Kevés lényegesebb dolog történt július első hetében, mint hogy megjelent az EU a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvének (CSDDD) teljes szövege az Unió hivatalos közlönyében. Bár csak nagyvállalatokra ró kötelezettséget, jelenteni pedig 2029-től kell, minden európai céget érinteni fog, aki beszállítói lánc tagja (vagyis egyszerűen minden európai céget érinteni fog). Sőt, hatása globális.
Az angolul Corporate Sustainability Due Diligence Directive (ennek rövidítése a közismertebb CSDDD) nevű irányelv célja annak biztosítása a most megjelent közlemény szerint, hogy a „belső piacon működő vállalatok hozzájáruljanak a gazdaságok és társadalmak fenntartható fejlődéséhez és fenntarthatósági átállásához azáltal, hogy azonosítsák és szükség esetén előre sorolják, megelőzik és mérséklik, valamint megszüntetik, minimalizálják és orvosolják a vállalatok saját tevékenységeihez, valamint a leányvállalataik és a vállalatok tevékenységi láncaiba tartozó üzleti partnereik tevékenységeihez kapcsolódó, tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat, valamint biztosítják, hogy azok, akiket e kötelezettség elmulasztása hátrányosan érint, élhessenek az igazságszolgáltatási és a jogorvoslati lehetőségekkel.”
Miért került rá sor?
Az EU 2021-ben jogilag is kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, 2030-ig pedig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátását. Mindkét kötelezettségvállalás teljesítéséhez változtatni kell a vállalatok termelési és beszerzési módszerein. A célterv azt is kiemeli, hogy „a vállalatirányítási – többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos – szabályok és gyakorlatok megváltoztatásának köszönhetően a vállalattulajdonosok és -vezetők tevékenységeikben és stratégiáikban prioritásként fogják kezelni a fenntarthatósági célkitűzéseket”. A közlemény azt is kimondja, hogy a fenntarthatóságot még inkább be kell építeni a vállalatirányítási keretbe.
Saját tevékenység és tevékenységi láncok átvilágítása
A vállalatoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy átvilágítási intézkedéseket dolgozzanak ki és hajtsanak végre a saját tevékenységeik, valamint a leányvállalataik és a tevékenységi láncaikba tartozó közvetlen és közvetett üzleti partnereik tevékenységei tekintetében.
A vállalatoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk az irányelv szerint, „amelyek alkalmasak az átvilágítás céljainak azáltali elérésére, hogy a káros hatások súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével arányos módon, ténylegesen kezelik a káros hatásokat. Figyelembe kell venni a szóban forgó eset körülményeit, a káros hatás jellegét és mértékét, a releváns kockázati tényezőket – a káros hatások megelőzésekor és minimalizálásakor is –, az egyes vállalatok üzleti tevékenységének és tevékenységi láncának sajátosságait, azt, hogy üzleti partnereik milyen ágazatban vagy földrajzi területen folytatnak tevékenységet, hogy egy vállalat milyen mértékben képes befolyást gyakorolni a közvetlen és közvetett üzleti partnereire, valamint hogy képes lenne-e növelni a befolyásoló erejét.”
Kire vonatkozik?
A CSDDD olyan vállalatokra vonatkozik, amelyek átlagosan több mint 1 000 munkavállalót foglalkoztatnak, és a nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 450 000 000 EUR-t (cégcsoport is elérheti a bevételt, ilyenkor az anyavállalatra vonatkoznak határértékek)
Az első irányelv szerint beszámolónak 2029-ben kell megjelennie, amely helyet kap az egységes európai közzétételi felületen is (ESAP). Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát jelölték ki adminisztratív szervezetnek ezek gyűjtéséhez. Az adatgyűjtésnek már előbb meg kell kezdődnie, már csak a szigorúbb határidővel dolgozó másik uniós irányelv, a CSRD miatt is.
Az átvilágítás 6 lépése
Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási eljárásnak ki kell terjednie a felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatóban meghatározott hat lépésre, amely a káros emberi jogi és környezeti hatások vállalatok általi azonosítása és kezelésére irányuló átvilágítási intézkedéseket foglal magában. A folyamat a következő lépésekből áll:
1. az átvilágítás beépítése a politikákba és az ügyviteli rendszerekbe;
2. a káros emberi jogi és környezeti hatások azonosítása és értékelése;
3. a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése, megszüntetése vagy minimalizálása,
4. az intézkedések eredményességének nyomon követése és értékelése,
5 kommunikáció (ez nagyrészt a fenntarthatósági jelentésre utal)
6. korrekció.
Ezek mellett a vállalatoknak kötelező lesz együttműködni érdemben az érdekelt felekkel, bejelentési mechanizmust és panasztételi eljárást létrehozni és fenntartani.
Miért fontos máris minden cégnek?
Az irányelv kimondja, hogy „káros emberi jogi és környezeti hatások előfordulhatnak a vállalatok saját tevékenységeiben, leányvállalataik tevékenységeiben és a tevékenységi láncaikba tartozó üzleti partnereik tevékenységeiben, különösen a nyersanyagbeszerzés, a gyártás szintjén. Ahhoz, hogy az átvilágításnak érdemi hatása legyen, ki kell terjednie a termék gyártásából, forgalmazásából, szállításából és raktározásából álló életciklus túlnyomó részében, illetve a szolgáltatásnyújtás tartamának túlnyomó részében keletkező káros emberi jogi és környezeti hatásokra a vállalatok saját tevékenységei, valamint a leányvállalataik tevékenységei és a tevékenységi láncaikba tartozó üzleti partnereik tevékenységei szintjén is”. Tehát hiába a legnagyobb vállalatokra vonatkozó megkötés, az átvilágítási folyamatok minden beszállítót érintenek, még olyanokat is, amelyek Európa határain kívül dolgoznak. Mivel cégek nem tudnak beszállítók nélkül létezni, valamilyen formában minden európai vállalat szembesül a CSDD hatásaival.
A CSDDD részleteivel további cikkekben foglalkozunk.
