Fenntarthatósági jelentések és a greenwashing szigorúbb szabályozása, a nulla kibocsátású üzleti modellek előretörése és speciális technológiák megjelenése – ez 4 legfontosabb trend jellemzi a fenntarthatósági szektor 2024-es évét a véleményvezér Plan A friss jelentése szerint. Miként érintik a trendek a vállalatokat, és hogyan tudják hasznukra fordítani?
Az elmúlt évekhez hasonlóan a Plan A közzétette elemző tanulmányát a fenntarthatóság legfontosabb trendjeiről. Mindezt vállalati szempontból, a versenyszféra lehetőségeit hangsúlyozva, valamint kiemelve azt is, milyen csapdákat érdemes elkerülni. A 2024-es esztendőt sok tekintetben vízválasztónak tekintik, lássuk miért.
1. Eljött a fenntarthatósági jelentések korszaka
A 2024-es év a Plan A véleménye szerint fontos mérföldkő lesz a komolyan vehető fenntarthatósági jelentések felé vezető úton. Az üzenet világos: a gyorsan változó szabályozói környezetben a vállalatok esélyt kapnak, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat. Ugyanis van választási lehetőség. Vagy a szabályok áradata határozza meg, hogy a szervezet milyen lépéseket tesz az ESG területén vagy pedig proaktív üzletpolitika révén a cég a reziliencia és a piacvezető magatartás mintájává válik. Kérdésként megfogalmazva: megelégszik-e a cégvezető azzal, hogy készen áll a törvényi változásokra vagy kihívásként tekint a fenntarthatóságra és annak jövőjét fogja formálni?
Mindehhez szervezetre szabott stratégiára van szükség, hiszen az ESG meglehetősen széttartó terület, nincsenek cégre szabható standardok (még).
A háttér: az idei évben számos rövidítést ismerhetett meg a versenyszféra, amelyek mind a fenntarthatósági jelentéstétel egységesítését és szabályozását érintették. Többel itt a Hiperzöld.hu-n is foglalkoztunk. Így a cikkeinkben rendszeresen (és Tudástárunkban) is felbukkan a CSRD, IFSB, ESRS ISRS, GRI vagy TCFD. Ezek a szervezetek és kezdeményezések jelenleg arra tartanak, hogy minél inkább kompatibilisebbek legyenek egymással, valamint a szabályozás minél egyszerűbbé váljon a globális üzlet számára. Az út nem ért véget. Viszont jól látszik, hogy a politika felől egyre inkább a versenyszférára nehezedik nyomás, hogy törvényi megfelelés (compliance) és elszámoltathatóság körébe vonják a fenntarthatósági lépéseket, stratégiákat. Ennek útja pedig a ESG-jelentés, hiszen a befektetők, finanszírozók, vevők, munkatársak onnan tájékozódnak a kitűzött célokról és az elérésükhöz vezető útról.
2. Valós net-zero stratégiák
A vállalati és gazdasági érintettek számára a legnagyobb kihívás az alacsony vagy nulla kibocsátású üzleti modell kialakítása lesz
, mondja Michael Sheren, a Cambridge-i Egyetem fenntarthatósági intézetének professzora. A szakértő szerint nem könnyű az átmenet, főleg a széndioxid-intenzív szektorokban. A végrehajtás és a technológia kockázata nagy lesz, de a nettó nulla (net zero) karbonkibocsátásnak nincs alternatívája.
2024 jelentős pillanat a vállalati fenntarthatósági erőfeszítésekben a Plan A szerint. Ez az időszak azt követeli, hogy ne csak a nettó nulla ígéretek szintjén mozogjunk, hanem a bevezessünk alacsony szén-dioxid kibocsátású üzleti modelleket. Ez nem csupán a szabályozásnak való megfelelést jelenti, hanem az innovációt is a fenntartható gyakorlatok terén.
A cégek keresik az áttörés lehetőségeit, például körkörös gazdasági modellekkel és innovatív technológiákkal kísérleteznek, továbbá azzal is, hogy összehangolják a profitabilitást a fenntarthatósággal. 2024 a cselekvés és alkalmazkodás éve a vállalkozások számára. Ne csak teljesítsék a nettó nulla kötelezettségeiket, hanem úttörők legyenek a fenntartható fejlődés terén is.
Példát is olvashatunk innovatív megoldásokra: például informatikai adatközpontok hulladékhőjét otthonok fűtésére is lehet használni. A divatiparban egyenesen 650 milliárd dollárnyi megtakarítást hozhatnak olyan körkörös megoldások, mint az esővíz felhasználása a gyártásban, a bőr helyett alacsonyabb környezeti lábnyomú anyagok használata (például a pamuté), vagy az egyszer használatos műanyag kiiktatása a csomagolásból.
Bármilyen megoldás is születik, azt jobb együtt megtalálni. Több kkv együttműködése mindig innovatívabb megoldást hoz, akár a költségmegosztás terén, akár a technológia megoldások közösbe adása révén.
Lesznek hibák is természetesen. Sok ötlet és lehetőség kering a piacon, de a pontos mérések, elemzések mutatják meg, mi lehet a valós kibocsátáscsökkentés útja. Az épületek jobb szigetelése például egy ideig mindenre megoldásnak tűnt, de aztán kiderült, hogy a lakók nem fogyasztanak kevesebbet, hanem ugyanannyi energiával melegebbre fűtik otthonaikat. Vagyis: a kibocsátás nem csökkent. Megjelenik példaként a LEGO esete is, amelyről mi is beszámoltunk: lemondott az újrahasznosított műanyagról, mert valójában nagyobb környezeti terhet csinált vele.
3. Keményebb fellépés a greenwashing ellen
Sokszor írunk mi is a greenwashingról, annak káráról és formáiról. Idén nem lesz jó évük, akik továbbra is ezt a káros gyakorlatot űzik, mert úgy tűnik, a törvényhozók, az üzlet és a vevőközönség is megelégelte.
A cégek mind nagyobb nyomással fognak szembesülni, különösen jogi irányból, hogy növeljék az átláthatóságot a fenntarthatóság terén. Az EU például rendeletet hozott, amelyben 2026-tól gyakorlatilag betiltja a greenwashingot és a klímasemleges állításokat. A megtévesztő környezetvédelmi állítások büntetése elérheti a cég éves árbevételének 4 százalékát! Mindemellett előírja, hogy az állításokat tudományos módon bizonyítani kell, és harmadik féllel tanúsíttatni is.
A támadások keressztüzébe kerül a carbon offsetting gyakorlata is. Ez a módszer, amikor vállalatok úgy állítják be magukat környezettudatosnak, hogy az általuk kibocsátott széndioxid kvótát eladják más cégeknek, esetleg más földrészen vagy pedig erdők telepítésével vagy karbonelnyelő technológiákba való befektetéssel kompenzálják. Mindezzel mi a baj? Hogy szó sem esik a kibocsátás csökkentéséről, amely nélkül valójában nem várható a klímaváltozás lassítása vagy megállapítása az általános tudományos konszenzus szerint.
Eljött tehát a carbon insetting vagyis kibocsátás csökkentés korszaka, amely sokkal nehezebb út (ld. előző pontunkat), mivel az üzleti modell radikális átalakításával jár. Ez azonban hiteles, valós változást hoz,
A greenwashing témájában írt számos cikkünket itt olvashatják.
4. Bevetik az informatikát!
Mivel a Plan A tulajdonképpen szoftvercég, nem véletlen, hogy a technológia is szerepet kapott a fontos trendek között. Ennek ellenére igazuk van. Az AI és a fenntarthatóság kapcsolatát nálunk is feszegette már szakértő. Tulajdonképpen itt is adatokról van szó, amelyeket megtisztítva értelmezni kell, és abból stratégiát, üzleti tervet alkotni a döntéshozatalhoz. Ebben segíthet a mesterséges intelligencia.
Nagy év lehet a 2024-es az SRM (supplier relationship management) szoftverek számára is. A McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint ugyanis a vállalatok fenntarthatósági sikere 90 százalékban a beszállítói láncon múlik. Vagyis azon, hogy ők mennyire tudnak vagy akarnak alkalmazkodni vevőjük kitűzött céljaihoz. Ehhez máris rengeteg adatot kell megadniuk, adott esetben auditokon részt venniük, de a kapcsolatot szorosabbá fűzheti az állandó online kapcsolatot jelentő SRM, ahol folyamatosan lehet közölni a releváns információkat.
Hasonlóan nagy jövő vár a jól használható dekarbonizációs szoftverekre is, amelyek mérik, elemzik és standardizált riportok formájában közzéteszik a vállalat környezeti eredményeit. Az ilyen eszközök jól használhatók a stakeholderek felé irányuló kommunikációban is. Összehasonlítható adatokkal, táblázatokkal mutatják az irányt például a befektetőknek, részvényeseknek vagy éppen a dolgozóknak.
