Az Atradius hitelbiztosító tanulmányában az villamosenergia-szektort vizsgálta. A kutatás szerint az energiatermelés felel az üvegházhatású gázkibocsátás 75 százalékáért. Ugyanakkor a jelenlegi hálózatok nem megfelelőek a megújuló energia fogadására, fejlesztésük pedig hihetetlenül költséges.
Tovább szennyeznek a szénerőművek
A karbonsemlegesség célja, hogy 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen tovább a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére. Ennek eléréséhez 2030-ig jelentősen, 50 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
A tanulmánya emlékeztet arra, hogy 2020-ban, a pandémia idején átmenetileg csökkent a légkör szennyezése. De a következő két évben soha nem látott mértékben nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, és elérte a 2 millió éves csúcsot.
Az Atradius országigazgatója, Vanek Balázs szerint nehéz ellenállni az olcsó szénnek, miközben nő az energiaigény a világban.
Az orosz-ukrán háború következtében megdrágult gáz helyett újra a szén lett a hagyományos erőművek fűtőanyaga. Ez pedig azt eredményezte, hogy 36,8 gigatonna gáz került a légkörbe. A legnagyobb szennyező az energiaszektor. Ugyanakkor a klímavédelmi célok elérésnek alapja épp az energiatermelés tisztává alakítása. Ebből az következik, hogy ha ebben elakadás vagy késlekedés történik, a világunk nem lesz karbonsemleges 2050-re.
A tanulmány szerint jelenleg a globálisan felhasznált energia 20 százaléka elektromos áram, és ez 50 százalékra ugrik majd 2050-re. A megtermelt áram fele már ebben az évtizedben is megújuló energiaforrásból származik majd, a karbonsemlegességi határidőre pedig ez eléri majd a 90 százalékot.
Jelenleg 8 ezer szénerőmű működik 90 országban, és ezek 2 millió embernek adnak munkát. A legszennyezőbb országok, Kína, az Egyesült Államok és India gázkibocsátását is főleg a szénerőművek okozzák.
A megújuló energiatermelés extrém költségei
A tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a megújuló energia sajátossága a termelés napi és szezonális ingadozása. A szél nem fúj, a nap nem süt egyenletesen, így az áramtermelés sem egyenletes. A hálózat ehhez alakítása pedig hihetetlenül költséges.
A hálózat jelenleg egyetlen országban sem alkalmas arra, hogy megfeleljen a karbonsemlegességgel járó kihívásoknak. A hitelbiztosító elemzői úgy kalkulálják, hogy a szükséges fejlesztés globálisan 60 billió, vagyis 60 ezer milliárd dollárba kerül majd 2023 és 2050 között. Ez átszámítva 21,600 billió forint.
Lassú az innováció
Ahhoz, hogy a világ elérje a karbonsemlegességet a határidőre, már 2030-ra 1,300 megatonna széndioxidot kellene megkötni a légkörben. Ha nem sikerül fejleszteni ezt az ún. CCUS-technológiát, nem lehet majd átalakítani a mai szénerőműveket tisztább üzeműre, és be kell zárni ezeket. Ez azt is jelenti, hogy még több tiszta erőműre lesz szükség, ami még többe kerül majd.
Mit tehetnek a magyar vállalatok?
Mivel ezeket a globális beruházásokat vagy ezek elmaradását kevéssé tudják befolyásolni a magyar vállalatok, saját ESG-stratégia felállítása lehet számukra a következő lépés. Ennek keretében az első számú feladat a karbontudatosság növelése, miközben csökkenteni kell a karbonlábnyomot. Így érheti el végül a cég a karbonsemlegességet.
Ebben motiváló lehet, hogy a bankok és hitelbiztosítók egyre nagyobb súllyal veszik figyelembe az ESG-eredményeket és -kockázatokat egy vállalati hitelképességi döntésnél. Ma már a cégek értékét és megítélését az ESG-jellemzők is meghatározzák, ezek fontos szemponttá váltak a vállalati finanszírozásban. A nagyvállalatok ezért is kötelesek évente részletes fenntarthatósági jelentés közölni vállalatvezetési, környezeti és szociális teljesítményeikről is. Fontos tudni azt is, hogy az Európai Parlament tavaly jelentősen szélesítette a fenntarthatósági jelentésre kötelezett vállalatok körét.
