A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2023-ban ismét átfogó felmérést végzett a tagvállalatai körében az ESG jelentés és jogszabályok felé tett lépések, ismeretek, jövőbeni tervek és álláspontok megismerésére. A felmérésben 14 iparág összesen 70 vállalata vett részt.
Deme Ágnes, a felmérésben közreműködő KPMG menedzsere ismertette a felmérés legfontosabb eredményeit. Elmondta, hogy a kitöltő vállalatok 90%-a szerint a következő 5 évben üzleti előnyük származhat az ESG alapú jelentésekből. Kiemelte, hogy a megkérdezettek 60%-a rendszeresen készít ESG jelentést, leggyakrabban nemzetközi/anyavállalati szinten és a GRI sztenderd alapján. Ha már elkészül egy jelentés, akkor közzé is teszik: a magyar vállalatok 84%-a, nemzetközi anyavállalatok 95%-a publikálja jelentését. A cégek egyforma arányban választják az integrált és a különálló ESG/fenntarthatósági jelentést.
A cégek 33%-ának van ESG-minősítése, amelyek közül leggyakrabb a CDP, az Ecovadis és a Sustainalytics. A vállalatok 85%-a gyűjt valamilyen ESG adatot, célokat 78%-ban fogalmaznak meg. A BCSDH által megkérdezett vállalkozásoknak 72%-a rendelkezik kinevezett felelős személlyel a vezetői és döntéshozói szinten, akihez dedikáltan tartozik az ESG témakör.
A 2021-es felméréssel ellentétben, amikor a vállalatok működésük szempontjából az ESG környezeti dimenzióját ítélték a leginkább meghatározónak, idén már hangsúlyosabbak a társadalmi és vállalatirányítási témakörök is, és ez megjelenik az adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlataikban is. A megkérdezett vállalatok 85 százaléka gyűjt valamilyen ESG adatot, leggyakrabban egészség és biztonság, munkavállalói információk, például oktatás, illetve a karbonkibocsátás témakörökben. Legalább egy-egy ESG-témakörhöz a válaszadó cégek 78 százalékuk fogalmaz meg célokat, de ez az arány a jövőben biztosan erőteljesebbé fog válni a CSRD elvárásai mentén. Ezeket a célokat a tagvállalatoknak kevesebb, mint a fele vitatja meg alkalmanként vezetői értekezleteken.
Eltérő azonban a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az ESG-jelentések milyen dimenziókat tartalmaznak. E tekintetben változatlanul kiemelkednek a környezeti területek (mint a karbonkibocsátás, energiafogyasztás). A biodiverzitás terén történik a legkevesebb adatgyűjtés: tíz vizsgált vállalatból hat (62 százalék) egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű adatot, holott a biodiverzitás az idei év és az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú fenntarthatósági aspektusává vált, így ezen a téren mindenképpen kell előrelépni.
A kitöltő tagvállalatok 37 százaléka kért már adatot érdekelt feleitől a karbonkibocsátás, etikus működés, körforgásos gazdaság, valamint alternatív energia és hatékonyság területeiről, míg tőlük a vevők fele (54 százalék) kér adatokat a környezeti és vállalatirányítási dimenziók mentén. Finanszírozói oldalról egyelőre minden negyedik esetben érkezik kérés, hogy a cégek bemutassák haladásukat a karbonkibocsátás, alternatív energia és hatékonyság, hulladékgazdálkodás, továbbá egészség és biztonság terén.
Az ESG szempontok vállalati beépítésének korlátozó tényezőinek elősorban a megfelelő részletességű jogszabályi elvárás hiányát, a túl sok sztenderdet és a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállítását emelték ki a felmérést kitöltők.