Hármas kihívás előtt áll az emberiség, egyszerre kell harcolnia a klímaváltozás, a növekvő környezetszennyezés és a biodiverzitás visszaszorulása ellen – jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója Budapesten.
A környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferenciáján hangzott el ez a kijelentés. A tanácskozáson 46 ország 30 minisztere, illetve államtitkára, összességében a civil partnerekkel együtt, mintegy 600 résztvevő vesz részt – írja az MTI.
Hans Henri P. Kluge hangsúlyozta:
Európában még ma is évente 1,4 millió ember hal meg a környezetszennyezés okozta egészségi problémák miatt. Nagy részük halálát a légszennyezés okozza. Ugyanakkor 77 millió ember még ma sem jut hozzá egészséges ivóvízhez a régióban.
Most kell szembenéznünk a problémákkal
Magyarország elkötelezett a közös és előremutató együttműködés iránt. Kezdetektől részese az európai környezeti és egészségügyi folyamatoknak, valamint kiemelt stratégiai partnerként tekint a WHO-ra. Országunk figyelembe veszi a WHO által kiadott iránymutatásokat, és a nemzetközi gyakorlati tapasztalatok alapján kívánja növelni a magyarok egészségben eltöltött életéveit – mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Továbbá felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok, a jó minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés és az egészségtudatosság-növelés fontosságára.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte: a konferencia fókuszában lévő problémák külön-külön is veszélyesek, de most egyszerre kell szembenézni velük egy világjárvány utáni gazdasági krízis és egy háború árnyékában. Fontos, hogy az energiaválság következményeinek elhárítása nyomán olyan megoldásokat válasszunk, amelyek megfelelnek az emberek érdekeinek. Ezek pedig a fenntarthatóság, a környezet- és természetvédelem – tette hozzá.
Lantos Csaba közölte: Magyarország messzemenőleg támogatja a Budapesti Nyilatkozatot. A környezet- és természetvédelmi feladatok, a klímapolitika, a zöldgazdaságra való átállás vagy a körforgásos gazdaság térnyerése egymással szorosan összefüggő területek, és Magyarországon is így tekintenek ezekre, amit jól tükröz a felülvizsgálat alatt álló nemzeti energia- és klímaterv is. Ez utóbbiról elmondta: a „drasztikusan megváltozott nemzetközi helyzet miatt” központi kérdés az ellátásbiztonság és a megfizethető árú energia és az egészséges ivóvíz.
2030-ig tesz vállalásokat a nemzeti klímaterv
Az új nemzeti energia- és klímatervben az eddigieknél is ambíciózusabb vállalást tesznek:
2030-ra az eddigi 40 százalékról 50 százalékra szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A célok között szerepel, hogy a végső energiafelhasználás – a gazdaság növekedésével – csökkenjen. A megújuló energiaforrások arányát pedig 21 százalékról 29 százalékra szeretnék növelni 2030-ig.
