Napi összefoglaló a legfontosabb fenntarthatósági hírekből. A mai válogatásban a műanyagtermelés szabályozásának kudarca és hatása az iparra, az Európai Központi Bank aggodalma a felhigított szabályozás miatt és egy globális multi, amely nagy lufit fújt és most kipukkant.
Miért lett kudarc a globális műanyag egyezmény?
A globális műanyagtermelés szabályozását célzó tárgyalások megfeneklettek, miután a világ olajtermelő nemzetei, köztük az Egyesült Államok, elutasították a termelési korlátokat és a káros vegyi anyagok fokozatos kivonását. A Trellis Group cikke szerint a tárgyalások kudarcát a geopolitikai érdekek és a belső feszültségek okozták.
Ez a kudarc jelentős következményekkel jár a vállalkozások számára. Ahelyett, hogy egységes globális keretrendszerhez alkalmazkodhatnának, a cégeknek a jövőben a növekvő számú, nemzeti és regionális szabályozások mozaikjával kell szembenézniük. A tanulmány szerint ez a széttagolt szabályozási környezet több mint megduplázhatja a műanyaggyártó iparág kumulált költségeit 2026 és 2040 között, ami meghaladhatja az 576 milliárd dollárt.
Az iparági szereplők csalódottságukat fejezték ki a helyzet miatt, mivel a globális megállapodás hiánya bonyolítja az ellátási láncokat és növeli a működési költségeket. A tárgyalások során a résztvevő országok többsége támogatta a szigorúbb szabályokat, beleértve a termelés és a vegyi anyagok korlátozását, de ezek a javaslatok kikerültek a végső tervezetből. Ez a fejlemény egyértelmű jelzés arra, hogy a politikai és gazdasági érdekek továbbra is felülírhatják a fenntarthatósági célokat a globális színtéren.
https://trellis.net/article/global-plastics-treaty-talks-close-no-agreement
Az EKB elnöke óva int a CSRD-követelmények lazításától
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde nyílt levélben figyelmeztette az európai döntéshozókat a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) lazításának veszélyeire. Az ESG Today ma megjelent cikke szerint a CSRD-követelmények felvizezése korlátozhatja az EKB képességét a klímakockázatok kezelésére a pénzügyi rendszerben. A levél szerint a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése, beleértve a cégekre vonatkozó mérethatárok emelését, gyengítené a vállalati átláthatóságot, és akadályozná a fenntartható finanszírozás fejlődését. Ez a hír egyértelműen jelzi, hogy az európai szabályozók és a pénzügyi szektor között feszültség van a fenntarthatósági kötelezettségek terén.
A Diageo elhalasztja a net zero célját: újabb multi hátrált meg
A nagy multinacionális cégek számára komoly kihívást jelent a dekarbonizációs célok elérése. Az edie.net mai hírlevele szerint a Diageo alkoholos italgyártó vállalat elhalasztotta a közvetlen működésére (Scope 1 és 2) vonatkozó nettó nulla kibocsátási célját, amelyet eredetileg 2030-ra tűzött ki. Az új cél 2040-re tolódott, a cég indoklása szerint a valós, bonyolult kihívásokra és a piaci körülményekre való reakcióként. Ezzel párhuzamosan a Scope 3 (értéklánc) kibocsátások csökkentésére vonatkozó ambiciózusabb, 50%-os cél is 26%-ra csökkent 2030-ig. Ez a fejlemény rávilágít arra, hogy még a legnagyobb vállalatok is nehézségekbe ütköznek a szigorú fenntarthatósági célok tartásában. A Diageo működése eleve nem jár túl nagy társadalmi vagy környezeti haszonnal: alkoholt gyártanak és forgalmaznak. Viszont legalább nem úgy csinálták, mint a Coca-Cola, amely csendben csökkentette újrafelhasználási vállalását – ezzel elnyerve a „greenwashing mesterkurzus” kétes címét.
https://www.edie.net/diageo-exceeds-recycled-plastic-ambition-tweaks-emissions-targets/
