Fotó: Pixabay

Brit kormány: benzines autók öt évvel tovább. Jó döntés?

Hiperzöld

Archív cikk

A brit kormány öt évvel elhalasztotta a belsőégésű motorral felszerelt új járművek értékesítési tilalmát. Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette: az eddigi 2030 helyett 2035-ig lesz lehetséges dízel és benzines autók forgalomba helyezése – írja az MTI.

A Downing Streeten tartott beszédében a brit kormányfő közölte: meggyőződése szerint 2030-ban az újonnan eladott gépkocsik többsége a kötelező erejű határidő nélkül is elektromos meghajtású lesz. Az ok, hogy csökkennek az ilyen járművek előállítási költségei. Az elektromos autók egyre hosszabb utat tudnak megtenni egy töltéssel, és bővül a töltőhálózat is. Nagy-Britanniában már most hatvan másodpercenként vesznek nyilvántartásba egy-egy új elektromos járművet.

A döntést azonban a fogyasztóknak kell meghozniuk, anélkül, hogy a kormány „kemény kézzel” bármire kényszerítené őket. Az átállás költségei még mindig magasak, különösen a megélhetési költségek emelkedésével küszködő családok számára

– fogalmazott a brit miniszterelnök. Hozzátette: belsőégésű motorral felszerelt használt autókat 2035 után is lehet majd értékesíteni Nagy-Britanniában. A határidő már többször változott.

A brit kormány 2017 közepén bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi programja keretében 2040-től csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában. Három évvel ezelőtt azonban új stratégia készült. Ennek alapján egy évtizeddel korábban, 2030-ban megszűnt volna az új benzin- és dízelüzemű személyautók és furgonok értékesítése, 2035-től pedig hibrid meghajtású járműveket sem lehetett volna forgalomba helyezni.

A jelenlegi konzervatív párti kormány meghirdetett célja, hogy a brit gazdaság 2050-re nettó karbonsemlegessé váljon. Rishi Sunak szerdai beszédében kijelentette, hogy ez a terv nem változik, és a belsőégésű motorral felszerelt járművek későbbre halasztott értékesítési tilalmával is elérhető.

Hiperzöld jegyzet

Néha könnyűnek látszik ítéletet mondani egy-nagy döntésről. Hiszen elsőre mi is jutna eszünkbe a brit kormányfő döntéséről, mint hogy „ne már”. Mondhatnánk: biztosan az amúgy is vállalásaiból visszalépő olajvállalatok fenyítették be, plusz izgalommal tölti el, hogy pártja nem áll túl jól a jövő évi választások eredményeit jósoló közvéleménykutatásokban. Utóbbi biztosan igaz, de érdemes a lépést arról az oldalról is végiggondolni, hogy vajon realisztikus volt-e a 2030-as tiltási cél. Vajon a számítások szerint sikerült volna-e elérni és ha igen, milyen áron? A következő napokban biztosan megjelenik majd az indoklás, magyarázatok, és a szokásos gyorsítélő magatartás helyett olvassuk el ezeket az érveket is (például arról, hogy megendhetik-e maguknak a családok).

Csak mert a fenntarthatóság bonyolult téma, néha kiderül az egyértelmű, jól kommunikálható lépésekről, hogy ha mélyebb számításokat végzünk, akkor tévútra visznek. Ilyen volt például a LEGO legutóbbi lépése, hogy mégsem szünteti be az olaj alapú műanyag használatát, és nem vezeti be az újrahasznosított műanyagokat. Fúj? Elsőre talán, de kiszámolták, hogy az újrahasznosítás nagyságrendekkel megemelné a termelés karbonlábnyomát, vagyis éppen a cél ellenében dolgoznának. És vállalták a közvélemény értetlenségét az ügyben, veszik a fáradságot, hogy sokszor elmagyarázzák döntésük okát. A környezetvédelem komplexitása elénk sodor még ilyen feladványokat a következő esztendőkben.


Olvasd el ezeket is!

  • 5 módszer, hogy egy filmforgatás fenntarthatóbb legyen

    Senki sem gondolja, hogy a hollywoodi szintű filmgyártás jelenleg környezeti értelemben fenntartható lenne. De mint minden iparágban, itt is bőven van lehetőség a zöldítésre – erről szól ágazati sorozatunk első része.

  • Franciaország fizet a ruhajavításért

    A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a francia kormány októbertől hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához. Ezzel ösztönözve a vásárókat arra, hogy kevesebb terméket dobjanak ki, és ezzel csökkenjen a hulladék mennyisége.

  • WWF-webinár meghívó: vízzel kapcsolatos vállalati kihívások és az ESG-szigor

    Meglovagoljátok a hullámot vagy sodródtok az árral? Ezt a kérdést teszi fel a WWF Magyarország, amely ingyenes webinárt szervez a vízkockázat és az ESG-szabályozás összefüggéseiről. A víz közös kincsünk, amelyre minden vállalatnak szüksége van – ugyanakkor veszélyt is jelent, hiszen a természeti katasztrófák 90%-a a vízzel vagy annak hiányával kapcsolatos,…

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy weboldalunk alapvető funkciói használhatóak legyenek. 

Statisztikai sütik

Weboldalunk fejlesztésének, valamint a felhasználói élmények javításának céljával olyan sütiket is használunk, melyek arról tárolnak információt hogy látogatóink hogyan használják weboldalunkat. Ezek a sütik nem tudják Önt személy szerint beazonosítani, csupán olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt látogatta meg, a weboldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek időtartama, melyek voltak az esetleges hibaüzenetek.
A Google Analytics sütijeivel kapcsolatos tudnivalókról itt olvashat bővebben.