2025: tényleg haldoklik a fenntarthatóság?

Mehlhoffer Tamás

“Na, ez ennyi volt”  – összefoglaltam a lényegét sok száz posztnak és véleménycikknek, amely a fenntarthatóság és az ESG sorsának kérdését feszegeti 2025 első hónapjában, és amelyek szerzői már magukra is húzták a mentális atombunker ajtaját a biztosan érkező apokalipszisre számítván. 

A sok-sok véleménynyilvánítás primér oka, hogy Donald Trump amerikai elnök olyan tréfával indította be elnök ciklusát, amelyen senki sem nevetett: egy mondatban lépett ki a párizsi klímaegyezményből és a WHO-ból, majd a Vérző olaj c. film nyitójelenetét idéző vízióval festette fel az olajban tusoló Amerika képét. 

Ehhez társul, hogy az Európai Unió két nehézsúlyú állama, először Németország, majd újabban Franciaország jelezte az EU-nak, hogy “lassíts!”, mivel enyhíteni kellene azokon az előírásokon, amelyek a kontinens vállalatainak fenntarthatósági kötelezettségeit határozzák meg.

A versenyképesség drámája

Miközben a klímaváltozás immár nehezen ignorálható, az érvelés másik oldalán, az üzleti világban és politikai döntéshozók térfelén egy ismert kifejezés ismétlődik: a versenyképesség. 

Amerika attól tart, hogy veszít Kínával szemben, ha engedi az elektromos járművek térnyerését, a más távol-keleti termékek korlátlan piacnyerését. Európának pedig nem is kell ettől félnie, mert már veszített. Más ipari, kereskedelmi ágazatok is hátrányba kerülhetnek, hiszen ha olyan versenytárssal kell küzdeni, amelynek kezei nincsenek gúzsba kötve mindenféle ESG-megfeleléssel és zöld szemponttal, akkor kevés az esély Európa élre törésére az ipari és szolgáltató szektorban.

Számtalan vélemény és forgatókönyv látott napvilágot a témában, amelyek közül kevés volt apokaliptikus végkimenet nélküli. Azonban hajlamos vagyok egyetérteni olyan cizelláltabb látásmódokkal, amelyek kevésbé drámai képet festenek fel.

Nem a végítélet

Elsőként érdemes felvilantanunk, hogy mi az, ami nem segít. 

Zyad Hatquai ESG-szakértő fogalmazta meg Linkedin-cikkében, hogy a klímaügyi visszaeséskor esedékes végítélet hangoztatása egyáltalán nem visz előre. Persze, hangot kell adni annak, hogy a klímacélok laza elengedése “no go”. De az indulatok vagy pánik keltése nem hatja meg a döntéshozókat és nehéz a publikumot is az ügy mellé állítani. 

PR-kommunikációs szakmai közhely, hogy olyan tömegreakciót, érzelmet kiváltani, amely akár többlépcsős folyamaton keresztül átüti a politikusok ingerküszöbét elsősorban pozítív példákkal (ritkább esetben nagyon konkrét igazságtalanság felmutatásával), egyedi esetekkel lehetséges. Szintén óriási hiba, ha a nem kapcsolunk valós, tiszta megoldást a probléma mögé, ha nem mutatjuk meg a napnál is világosabban, hogy miként segíthet az elvárt akció a gondok megoldásában. 

Pártpolitikai ügyet kreálni ebből pedig a végső hiba: nem szabad párhuzamot vonni egy-egy politikai nézőpont követése és a klímaváltozás fontosságának elismerése közé. Ennek az emberiség közös ügyének kell lennie. 

És ahogy más fontos ügyekben is: minden oldalon vannak, akik tesznek érte és akik tesznek rá…

Pozitív lépések

Másfelől azért pozitív irányba is mutatnak fejlemények. 

Ha csak az Egyesült Államokat nézzük: 24 szövetségi állam már önálló koalíciót alkotott, és ilyen módon visszalépett a Párizsi Klímaegyezménybe. Az egykori elnökjelölt és New York-i polgármester milliárdos, Michael Bloomberg bejelentette, hogy a következő négy évben befizeti a WHO pénztárába azt a hozzájárulást, amelyet az USÁ-nak kellene. 

Az EU pedig villámtempóban rukkolt elő “versenyképességi iránytűjével”, amelyben továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a kibocsátás-csökkentés és a tiszta energia iránt.

A legfontosabb tanulság, amelyre érdemes figyelni 2025-ben: az ESG és fenntarthatóság fontossága nem csökken, csupán annyi változik, hogy a megvalósítás új formákat ölt. És lehet, hogy ez nem is olyan nagy baj.

Föld alatt, de okosan

A fenntarthatóság ügye ugyanis némileg underground munkává válik, kicsit hasonlóan, mint a téma köztudatba kerülésekor, de már jóval profibb szempontok szerint és pontosabb kivitelezéssel. 

Véget ért például a nagy célkitűzések, bejelentések kora, amelyek  – valljuk be – eredetileg is nevetségesek voltak. Olyan vállalatok tűztek ki zászlajaikra 2030-as net zero célokat, amelyeknek nem volt több esélyük, mint Steven Seagalnak az Oscar-díjra. Aztán pedig kezdődött az általános greenwashing, a vállalati zöld célok tologatása az időben, módosítgatása a mértékét illetően.

Eközben a termelt üvegházhatású gázok csak úgy ömlöttek a levegőbe, a műanyagszemét között pedig dodzsemet játszott a tengeri élővilág. 

Jótékony hatású lesz, ha mindehelyett a vállalati fenntarthatósági szakemberek vállalják a főszerepet, akik alaposan, adatokra építve, megfelelő infrastruktúrát kialakítva kiépítik a fenntarthatósági gyakorlatot és a vállalati kultúrába szögezik az ESG-szemléletet. A hangsúly nem a PR-on, hanem az eredményen lesz. 

Ha az esetlegesen kevésbé szigorú törvényi előírások, a politikai akarat nem is kényszerítik azonnali szigorú lépésekre az üzleti szereplőket, megteszi majd a konkurencia és a vevő. Hiszen számos alkalommal bebizonyosult, hogy a fenntarthatóság versenyelőny, annak mérése és kimutatása pedig marketingerő. Az ökotudatos, demokratikus társadalmi berendezkedést óvó fiatal generáció azt választja, aki a “jófiúk/lányok” csapatában játszik, aki méltó módon bánik saját embereivel, a környező társadalommal vagy a neki is helyet adó környezetével.

Don’t you cry 

A befektetőktől sem várható, hogy akár középtávon negligálják azokat a kockázatokat, amelyet a klímaváltozás (például teljesen váratlan és súlyos természeti katasztrófák formájában) hoz a nekik “termelő” vállalatokra. Ezen a gondolkodáson és jól felfogott érdeken nem változtat holmi ki-be lépkedés nemzetközi egyezményekből és -be.

A versenyképességet tehát a piac is kikényszeríti. Persze nem lenne azért hátrány, ha az állam vagy az EU is rásegítene a bolygó-, társadalom- és jövővédő folyamatokra. 

De csüggedni nem érdemes, ne sirassuk még 2025-öt. Csak völgyből látszik magasnak a csúcs.


Olvasd el ezeket is!

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.