Fotó: Copernicus.eu

Az idei hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni

Hiperzöld

Az MCC Klímapolitikai Intézet közleménye szerint a jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni – írja az MTI.

A közlemény szerint júniusban átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit. Így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. Hozzátették, hogy az idei június középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020-as klímaátlagot. Az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén.

Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. Ma már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon.

A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, melynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben – írták.

A nyár hat hónapig is eltarthat a jövőben

A közleményben kifejtették, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években. Ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023) mikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma.

Hangsúlyozták, hogy a jövő még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegház hatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan. Sőt, az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár, mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet.

A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében. Különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein – olvasható a közleményben.

Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, és növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagymennyiségű csapadékos napok száma.

Túlmelegedett vizek, nedvességdeficites talaj

Mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben.

A mostani tartós hőhullám hátterében a fokozódó globális és regionális felmelegedés, a túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán (erősebb viharok nyugaton és északon, tartós, masszív anticiklonok a Mediterrán térségben és Kelet-Közép Európában), az időjárásunkat alakító jet streamek fokozatos és intenzív gyengülése (forró pontok alakulnak ki az Északi-féltekén), a masszív, leépülni nem akaró nyári anticiklonok állnak. Ezek mellett az is problémát jelent, hogy a talajok évek óta nedvességben deficitesek több európai régióban is.

A közlemény szerint mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe: sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid- és középtávon csak az adaptáció, míg hosszútávon mindenképpen a mitigáció – a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása – a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben.


Olvasd el ezeket is!

  • Energiacímke jön az okoseszközökre is

    A háztartási eszközökön már ismert energiacímkét vezet be rendelettel az EU az okostelefonokra és táblagépekre. A rendelet hamarosan hatályba lép és 2025 közepétől már alkalmazandó. Izgalmas újdonság a javíthatósági pontszám és akkumulátor tartóssága.

  • A nagyvállalatok emberi jogi és környezetvédelmi átvilágításáról döntött az EP

    Az Európai Parlament elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatásuk csökkentésére kötelezik a cégeket.

  • Tényleg ráér a cége készülni a CSRD-re? Nem igazán!

    Sok cégvezető legyint az EU fenntarthatósági jelentésekről szóló rendeletére (CSRD), hogy ráér még foglalkozni vele. De számoljunk csak egy kicsit! Több mint száz CSRD-ben érintett európai vállalatot kérdezett meg Hans van Dam, a belga Legile tanácsadó cég fenntarthatósági szakértője, amelyeknek már fenntarthatósági jelentési kötelezettségük lesz 2026-ban a 2025-ös pénzügyi évről.…

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.