Már-már pánikszerű készülődés van a vállalatok körében Európában, így Magyarországon is, hiszen egy részüknek már 2025-től beszámolási kötelezettsége lesz fenntarthatósági működéséről és teljesítményéről. Azt viszont a magyar cégek közül még kevesen tudatosították, hogy 2028-tól már minden EU definíció szerinti kis- és közepes vállalatra vonatkozni fog a szabályozás. Ez egyben lehetőséget is teremt a megújulásra, a versenyképesség növelésére. Mit is jelent a vállalatokra nézve a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv) és a fenntarthatósági szemlélet? Minderre az MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége) által szervezett sajtóreggelin kaptunk válaszokat.
Az Európai Unió Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelve (CSRD) alapján a 2025-ös évtől már azok a magyar vállalatok is kötelesek lesznek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből legalább két feltételt teljesítenek. Ez egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével. A fenntarthatósági jelentési kötelezettség azonban 2028-tól legkésőbb már minden KKV számára kötelező lesz, azok számára még előbb, akik beszállítói nagyobb EU-ban működő, vagy oda exportáló – már a szabályozás hatálya alá tartozó – vállalatoknak.
Óriási a kkv-szektor hatása
A kkv-k, azaz a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek – a káros kibocsájtás 70%-áért felelnek –, mint a nagyvállalatok. Több kutatás is azt igazolja, hogy az összes hazai vállalat 90%-át teszik ki, így a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozik kkv-nak és a hozzáadott érték 50%-át termelik meg Magyarországon. Ez az arány egyébként az EU-ban is hasonló.
Együtt könnyebb
A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) vezetősége ezt felismerve már közel 15 éve fontos részének tekinti a kis- és közepes vállalatokat is, és a hazai gazdaság egészét leképezve, nem csak cégméret, hanem – egyfajta mátrix szemlélettel – más rendező elvek szerint is strukturálja tudástranszferre erősen fókuszáló tagjait. Hogy ez mennyire jó megközelítés, azt az is alátámasztja, hogy a 2022. évi országos pénzügyi adatokat figyelembe véve (a 100 millió forintos éves nettó árbevételt meghaladó cégeket elemezve) az MVÜK tagjai számos hatékonysági mutató tekintetében jelentősen felülmúlják az országos átlagot. Ilyen megkülönböztető mutatók az árbevétel átlagos növekedése, az árbevétel arányos nyereség, a létszámarányos árbevétel, és a létszámarányos nyereség is. Míg a hazai gazdasági eredményesség 2021-2022 között átlagosan 24,2%-kal nőtt, az MVÜK tagok átlaga 36,1% növekedést mutatott az Opten adatai szerint.
Az idén 13 éves Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) olyan sokszínű vállalati közösséget épít, amely inspirációt, tudásmegosztást, tapasztalatcserét, üzleti kapcsolatokat kínál tagjainak és partnereinek immár közel 600 vállalat 1100+ felső vezetőjének szervezett rendezvényein keresztül. A jelenleg több, mint 20 munkatárssal működő MVÜK, egy 100%-ban magyar tulajdonú́ cég 2022-ben 553 millió forintos árbevételt ért el.
Az MVÜK kiemelt partnerei a BCSDH, mint szakmai közeg, a körforgásos gazdaság szakértője, a Bridge Budapest, az üzleti közösségépítés szakértője, az Opten pedig, mint a hazai gazdaságot adatok szintjén értő és elemző cég.
Fenntarthatósági jelentés az MVÜK-tól
Az MVÜK által szervezett sajtóreggeli apropója az volt, hogy a szervezet elkészítette első fenntarthatósági jelentését, amellyel példát akarnak mutatni tagvállalataik számára, segítve ilyen irányú szándékaikat. A jelentést egyébként a világon legelterjedtebb GRI standard szerint készítették el.
Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója elmondta:
A mai világban megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésköre, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a túlélés feltétele lesz a jövőben a fenntartható működés. Ezért is fontos, hogy most először azESG-indexet figyelembe véve is jelentősen jobban szerepelnek az MVÜK tagok az országos adatokhoz képest.
Mivel a cégeket nagyon sokrétűen érinti a fenntarthatóság kérdése, számunkra fontos, hogy minden MVÜK tag, legyen bármilyen szinten is érintett és felkészült, megtalálja a téma kapcsán szükséges információt, segítséget és útmutatást
– folytatta Horváth.
Az Opten adatbázisa szerint 500 és 1000 közé tehető azok hazai cégek száma, amelyek fenntarthatósági jelentést adtak ki.
Ez az hazai kkv-k 500 ezres számához képest nagyon alacsony, van hová fejlődni
– tette hozzá a beszélgetésen részt vevő Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
A nagyvállalatok problémába ütköznek beszállítói láncok adathiánya miatt. Ennek megoldására lehetőséget kínál benchmark adatok használata vagy olyan egységes online kérdőív rendszerekhez való csatlakozás, mint az OPTEN ESG rendszere.
Kulcsfontosságúak ebben az egymásra és a világra nyitott, előre tekintő, kreatív és etikus cégvezetők, a személyes és vezetői felelősségvállalásuk. Így az MVÜK is ilyen tagokkal dolgozik és ez alapján választja ki a potenciális csatlakozókat.
Elsőre nem könnyű, de a tapaszalatmegosztás a fontos
Hogyan segítheti egy fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata egy cég fenntarthatóvá válását? Az MVÜK Zrt. a saját tapasztalatait is szeretné közössége tagjaival megosztani. Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy nem is maga a jelentés. Hanem a folyamat során születő beszélgetések, és tudásmegosztás az, ami a tagokat a fenntartható működés kialakításában támogatja.
Az első fenntarthatósági jelentés elkészítése teljesen új sorvezetőt ad egy cég működésének újragondolásához.
Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője és az Alternate ügyvezetője hangsúlyozta, hogy egy fenntarthatósági jelentés elkészülése nem merülhet ki az adatgyűjtésben és a PR tevékenységben, hanem sokkal inkább szervezetfejlesztési folyamatként érdemes rá gondolnunk. A cég rátekinthet az erősségeire, az elért eredményeire, a hiányterületekre, és néhány kényes kérdésre is. Jobban megérti hatásait és lehetőségeit, végül oda vezethet, hogy hatékonyabban hozzá tud majd járulni a fenntartható fejlődéshez. Az MVÜK meggyőződése, hogy ehhez elengedhetetlen a tapasztalatok és a tudás megosztása egy jól működő, egymást támogató és inspiráló közösségben, amelyet előre tekintő, nyitott gondolkodású vezetők alkotnak.
A vezetők elkötelezettsége kulcsfontosságú
Az MVÜK évi több, mint 200 rendezvényéből egyre több foglalkozik a klímaváltozással, a körforgásos gazdasággal, fenntarthatósági ipari és vállalati megoldásokkal.
Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója a beszélgetésen hangsúlyozta:
A minket körülvevő ökológiai rendszer kimerülése óriási veszély az emberiségre és a gazdaságra nézve is, hiszen ez utóbbi is erősen függ a természettől, az ökológiai szolgálatásoktól, így fontos, hogy valódi megoldásokat találjanak a gazdaság szereplői, terjedjenek a jó gyakorlatok és valóban elköteleződjenek a vezetők.
A transzparens működés, a jelentéstétel fontossága pedig vitathatatlan
– tette hozzá. Hiszen a társadalmi és érintetti párbeszédes fenntarthatóság szempontjából előremutató döntéseket így tudjuk meghozni.
Márta Irén szerint már nem „pénzügyi” kihívásokról és potenciális előnyökről beszélgetünk a fenntartható vállalati működés kapcsán. Az életünk, a megszokott életmódunk múlik rajta, hogy a gazdasági szektor megfelelően át tud-e alakulni, karbonsemlegesen működni, zöld termékeket tud-e hatékonyan előállítani. A BCSDH hét fontos lépést, dimenziót határoz meg a fenntartható vállalati működés alapelemeiként. Ezek között a transzparens, átlátható működést, az érintetteknek is elérhető és érthető módon történő publikus beszámolást is megtaláljuk. Fontos ebben a vezetők elkötelezettsége érdekeltsége is. A Hiperzöld.hu kérdésére válaszolva kiderült, hogy a BCSDH rendszeresen méri a hazai vállalatok fenntarthatósági felkészültségét, de arról még nincs adat, hogy a hazai cégvezetők, pénzügyi vezetők javadalmazásában megjelennek-e már az ESG-szempontok (Európában az érintettek aránya már 50% körüli.)
Fenntartható társadalmi szerepvállalás
Ha a fenntarthatóságról és ESG-ről beszélünk, sokszor megfeledkezünk a második két betű (S-social-társadalmi; G-governance – felelős vállalatvezetés) fontosságáról. A beszélgetés során mindkettőre hallhattunk példát.
Bizakodó, előre tekintő, egymást segítő, inspirálni tudó, empatikus vezetőkre van szükség a kihívásokkal teli gazdasági környezetben. Olyanokra, akik társadalmi ügyek megoldásában is képesek másként gondolkodni. Az MVÜKxEdisonfund programja Horváth János és Pistyur Veronika (Bridge Budapest) közös fejlesztése, szakítva a projekt fókuszú gondolkodással, a közösségi adományozásra helyezi a hangsúlyt. Konzekvens támogatási politikát kidolgozva előminősített, gyermekvédelemmel és fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek működési költségeinek fedezéséhez gyűjt támogatást. A program lehetővé teszi olyan vezetők és vállalatok csatlakozását is, akik erőforrásaik révén nem éreznék adományuk súlyát jelentősnek, de a közösség ereje ezt is megsokszorozza.
2022-ben összesen 120 MVÜK tagvállalat adományozott négy szervezetnek: az Igazgyöngy Alapítványnak, a Hópárduc Alapítványnak, a Varázsmancsoknak és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnak. Mindezek mellett az MVÜK vezetői és munkatársai személyes kapcsolatrendszerrel, idővel és tudással is segítik ezeket a civil szervezeteket.
Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője szerint:
Egy egészségesen működő civil szektor és a nagyvonalúan adományozni képes emberek és cégek jelenléte, döntéshozók személyes felelősségvállalása elengedhetetlen egy jól prosperáló gazdaság és társadalom működtetéséhez.
Sokszínű vezetőség = gazdasági előnyök
2018-ban az MVÜK tagok csupán 8 százaléka volt női vezető. Ezért Horváth János és Dintsér Andrea a YourStory.hu ügyvezetője elhatározta, változásra van szükség és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségében (MVÜK). Aktívan fellépnek a nők munkapiaci esélyegyenlősége mellett, növelik a női vezetők arányát és erősítik az elismertségüket.
A közép-európai régióban Magyarországon van a legkevesebb női felsővezető a cégek menedzsmentjében, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen van az ország. Ez nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából gond, hanem gazdasági hátrányokkal is jár. Három meghatározó terület a gyermeknevelés és karrierépítés kettősével kapcsolatos dilemmák. A láthatatlan munka és a fizetéskülönbségek régóta beazonosított és még ma is komoly kihívások a munkapiaci egyenlőség felé vezető úton.
Az MVÜK tudatosan építi közösségét. Ezért fontos számára, hogy megfelelően leképezze ágazat, földrajzi lokáció, méret, életkor és nem szerint is a sokszínűséget tagjai körében. Így kiemelt figyelmet fordít a női vezetők témakörére is. Az MVÜK Női Vezetői Klub fejlesztésén túl, egy hazánkban egyedülálló kutatás segítségével a magyar gazdaságban megvizsgálták, elemezték, még inkább megértették, és megmutatták női vezetők helyzetét, és az ezzel kapcsolatos vélemények, kihívások, megoldások sajátosságait. Továbbá információkat nyertek a vezetők további eredményes támogatásához, a Klub jövőjének alakításához.
A kutatásból tudható, hogy minden nyolcadik magyar KKV-nál (13%) egyáltalán nincs a vezetőségben nő, a válaszadó szenior vezetők 84% pedig egyetértett abban, hogy több női vezetőre lenne szükség, de a változást nem erőltetett eszközökkel érdemes elérni.
