Fotó: Dreamstime

Többet mutat az ESG-jelentésük, mint amit tesznek a cégek

Mehlhoffer Hanna

Archív cikk

Egy kutatás szerint az abban részt vett vállalatok 60 százalékában az ESG-jelentés mögött nincsen tényleges cselekvés. Az ok a globális gazdaság gyengélkedése és az elérhető technológiához képest túlzottan ambiciózus célkitűzések.

A “2023 Fidelity International ESG Analyst Survey” (2023-as évi Fidelity Nemzetközi ESG Elemző Felmérés) című kutatást a Fidelity globális befektetési alapkezelő végezte, az eredményekről az ESGtoday számolt be. Úgy készült a felmérés, hogy az alapkezelő elemzői a munkájuk során velük kapcsolatba került 15 ezer vállalat eredményeit összegezték.

Mivel az üzleti világban mind gyakoribb a fenntarthatósági tényezőkhöz kötött jövedelmezés az analízis szerint, úgy tűnhet, hogy a cégek egyre közelebb vannak az ESG-tényezők tevékenységeikbe való beépítéséhez, de igazából:

  • nem érik el kitűzött fenntarthatósági céljaikat
  • túlértékelik az ESG-jelentéseiket a tényleges cselekvéshez mérten.

A felmérés észrevételei szerint az érintett vállalatok közel 60%-a „mérsékelten” vagy „jelentősen” jobb ESG-pontszámokról számol be, mint amit cselekvéseik megindokolnának. Kifejezetten magas az arány energia-ágazatban, ahol a jelentések szerint csak a vállalatok 17 %-ának tevékenysége egyezik meg jelentéseivel.

Esélytelenek a 2030-as célkitűzések

A legtöbb fejlett országban működő multinacionális cég már kitűzte célként a net-zero vagy nettó nulla elérését. A vállalatok egy része mégsem halad jó úton annak elérése felé:

  • Jelenlegi módszereikkel 57%-uknak van esélye 2050-re elérni a nettó nullát.
  • Ez az arány az európai vállalatok esetében 69%,
  • észak-amerikai vállalatok esetében 53%.

Még lehetetlenebbnek tűnik a 2030-as net zero elérés. A szakértők tavalyi adatokhoz képest romlást tapasztaltak.

  • A vállalatok 24%-ának sikerülhet csökkenteni a kibocsátást 2030-ra (tavaly ez az arány még 25% volt).
  • Ezen belül az európai cégek 25%-ának (tavaly 31% volt),
  • és a japán cégek 27%-ának (tavaly szintén 31% volt).

Azonban a múlt évhez képest javulás is történt:

  • Észak-amerikai cégeknél, amelyeknél 20%-ról 23%-ra nőtt az arány
  • és Kína is fejlődik, ahol 29% lett 23%-ból.

Miért kerülnek messzebb a célok?

A csökkenés fő oka az lehet, hogy a gyenge globális gazdasági körülmények miatt a vállalatok azonnali megoldásokra összpontosítanak hosszú távú fenntarthatósági problémák helyett, viszont az ESG-jelentés meglétét elvárják a befektetők. A Fidelity szakemberei további jelentős problémaként nevezik meg a technológiai hiányosságokat is.

Bár a vállalatok klímaváltozással kapcsolatos céljaik ügyében sok a kérdés, a felmérés szerint sok vállalatnál egyre nagyobb a hangsúly az ESG-n.

  • A megfigyelt vállalatok 73%-a nyitott és válaszol az ESG-vel kapcsolatos kérdésekre.
  • Több, mint 50%-uknál a vezetők javadalmazása a fenntarthatósági célokhoz kapcsolódik.
  • Több, mint 60%-uknál a fenntarthatóságot igazgatósági szinten felügyelik.

Utóbbi szempontok például hangsúlyosak, ha a vállalat GRI-standard szerinti fenntarthatósági jelentést készít.


Olvasd el ezeket is!

  • Esti Hipergyors (08.19): miért nem lett műanyag deal, baj lehet a gyenge ESG-szabályozásból, meghátrált a piamulti

    Napi összefoglaló a legfontosabb fenntarthatósági hírekből. A mai válogatásban a műanyagtermelés szabályozásának kudarca és hatása az iparra, az Európai Központi Bank aggodalma a felhigított szabályozás miatt és egy globális multi, amely nagy lufit fújt és most kipukkant. Miért lett kudarc a globális műanyag egyezmény? A globális műanyagtermelés szabályozását célzó tárgyalások…

  • Idén augusztus 1-jére esik a túlfogyasztás napja

    Ez a nap azt az időpontot jelzi, amikorra az emberiség azévi fogyasztása meghaladja a Föld egy év alatt regenerálódni képes erőforrásait. Ettől a naptól kezdve az év hátralévő részében bolygónk természeti „tőkéjét” fogyasztjuk, ami hosszú távon értelemszerűen fenntarthatatlan. Pedig nem csak a Föld, hanem mi magunk is jobban járnánk, ha odafigyelnénk a fogyasztásunkra.

  • Nem finanszíroz olaj- és gázprojekteket a gigabank

    Újabb példa arra, hogy a fenntartható banki finanszírozás térnyerésére: a BNP Paribas bejelentette, hogy befejezi az új olaj- és gázkitermelő projektek finanszírozását. Az ügyfélkörében lévő szénhidrogén-termelő vállalatok számára szolgáltatott finanszírozásról szóló határozat az első lépés a BNP Paribas kötelezettségvállalása felé, hogy 2040-ig teljesen elhagyja a fosszilis üzemanyagok ipari hasznosításához kapcsolódó…

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy weboldalunk alapvető funkciói használhatóak legyenek. 

Statisztikai sütik

Weboldalunk fejlesztésének, valamint a felhasználói élmények javításának céljával olyan sütiket is használunk, melyek arról tárolnak információt hogy látogatóink hogyan használják weboldalunkat. Ezek a sütik nem tudják Önt személy szerint beazonosítani, csupán olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt látogatta meg, a weboldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek időtartama, melyek voltak az esetleges hibaüzenetek.
A Google Analytics sütijeivel kapcsolatos tudnivalókról itt olvashat bővebben.