A vízi úton való szállításból származó üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra a felére csökkenthető a kereskedelem károsítása nélkül. Ez derült ki egy új kutatásból. A tanulmány abból az alkalomból készült, hogy a hajózás által kibocsátott szén-dioxid esetleges új nemzetközi adóztatásáról tárgyalnak egy globális találkozón.
A tengeri hajózás kibocsátásai a körülbelül 3%-át teszik ki levegőbe eresztett üvegházhatású gázoknak. A hajók által használt olcsó, nagy tömegű és szennyező gázolajra kevés alternatíva van, írja a Guardian.
Azonban az ágazat igen lassan vezeti be a kibocsátáscsökkentő technológiákat, miközben egyre több állam érvel a hajózásra kivetett környezetvédelmi adó mellett. Ezzel ösztönözné a hajótulajdonosokat a kibocsátáscsökkentésbe való befektetésre, valamint a klímakatasztrófa sújtotta országok megsegítésének finanszírozására.
50 milliárd dollár a hajózás adójából
A 175 országot összefogó Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), az ENSZ globális hajózást szabályozó testülete június 26-án ült össze Londonban, hogy tárgyaljon a szén-dioxid mentesítésről, valamint egy új, tonnányi termelt szénként akár 100 dolláros (körülbelül 34 400 forint) illetékről. A tengeri szállításra kivetendő adóról közel 40 világvezető és globális pénzintézet-vezető is tárgyalt múlt héten Párizsban. Az új, globális finanszírozási megállapodásról szóló csúcstalálkozón hangzottak el a fejlett és fejlődő nemzetek érvei egy olyan adó mellett, amelynek bevételei egy alapba folynának, hogy segítsék a szélsőséges időjárást megszenvedő országokat.
A Világbank becslései szerint a hajózásra kivetett szén-dioxid-adó akár évi 50-60 milliárd dollárt is termelhet.
Hidrogén, szél-rásegítés, modern vitorlák
A találkozó előtt a CE Delft tanácsadó cég közzétett kutatása megállapította, hogy a hajózásból származó CO2-kibocsátás csökkenthető lehetne a követkeő években, a már rendelkezésre álló technikákkal és innovatív technológiákkal. Például a hidrogénnel.
Vannak lehetőségek az olajüzemű hajók hatékonyabb használatára. Beleértve a motorok jobb karbantartását, a sebesség enyhe csökkentését vagy a sebesség optimalizálását a tengeri viszonyokhoz. A hajók felszerelhetők modern vitorlákkal vagy „szél-rásegítő” technológiákkal, amelyek erős szél esetén leveszik a teher egy részét a motorokról.
A fentiek, valamint az, hogy hajók további 5-10%-a megkezdené a kísérleti tüzelőanyagok, például hidrogén, bioüzemanyagok vagy a napelemek általi villamosítás formáinak használatát, 36-47%-kal csökkentené a kibocsátásokat a következő évtizedben a 2008-ban mért szinthez képest.
Korán kezded, többet takarítasz meg
A módszerek alkalmazásának minél korábbi kezdése több hosszútávú pénzmegtakarítással jár. A University College London egyetem becslése szerint minden évvel, amivel eltolódik a szén-dioxid mentesítés ebben az évtizedben, a hajózási ágazatnak további 100 milliárd dollárba kerül a net zero elérése.
A kutatás megállapítása szerint a kibocsátások csökkentése nem lenne hatással a globális kereskedelemre, mert nem a szállítmányozás mértékének vagy sebességének csökkentésével járnak. Argentína, Kína, India, Brazília, Ecuador és Szaúd-Arábia korábban a kereskedelemben okozott károkra hivatkoztak az IMO-n belüli szén-szabályozási kísérletek ellenzése kapcsán.
Hajózás és a repülés?
A konferencia egyes résztvevői szerint a repülést is adóztatni kellene. „A nagy előny a méltányosságban rejlik. A tehetősebb emberek szoktak repülni”, mondta Eamon Ryan, Írország környezetvédelmi minisztere. „Egy euró repülőjegyenként évi 5 milliárd eurót jelentene. Ez nem kis hozzájárulás a szükséges törekvésekhez.”