Ha elkezdünk foglalkozni a fenntarthatósággal, előbb-utóbb beleakadunk az SDG-k fogalmába: a legismertebb jelentéstételi standardok is ezekre épülnek, és a szervezeti fenntarthatósági törekvések is ezek köré szerveződnek. Az SDG a Sustainable Development Goals, azaz a fenntartható fejlődés céljait jelenti, és 17 van belőlük. Mik ezek, ki határozta meg őket?
A Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamai 2015-ben meghatározták az úgynevezett a 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Keretrendszert vagy Agenda 2030-t (The 2030 Agenda for Sustainable Development). A menetrend 17 Fenntartható Fejlődési Célból (Sustainable Development Goals, röviden SDG) áll. Ezen SDG-k célja az általános béke és jólét elérése világszerte. Ennek érdekében sürgős cselekvésre, az éghajlatváltozás kezelésére, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek leküzdésére ösztönöz.
Az SDG-k kialakítása és megjelentetése több, mint egy évtizedbe telt. Létrejöttükben számos tagország vett részt, és különösen nagy szerepet játszott az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya (UN DESA).Bár az SDG-k első sorban a kormányokhoz szólnak, ugyanakkor kialakításuk olyan, hogy szervezetek széles körét szólítják meg és egy közös keretrendszeren belül segítik kialakítani a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásokat és törekvéseket. Az ENSZ azt is hozzáteszi, ahol csak lehet, hogy a magánszektornak kulcsfontosságú szerepe lehet és kell, hogy legyen a célok elérésében.
Lássuk az SDG-k sorát az ENSZ megfogalmazásában
- Megszüntetjük a szegénység valamennyi formáját
világszerte. - Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.
- Egészséges életet és jól-létet biztosítunk mindenkinek minden életkorban.
- Esélyegyenlőséget, általános hozzáférést biztosítunk a minőségi oktatáshoz, és mindenkinek elérhetővé tesszük az élethosszig tartó tanulás lehetőségét.
- Megteremtjük a nemek közti egyenlőséget és megerősítjük a nők és leányok helyzetét.
- Biztosítjuk a fenntartható vízgazdálkodást, a vízhez és az alapvető higiéniai ellátásokhoz való hozzáférést mindenki számára.
- Mindenkinek hozzáférést biztosítunk a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához.
- Ösztönözzük a tartós, befogadó, fenntartható gazdasági gyarapodást, a teljes és eredményes foglalkoztatást és
a tisztességes munkát mindenki számára. - Teherbíró infrastruktúrát építünk, ösztönözzük a befogadó, fenntartható iparosodást, és támogatjuk
az innovációt. - Csökkentjük az országok közötti és az azokon belüli egyenlőtlenségeket.
- A városokat és emberi településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá, állóképessé
és fenntarthatóvá tesszük. - Biztosítjuk a fenntartható fogyasztást és termelést.
- Sürgősen cselekszünk a klímaváltozás és hatásainak leküzdése érdekében.*
- A fenntartható fejlesztés érdekében megőrizzük és fenntarthatóan használjuk az óceánokat,
tengereket és tengeri erőforrásokat. - Védjük, helyreállítjuk, és fenntarthatóan használjuk a szárazföldi ökoszisztémákat, fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk, leküzdjük a sivatagosodást, megállítjuk és visszafordítjuk a talajok és
a biodiverzitás pusztulását. - A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmakat alakítunk ki, mindenkinek biztosítjuk a jogorvoslatot és a törvény előtti egyenlőséget, és a kormányzás minden szintjén hatékony, elszámoltatható, befogadó intézményeket építünk ki.
- Megerősítjük a program végrehajtásának eszköztárát, felélesztjük a „Globális együttműködés a fenntartható fejlesztésért” partnerséget.
Több mint zöld
Amint jó látható, a fenntartható fejlődés nem csak a zöld vagy környezetvédelmi kérdéseket jelenti. Minden zöld ügy valahol egy emberi jogot érint, ráadásul a hatások bonyolult hálózatának része, amelyben keverednek a társadalmi, természetvédelmi, gazdasági, településtervezési és egyéb kérdések is. A szervezeti fenntarthatóság megtervezésekor tehát ezek közül minél többre figyelemmel kell lenni. Ugyanakkor a jelentéstételi rendszerek (mint például a világon legelterjedtebb GRI) megkövetelik, hogy a szervezet – például az SDG-k mentén – felmérje legfontosabb negatív és pozitív hatásait, majd ezek mentén készítse el fenntarthatósági pillanatképét majd a jövőre vonatkozó, reális terveit. Ezek megjelenési formája tulajdonképpen a jelentés.
És pontosan emiatt a logika miatt neveztük oldalunkat Hiperzöldnek, hiszen a fenntarthatóság minden hatásával, legyen az társadalmi vagy felelős vállalatvezetési, foglalkozni fogunk.
