a helyzetet – emelte ki.

Az intézkedéseket részletezve a holland biztos közölte, az EU a kiépítés felgyorsítását kívánja elérni a nagyobb kiszámíthatóság és a gyorsabb engedélyezés révén. Az uniós bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy szélerőművekre vonatkozó vállalások, átlátható aukciós ütemtervek és hosszú távú tervezés révén növeljék a tervezett projektek láthatóságát.

Az európai szélenergia-termelésre irányuló beruházások felgyorsítása érdekében a testület meg fogja könnyíteni az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést is

– mondta.

Az Európai Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós szélenergia-berendezések gyártásának támogatása érdekében teljes mértékben használják ki az állami támogatásokra vonatkozó, módosított ideiglenes válság- és átállási keret által biztosított rugalmasságot.

Wopke Hoekstra közölte: mivel a tengeri szélenergia a következő években várhatóan jelentősen hozzájárul majd az EU éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz. Az uniós testület megkettőzi a tengeri megújulóenergia-ágazat támogatására irányuló erőfeszítéseit.

Az intézkedések között szerepel a hálózati infrastruktúra és a regionális együttműködés megerősítése, az engedélyezés felgyorsítása, az integrált tengeri területrendezés biztosítása, az infrastruktúra ellenállóképességének megerősítése, a kutatás és az innováció fenntartása, valamint az ellátási láncok és készségek fejlesztése – tájékoztatott az uniós biztos.


Olvasd el ezeket is!

  • A fenntarthatóság első lépései vállalatoknak

    Az ESG szempontok meghatározásaÚj sorozatunk a vállalatoknak szól: melyek a megfelelő fenntarthatósági stratégia kulcsfontosságú elemei? Milyen lépéseket kell megtennünk elérésükhöz? Cikksorozatunkban e folyamat mérföldköveit villantjuk fel Egy jó fenntarthatósági stratégia kialakításának első lépése a fenntarthatóság és a vállalati stratégia összevonása: az előbbi beleépítése az utóbbiba és annak elkerülése, hogy kettéváljanak.…

  • 2030-tól csak kibocsátásmentes épületek épülhetnek

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelv célja, hogy hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiaszegénység csökkentéséhez az Európai Unióban.

  • 2023 volt az eddigi legmelegebb év
    a világon

    A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot - közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.