A Planet Tracker non-profit pénzügyi agytröszt legutóbbi kutatása szerint a világ vezető műanyaggyártói nem mutatják be befektetőiknek a plasztiktermelés környezeti és társadalmi kockázatait, inkább kiskapukat keresnek. Eközben világszerte egyre szigorúbb szabályozás övezi a műanyag szennyezés témáját, így a befektetőknek tisztában kellene lenniük a plasztik kockázattal.
A megfigyelt cégek, dokumentumok és eredmények
A kutatás során a szervezet 8200 dokumentumot vizsgált meg különféle nagyvállalatoktól, amelynek 83%-a semmiféle kockázatot nem említ a műanyag szennyezés kapcsán -írja az edie.net. Az érintett dokumentumok jelentések, vállalatközi iratok, periratok, vállalatok külső kapcsolatoknak, például kormányzati szerveknek, szabványalkotóknak, beszállítóknak és befektetőknek küldött üzenetek voltak.
A műanyagipar minden ágazatából kerültek elő elemzett dokumentumok és vállalatok, mint például:
- Az ExxonMobil és a TotalEnergies fosszilis tüzelőanyag-kitermelők
- A DOW és az INEOS, vegyi műanyagfeldolgozók
- A Huhtamaki csomagolóanyaggyártó
Ezen kívül megfigyelték a fogyasztási cikkeket gyártó cégeket is, többek közt a a Nestlét, Danone-t, Coca Colát, Pepsicót, Modelez-t, Kraft Heinzt és az Unilevert – ez utóbbi fogyasztási cikkgyártók között az információt leggyakrabban közlő cégnek bizonyult (az összes közzététel 24%-át tette ki).
Mi a baj az eltitkolással?
A kutatás megállapította, hogy az érintett vállalatok dokumentumai ritkán említik a műanyagtermelés kockázatait és problémáit. Csak 73%-ukban esett szó a termék felhasználását követő hulladékkezelésről, és abban is szelektív hulladékgyűjtésről, nem pedig ismételt hasznosításról beszélnek. Csak 6%-uk említette az azt megelőző időszakok környezeti és társadalmi kockázatait.
Hogy mindez miért baj? Mert e cégek befektetői, részvényesei, pénzügyi hitelezői nem kapnak kellő információt a plasztik hulladék, a műanyag szennyezés okozta károkról és a vállalatot fenyegető veszélyekről – például szankciók, büntetések formájában, amelyeket az egyre szigorúbb állami és régiós szabályozás írhat elő. Ezért javaslatokat is megfogalmaztak a befektetőknek:
Biztatjuk az befektetőket, hitelezőket és biztosítókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a sokféle műanyaggal kapcsolatos kockázat megfelelően be legyen árazva befektetéseikbe, pénzügyi eszközeikbe és díjaikba. A műanyag kockázati kérdéseket gyakran tárgyalják meg a vezetéssel, és kérdőjelezzék meg az előfeltevéseiket. A befektetőknek konkrétan azt kellenek megkérdezniük a cégektől, hogyan állnak át a fosszilis tüzelőanyag alapú nyersanyagokról, és hogyan csökkentik ökolábnyomukat.
De van jó hír is!
A Planet Tracker vállalatok éves jelentéseinek elemzése után kijelentette, hogy a műanyagokkal kapcsolatos kockázatok közzététele az utóbbi években egyre gyakoribb. Idén hatszor annyi éves beszámolónak volt része a figyelmeztetés, mint 2018-ban. A közzétételek jellemzően az újrahasznosíthatóságról és hulladékkezelésről szóltak, nem a szennyezésről vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásáról. Ez a növekedés a kutatás szerint a környezeti közzétételek jogi követelményeinek szigorításához vezethető vissza.
A műanyagipar nagyvállalatait a kormányok egyre nagyobb felelősségre vonják a negatív környezeti és társadalmi hatásaikért, leginkább adók, büntetések és jogi kihívások formájában. A Planet Tracker szerint ezek a nagyvállalatok a következő évtizedben még „jóindulatú becslések” szerint is akár 20-100 milliárd dollár (kb. 7 billió-35 billió forint) közötti tehertételeket és perköltségeket is fizethetnek.AZ ENSZ szintén jelentős növekedést tapasztalt a vállalatok és kormányok ellen éghajlati okok miatt indított perekben. 2022-ben már több, mint 2000 ilyen ügy indult el.
Hiperzöld jegyzet
A kutatás két fontos dologra is rámutat, ami a hazai cégek számára is lényeges. Az egyik, hogy a fenntarthatósági vállalások, akciók, jelentések egyik leglényegesebb kritériuma a hitelesség, vagyis, hogy a vállalatok minden hatásukról őszintén beszélnek, bemutatják a negatív tényeket, trendeket is. Ez nem baj, hanem egy olyan bázispont, ahonnan elindulhat a fejlődés – a befektetők, vevők és más stakeholderek is így értékelik. A másik, hogy még a környezeti fenntarthatósági fogalma is többféle témából áll, amelyből a klímaváltozás – üvegházhatású gáz kibocsátás csak egy. A hulladék, azon belül a műanyaghulladék problémája ugyanolyan lényeges, és megérdemli azt a társadalmi figyelmet, amelyet az utóbbi években megkap.
